Regisztráció

2017. Június 24. Szombat  Iván

16°C / 30°C

EUR: --- Ft

GBP: --- Ft

Küldjön képet!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Hirdetés

A magyar animáció igazi védjegye a sokféleség

AFV

2017.01.18. 15:06

2016 decemberében jelent meg Varga Zoltán A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyve, melynek kapcsán beszélgettünk a filmelmélet szakon végzett fiatal kecskeméti filmesztéta hiánypótló, a magyar animáció történetét feldolgozó írásáról. 

A könyv a felépítését és fogalmi koherenciáját tekintve alapvetően szaktudományos irányultságú munka, ámde írója nem csak a szakmabelieknek szánta – szélesebb olvasóközönséget is céloz az olvasmányos kötettel.

Már gimnazistaként, a Bányai Júlia Gimnázium padjából is elértél olyan sikereket, amelyekkel egyenes út vezetett az ELTE filmtörténet-filmelmélet szakja felé. Hogy is volt ez?

A Bányaiban a mozgókép és média OKTV felhívásra jelentkeztem, de a rövid leírás alapján nem lehetett pontosan értelmezni, hogy mit várnak a pályázóktól, így nem egészen azt küldtem, amit kellett volna. Egy saját ötleten alapuló esszét juttattam el a versenyre, melyet kiegészítettem a KIO animációs szakkörén készített rajzfilm-etűdöm képes forgatókönyvével. Pár hónappal később érkezett a válasz, hogy bár értékelni nem tudják, de a színvonala miatt mégis behívnának a döntőre és szeretnének megismerkedni velem. A verseny elnöke, Hartai László (Balázs Béla-díjas filmrendező) révén tehát már ismert a filmszak felvételiztető bizottsága, mire sor került a szóbelire; és az írásbelit is teljes sikerrel abszolválva, maximális pontszámmal felvettek az ELTE viszonylag frissnek számító filmelmélet-filmtörténet szakára.

Már tizenévesen is hatalmas érdeklődéssel fordultál a filmek felé, képregényeket rajzoltál, s alig volt olyan filmes kérdés, amire ne tudtad volna a határozott választ. Honnan jött ez az odaadó filmek iránti rajongás?

Az első moziélményem kora gyermekkoromban történt, általános iskola előtt, öt évesen. Apukám gyakran vitt el moziba, nem feltétlenül a korosztályomnak való vetítésekre. Olyan filmeken szocializálódtam, mint például a Fekete eső című, Michael Douglas főszereplésével készült thriller, amit az Otthon Moziban láttunk: ez volt az első mozizásom, bár el lett takarva a szemem a nyakelvágós és lefejezős részeknél (nevet). Vagy említhetem a Szellemirtók 2-t és a Batmant, amiket azóta is nagy kedvenceim között jegyzek. Az első rajzfilmélményem is az Otthon Mozihoz köthető, ez volt az Olivér és társai.

És mennyire értetted ezeknek a filmeknek a cselekményét óvodásként?

Lekötöttek ezek a filmek, de a legtöbbször nyilván nem teljesen érthettem a cselekményt – különösen az Emlékmás esetében –, más szinten viszont nagyon erősen hatottak; maga a mozi-élmény volt rendkívül fontos. Iskolás korom előtt 34 alkalommal voltam mozivetítésen.

Ezt már akkor meg tudtad számolni?

Nem csak hogy meg tudtam számolni, még a sorrendjét is számon tartottam.

Hogyan folytatódott a filmek iránti érdeklődésed alakulása?

A 90-es években új impulzusok tartották ébren és csiszolták bennem ezt a vonzalmat: a videotéka-korszak és a gimnázium nagyszerű könyvtárában olvasott filmes könyvek mind tágabb rálátást adtak nekem (megismertetve a művészfilmekkel is), s a filmek iránti elkötelezettségem már a gimnázium közepére biztos volt. Az ELTE-n elsősorban Király Jenő professzor úr volt rám nagy hatással, aki a tömegfilmnek olyan monumentális elméletét dolgozta ki, ami világra szólóan egyedülálló, ő maga pedig annyira szuggesztív és humoros előadó, hogy első számú példaképemmé vált.

Hogyan jutottál el az animációs film tanulmányozásához?

