TOP100 - Sikeres év volt 2022 a Bács-Kiskun megyei vállalkozásoknak

Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a vendégeket a Kamara épületében. Elmondta, a Bács megyei cégek összesített árbevétele mintegy 10%-os növekedést mutat az előző évhez viszonyítva, miközben az adóalanyok száma 7,5 százalékkal csökkent. A struktúra változatlan, a megyében a feldolgozóipar a legnagyobb szektor, mely az árbevétel felét jelenti. További 22% a kereskedelem és járműjavításból származik, illetve 13% az építőiparból, emellett pedig 10%-ával igen jelentős a mezőgazdaság szerepe is.

- Fontosnak tartom kiemelni, hogy ennek az összesített árbevételnek a 60%-a magyar tulajdonú vállalkozásokból származik. Azt gondolom, ilyen szempontból egy igen egészséges struktúra van megyénkben - hangsúlyozta Gaál József. Elmondta, területileg legerősebb Kecskemét városa és járása, ahol az ipar húzza ezt a teljesítményt. A 100 legnagyobb cégből 41 található Kecskemét város területén, és 50 a kecskeméti járásban. A legerősebb város a járásban Kiskunfélegyháza 9, Baja 7, Tiszakécske 6 TOP100-as céggel. Érdekesség, hogy 3 TOP100-as cég található Tompán.

A foglakoztatást illetően is a feldolgozóipar a legjelentősebb, mely 35000 főt foglalkoztat, a kereskedelem, járműjavítás pedig 25000-et. A harmadik legjelentősebb szektor az építőipar 20000 fővel, a mezőgazdaságban pedig 5400 fő dolgozik.

A 100 legnagyobb cég 2/3-a tudta növelni alkalmazotti létszámát és mérleg szerinti eredményét, illetve 90%-kal növelte az árbevételét.

Gaál József kiemelte, a TOP100 ünneplése mellett mindenképp ki kell emelni a KKV-kat, melyek a foglalkoztatás több mint 2/3-át és az adóbevételek nagyon jelentős részét adják.

- Mert ők azok, akik mindig itt maradnak, itt akarnak fejleszteni, itt foglalkoztatják a megyében élő családokat, és adnak számukra megélhetést - emelte ki az elnök.

Hogy mit hoz a jövő?

- Az elemzők szerint a 2023-as év nagyon nehéz lesz, kettős présbe kerülnek a vállalkozások. Egyrészt az infláció, az energiaárak emelkedése nagy teher, majd következik a béremelések időszaka. Tehát egy olyan költségnyomás van, amire várhatóan az inflációs hatások miatt a fogyasztás csökkenése lesz a következő jelenség, ami viszont a piaci oldalról szűkíti a vállalkozások lehetőségét. A cél tehát a túlélés. Lehet, hogy nem mindenkinek sikerül, de a nehéz idők után mindig jobbak szoktak jönni. Ahogy azt manapság sokat idézik:

„A nehéz idők erős embereket formálnak. Az erős emberek jó időket hoznak el. A jó idők gyenge embereket formálnak. A gyenge emberek nehéz időket hoznak el.”

A legfontosabb most a piacot figyelni, a kihívásokra megfelelő válaszokat adni - mondta Gaál József.

A kihívásokról beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki elmondta, nem is lehet tételesen felsorolni, hogy hol vannak az akadályok, és igen nehéz őket sorba állítani. Kiemelte, van egy nagyon komoly energiaprobléma, és ha nem tudunk energiát hozni Oroszországból, meglehetősen tanácstalanok vagyunk. Ezen kívül pedig nagyon nagy kihívást jelent az infláció, melyet a jegybank három éve nem tud kezelni, de sok kihívás áll az oktatási rendszerünk előtt is.

- A kormánnyal szorosan együttműködünk, napi szinten egyeztetünk. Közösen olyan döntéseket hozunk, melyek mind jelentős segítséget adnak a vállalkozásoknak. Ilyen volt legutóbb a kamat stop, vagy a Széchenyi Kártya által nyújtott kedvezményes hitel is – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról, hogyan, mennyire eredményesen működnek együtt a nehézségek leküzdésében, a vállalkozások érdekében.

És a nehézségek, a várhatóan fájdalmas jövő volt a következő előadás, melyet dr. Hortai Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.  energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője tartott.

Az előadás két részből állt. Egyrészt áttekintette a mostani helyzet hátterét, azt, hogy hogyan jutottunk idáig, a tavaly nyári időszaktól kezdődően, amikor elkezdődtek azok a folyamatok, amelyek felborították az európai energiapiacot.

- Tavaly ősszel volt az első komolyabb ártüske az európai földgázpiacokon, utána decemberben volt a következő, majd a háborút követő szankciós lépések, illetve a kibontakozó kereskedelmi konfliktus voltak azok, amelyek egyre feljebb és feljebb hajtották az árakat - mondta az előadó.

Az előadás másik része a kilátásokra fókuszált. Arra, hogy milyen kihívásokat okoz majd a jövőben ez az egészen gyökeresen átalakuló energiapolitikai és energiapiaci helyzet, és vázolt néhány szempontot, hogy egy vállalat életében mit jelenthet ez az átalakulás.

- Egyértelműen az árak jelentik a legnagyobb problémát. Az Európai Unióban egy energiaszűkös állapot alakult ki, amiben időről-időre előfordulnak olyan időszakok, amikor az elsődleges kérdést nem az jelenti, hogy mennyibe kerül az energia, hanem, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e. Ilyen volt nyáron a gázpiacon, és ilyen bontakozik ki most az európai olaj és üzemanyagpiacon is. Ezekben az időszakokban elképesztő, korábban nem előre jelzett mértékű áremelkedések tapasztalhatóak, és a vállaltoknak ehhez a kiszámíthatatlan helyzethez alkalmazkodniuk kell – mondta dr. Hortai Olivér. Kiemelte, az árakban két probléma is megfigyelhető. Az egyik, hogy az átlagos szint növekszik, tehát a termelési költségekben az energia részaránya folyamatosan növekszik a vállalatok számára, a másik, hogy maga a piac egyre kiszámíthatatlanabbá válik, így az árak változékonysága is megemelkedik, ami n agyon komoly tervezési nehézségeket okoz a vállaltok számára.

Az előadás néhány olyan szempontot adott, ami segítség lehet ebben a rendkívül bizonytalan helyzetben. De, ahogy az előadó megjegyezte: "sajnos nincs olyan, aki egyértelműen látja, hogy hogyan fog kinézni a gázpiac, a villamosenergia-piac egyhónap, fél év, vagy akár egy év múlva."

Nincsenek tehát könnyű helyzetben a vállalkozások, a 2023-as TOP100-as kiadvány majd sok mindent elárul arról, kinek, hogyan sikerült kezelni a kialakult helyzetet.