Az egyetemen először a horror műfajába ástam bele magam jobban, ezt a műfajt már középiskolásként is kedveltem, később a thrillerben mélyedtem el. Első publikációim, a Filmvilágban megjelent szövegeim is ezekhez a témákhoz kötődnek. Tanárom, Vajdovich Györgyi hívott meg először társelőadónak, a vámpírfilmekről; együttműködésünk közösen jegyzett könyvet is eredményezett 2009-ben (ez volt A vámpírfilm alakváltozatai). Időközben meghívtak a Metropolis című filmelméleti folyóirat szerkesztőségi körébe is. 2007-ben, még a diploma megszerzése előtt lehetőségem volt óraadóként bekapcsolódni a Szegedi Tudományegyetem frissen induló filmes képzésébe – itt is horrorfilmeket feldolgozó kurzusokat tartottam először. Ugyanebben az évben határoztam el, hogy elkezdek szisztematikusan foglalkozni az animációs filmmel. Korábban is írtam egy-két ilyen témájú cikket, de ezek alkalmi kirándulások voltak.

Mi volt az oka ennek? Maga a hiány, hogy kevéssé feltárt területtel foglalkozhatsz, vagy egy belső motiváció? Vagy esetleg olyan horrorfilm, ami közben animációs film is volt?

A kettő ötvözete volt az ok. Kolozsvárra a 2007-es filmtudományi konferenciára a „Verbalitás az animációs filmben” című témával jelentkeztem, s Tim Burton Vincent című horror-animációját választottam egyik példaként. A pozitív visszajelzések sora és az, hogy az animációs filmek feldolgozottsága minimális, ösztönzőleg hatott. Így 2008-ban a doktori disszertációs tervezetemet már animációs témában adtam be. Ebben azt vizsgáltam, hogy a tömegfilmes műfajok hogyan működnek akkor, ha animációs filmként dolgozzák ki őket: mit kezdhetünk a burleszkkel, a horrorral, a sci-fivel vagy a bűnügyi műfajokkal ebben a formában. Nemsokára pontosan 5 éve lesz, hogy 2012 februárjában megvédtem a disszertációmat.

Hogyan jutottál el konkrétan ehhez a könyvhöz?

A Nemzeti Kiválóság Program posztdoktori ösztöndíj-pályázatára nyújtottam be a magyar animációs film történeti feldolgozásának tervét. 2013-ban kezdhettem el a munkát; a könyv írása mellett a tárgykörben órákat kellett tartanom Szegeden. A könyv nyers változata 2014 októberére már készen állt, ám 2015-ben, lektorálás után, szükségét éreztem az átdolgozásának. Volt egy pont, ahol elakadtam, de aztán kirajzolódott az a rendezőelv, ami a könyv váza lett: az egyes animációtípusok szerint rendeztem el az anyagot. További lektori és szerkesztői csiszolások után 2016 júliusában kezdhettük a kész könyv tördelését. A kötet sokat köszönhet a szerkesztőnek, Pápai Zsoltnak, legkiválóbb barátaim és kollégáim egyikének.

A könyv írása közben, vagy a kutatás során volt-e életre szóló élményed, nagy találkozásod?

Volt alkalmam egy kedves barátom meghívására néhány napot Manchesterben tölteni, ahol az egyetemen előadást tartottam olyan magyar animációkról, amelyek az ún. ezópuszi beszédmód segítségével fejtenek ki rendszerkritikus tartalmakat, miközben ezt igyekeznek a felszínen elleplezni. A kutatáshoz tartozó egyetemi kurzusok közül több is nagyon inspiráló volt számomra, ezek során is letisztult sok minden. A humorral foglalkozó szemináriumom például felejthetetlen volt – a karikaturisztikus animációhoz kapcsolódó elméleti gondolatok jórészt ezen az órán fogalmazódtak meg.

Hogyan írsz? Milyen inspiráló körülményeket építesz magad köré az íráshoz?

Jobbára filmzenét hallgatok – különösen Hans Zimmer, Alan Silvestri és John Carpenter szerzeményeit –, de az is előfordul, hogy egy filmet indítok el a háttérben, csak menjen valami. Ez azért is jó, mert sokszor bebizonyosodik, hogy (vígjátékok esetében) egy csomó verbális poén akkor esik le vagy tűnik fel igazán, ha nem figyelek a vizuális rétegre, illetve magára a cselekményre.

Mit gondolsz, mik a legnagyobb értékei a magyar animációnak, illetve Kecskemét vonatkozásában mik azok a pontok, amik animációs közkincsnek tekinthetők?

A magyar animáció mindig is erősen kötődött a nemzeti hagyományokhoz, kultúrához, a múlthoz – legyen szó népmesékről, népművészetről –, melyeket átdolgozott a saját nyelvére. Ezeket nagyon fontos volna a saját nemzeti identitásunk miatt is számon tartani. Évtizedes, évszázados, évezredes kultúrkincseinket a maga kreatív folyamataiban egyedülállóan dolgozta fel a magyar animáció. Erre nagyon sokféle példa van, Jankovics Marcell monumentális alkotásaitól kezdve a Kecskemétfilm Magyar népmesék-sorozatáig. Ezzel együtt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a magyar animáció filmtermése rendkívül sokszínű. Nincs olyan áramlata, amit döntő vonulatként ki lehetne emelni, s ez világviszonylatban is egyedülálló: a magyar animáció karakterét az én koncepcióm szerint négy azonos súlyú áramlat együttese képezi.

Melyek ezek az áramlatok?

Az első áramlat a mesei irányultságú, úgymond klasszikus animáció, például Dargay Attila Vukja. A második a karikaturisztikus tendencia, amelybe például a Kérem a következőt! vagy a Mézga család is tartozik, de az utóbbi évek egyik legcsodásabb hazai animációját, Bucsi Réka Symphony No. 42-jét is ebbe a tendenciába is sorolnám. Az ornamentális vonulatba a folklóralapú és a képzőművészeti ihletésű darabok sokasága tartozik, köztük a populáris Magyar népmesék-sorozattal, de olyan kísérletezőbb jellegű alkotásokat is találunk itt, mint Reisenbüchler Sándortól A Nap és a Hold elrablása. Az utolsó nagy csoport a dokumentarista tendencia, ami szociografikus hangolású, dokumentarista eszközhasználattal ötvözi az animációs formanyelvet. Közvetlen társadalmi irányultsága van, az ide sorolható animációk akár társadalmi cselekvésként is felfoghatók, mint például Szoboszlay Péter Gyerekek vörös tájban című filmje.

Kaptál-e a könyvről szakmai, baráti visszajelzéseket a megjelenése óta?

Még nagyon rövid idő telt el a megjelenése óta; de Lichter Péter filmesztéta és filmrendező barátom szavai szerint ez a fajta rendszerező monográfia a magyar filmes szakirodalomban alig vezethető vissza előzményekre. Szerinte sokat tesz ez a könyv a magyar filmes szakirodalom színvonaláért, és – idézem – „ez már önmagában menő”.

Mikor és hol lesz könyvbemutatód?

Február elején a Kecskeméti Katona József Könyvtárban találkozhatnak az érdeklődők a könyvvel és velem. Budapesten az ELTE Filmtudomány tanszékén tervezünk a tavaszi félév során egy könyvbemutatót, és az idei KAFF-ra is elő van jegyezve egy kecskeméti alkalom.

Hirdetés

 

percről percre

fő híreink

Hirdetés

helyi hírek

HM: több napon át kiképzőrepüléseket tartanak a jövő héten

HM: több napon át kiképzőrepüléseket tartanak a jövő héten

 Több város térségében kiképző repüléseket tartanak a kecskeméti repülőbázis pilótái a ...

Péntek este is Híróra, a legfontosabb eseményekkel

Péntek este is Híróra, a legfontosabb eseményekkel

A Hírös Hírekben a Parndorfi ügyről hallhatnak további részleteket. Ma is folytatódott ugyanis a ...

"Fenntartható nemez" - bajai alkotó kecskeméti sikere

Számos kecskeméti és​ megye béli művésztárs, tisztelő, művészet- és környezetbarát vett részt a M...

2017.06.23. 17:33

nemezelés, nemezbemutató, baja, Kecskemét

Véget ért a Ciróka bábtábora

Zárónapjához érkezett a Ciróka Bábszínház által szervezett kilencedik Nyitott Műhely Bábos tábor ...

„Tegyél az álmodért – mi is hozzáteszünk!”

„Tegyél az álmodért – mi is hozzáteszünk!”

Az idei évben is folytatja az SOS Gyermekfalvak támogatását a Fornetti: a zacskókon továbbra is i...

Szezonnyitó strandparti a Kecskeméti Fürdőben

Szezonnyitó strandparti a Kecskeméti Fürdőben

Gyermek- és felnőttprogramokkal, DJ-show-val várja vendégeit szombaton 10 és 18 óra között szezon...

Rablót fogtak, életet mentettek – Kitüntettek négy rendőrt

Rablót fogtak, életet mentettek – Kitüntettek négy rendőrt

Példaértékű szakmai teljesítményük miatt négy Bács-Kiskun megyei rendőr kapott jutalmat.

A hőség miatt vizet osztanak a kecskeméti vasúti pályaudvaron is

A hőség miatt vizet osztanak a kecskeméti vasúti pályaudvaron is

A hőségriadó miatt a MÁV vizet oszt a három budapesti főpályaudvaron és a nagyobb vidéki vasútáll...

Milyen hatással van az egyetem fejlődése városunkra?

Milyen hatással van az egyetem fejlődése városunkra?

A kecskeméti egyetemmel és kialakításának városunkra gyakorolt hatásával foglalkozott csütörtökön...

Összefogással az ittas vezetés ellen

Összefogással az ittas vezetés ellen

Az ittas járművezetés megelőzése a célja a Kecskeméti rendőrkapitányság legújabb bűnmegelőzési ka...

Megnyílt a Szertár

Megnyílt a Szertár

A Kápolna Galériában ma nyílt meg Ulrich Gábor "Szertár" című kiállítása.  ...

2017.06.22. 20:59

21 kép

Kecskemét, KAFF2017, Ulrich Gábor, kiállítás

Indul az éjszakai járat

Indul az éjszakai járat

Több tömegközlekedéssel kapcsolatos döntést is hozott csütörtökön a közgyűlés. A városatyák három...

A buszmenetrend módosításáról és a Hírös Sport Kft. átalakításáról is döntött a közgyűlés

A buszmenetrend módosításáról és a Hírös Sport Kft. átalakításáról is döntött a közgyűlés

Hulladékgazdálkodási társulás létrehozásáról, a helyi közösségi közlekedés menetrendjének módosít...

SZAFT ötödször

SZAFT ötödször

Idén ötödik alkalommal hirdették meg a KAFF keretében a nem professzionális animációs filmkészítő...

2017.06.22. 16:54

17 kép

Kecskemét, kultúra, KAFF2017, nyár 2017, SZAFT

Együttműködést kezdeményezett a Fidesszel az MSZP

Együttműködést kezdeményezett a Fidesszel az MSZP

A csütörtöki közgyűlésen Király József napirend előtti felszólalásában nehezményezte, hogy a Fide...

Bérlőre talált a gyanús lovak istállója

Bérlőre talált a gyanús lovak istállója

Újra napirenden volt a közgyűlésen az egykori Rudolf-laktanya területének hasznosítása. Több pály...

Ők kapják az önkormányzati díjakat, kitüntető címeket

Ők kapják az önkormányzati díjakat, kitüntető címeket

A csütörtöki közgyűlés zárt ülésén döntött az önkormányzati díjak és kitüntető cím adományozásáró...

2017.06.22. 16:16

9 kép

Kecskemét, közgyűlés, kitüntetés, díj

Megyénk tűzzománcosainak színe-java Szegeden

Megyénk tűzzománcosainak színe-java Szegeden

A Tűzzománcművészek Magyar Társasága (TMT) Bács-Kiskun megyei alkotóinak, Balanyi Károlynak, Holl...

Két helyen is kábítószert találtak a rendőrök

Két helyen is kábítószert találtak a rendőrök

A kecskeméti rendőrök örizetbe vettek egy 48 éves kecskeméti férfit, aki két helyen is kábítószer...

Mi lesz a Libertével?

Mi lesz a Libertével?

Évek óta állandó üzemeltető nélkül áll az egykori Liberté Étterem. A közgyűlés zárt pályázatot hi...

Még több helyi hírmég több hír
Kecskeméti Lapok
Hírös históriák
Hírös gazdaság
A cookie-kkal még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies