Rákóczi úti fák
2015.10.31. 00:00
A felújított Rákóczi út a múlt héten elnyerte a megyei építészkamara elismerését. Az „Év Háza Bács-Kiskun Megyében 2015” díjat az átépítés által megteremtett speciális mikroklímáért vehette át a kecskeméti Boros Pál. Az Ybl-díjas építészt megkérdeztük Kecskemét más építészeti jellegű ügyeiről is.

- Boros Pál a várostervezés, az urbanisztika specialistája, egyetemen is tanította ezt a tudományt. Mi a legfontosabb alapelve a tervezésnél?
- Úgy gondolom, hogy az egyes épületek tervezésénél is át kell tekinteni minimum a szűkebb környezetet; abból is következnek dolgok a megtervezendő épületre, nem csak a tervezési programból, amit a megbízó meg akar valósítani. Természetesen a várostervezést sem lehet úgy művelni, hogy nem gondoljuk végig, hogy az egyes telkeken mit lehet majd megvalósítani. Egyébként, azért érdekes ez a kérdés, mert ez a műfaj, az urbanisztika 200 évvel ezelőtt még nem is létezett…
- Akkor nézzük a szakma hátterét… Úgy tudom, hogy a jóval korábbi reneszánszban is volt már úgynevezett ideális város elképzelés…
- Igen, de az nem annyira tudományos oldalról közelített, hanem sokkal inkább művészeti oldalról, illetve közvetlenül hatalmi, hadászati célúak voltak ezek a megvalósult ideális városok, a védelmet tartották szem előtt. Azután a 18-19. században, különösen Párizsban megelégelték a kusza, szűk utcákat, a fertőzéseket, és rájöttek arra is, hogy védhetetlen a város – Versailles nem véletlenül került a településen kívülre, az udvar tulajdonképpen kimenekült a Louvre-ból. A kor nagy városrendezője, Haussmann báró a nagy sugárutakkal – ezek jól lőhetők ágyúval – szektorokra osztotta Párizst, aminek a kommün alatt bizony nagy hasznát vette a hatalom.
Az utána következő nagy ugrás a modernistákhoz köthető, akik azt mondták, hogy egy-két kiemelt épületen kívül nincs mit megtartani a régi városokban. Le Corbusier-nek például van egy elég híres Párizs-terve, amelyben a belső három négyzetkilométeres területet tarolta, és telerakta 50 emeletes épületekkel.
- Ez a szélsőséges modernitás is lecsengett mára.
A hetvenes évektől jön egyfajta visszarendeződés, amikor a tervezők, a lakók és a politikusok is rájöttek, hogy van érték a régi városrészekben. Visszafordult a várostervezés a normalitás irányába, ami figyelembe veszi a település történeti kialakulását, az egyes épületeknél és természetesen a városrészek tervezésénél is tekintettel van a környezet meghatározottságaira. Ahogy az előbb is említettem, én ezt a „pulzálást”, a telek és környezete közötti oda-vissza ható figyelmet tartom a legfontosabbnak minden egyes tervben.
- Kecskeméten belül melyik a kedvenc része? Továbbá hol lát még fejlesztési lehetőséget a városban?
Nyilván a főtérrendszert nem lehet felülmúlni, azok az épületek a legjobbak, a parkosítottsága, a templomai – régi történet, de tetszik. És kicsit válaszolva az előzőekre, érdekes, hogy a mai főtér bontásokkal jött létre, az Arany János utcától a zsinagógáig három épülettömb volt még 130 évvel ezelőtt. Mindig kényes dolog, hogy mit kell megőrizni, mikor, mit kell bontani, miért… Akkor egyébként a piac miatt kellett növelni a teret, mert köztudott, hogy Kecskemét volt az ország legnagyobb gyümölcs exportőre, a Rákóczi útra pedig azért volt szükség, mert azon át szállították a vasútra az árut.
Persze a főtér mellett ezer dolog van, lehetne épületet mondani vagy akár például egy kis kaput, amit mindig megnézek, hogy megvan-e még. Amiben pedig nagy lehetőséget látok, és amire szerintem sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani, az a Homokbánya. Egységes egészként kezelve ott még nagy dolgot lehetne csinálni.
- A Rákóczi út tervezésénél mi jelentette a legnagyobb kihívást?
- A legizgalmasabb a faállomány kérdése volt. Én azon az állásponton voltam, hogy az egész növényzetet le kell cserélni 10-15 éves, úgynevezett „túlkoros” fákra, amelyeket a járdák mentén és a régi fák közé ültettünk végül. Az eredeti elképzelésem szerint háromszáz, homogén megjelenésű, szimmetrikusan elhelyezett, egykorú fával lett volna végigtelepítve a sugárút.
- Mit szól a kampusz nemrég nyilvánosságra került terveihez?
Drukkolok, hogy reális, és hosszútávon megmaradó egyeteme legyen Kecskemétnek. De ez túl nagy ügy ahhoz, hogy csak építészeti kérdést csináljunk belőle. Vannak részletei, amivel vitatkoznék, de minden építész önálló egyéniség, mindenki mást csinálna.
- A Rudolf laktanya? Egy védelem alatt álló épületet meg lehet úgy óvni, felújítani, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő funkciót kapjon?
- Azért is drukkolni kell sajnos, mert nem túl jó fizikai állapotú az épületállománya. A funkció ennek ellenére belevihető. A Kodály iskolát tudom példaként hozni, ahol a régi laktanyaépület tájolása nem felelt meg az alaptantermeknek, ezért szaktanteremmé alakítottuk őket, a gyerekek pedig a legtöbb idejüket az új részben töltik. Kis odafigyeléssel minden megoldható. Egyébként a régi épületeket azért érdemes megtartani, mert fel tudjuk újítani őket, de ilyeneket mi már nem fogunk építeni. Márpedig ezek adják az arcát a mai mindennapi valóságunknak.
Diploma: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki kar (1979)
Nagyobb elismerései: Pro Architectura-díj a Kodály iskola tervezéséért (1998), Ybl-díj (1999), DLA-fokozat (Doctor of Liberty Art) (2004), Kada Elek-díj (2009)
Fontosabb munkái: A Katona József Színház rekonstrukciója (1985), Magyar Fotográfiai Múzeum (1991), Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskola (1998), Rákóczi út megújítása (2012)
percről percre
-
22:21Izgalmas programokat kínál az idei Hírös7 Fesztivál
-
21:11Ilyen volt a JAZZFŐVÁROS Fesztivál - videóval
-
20:04Mikor jön végre az eső?
-
18:27Esti gyors - A nap hírei 1 percben
-
17:50Halálra gázoltak egy kerékpáros nőt Cegléden
-
16:02Töretlen az ingatlanok áremelkedése
-
15:37Szentkirályon tartott találkozót a 25 éves Szent Király Szövetség
-
14:21Arannyal és bronzzal melegített az MKB Bank Cycling Team Székelyföldre és Belgrádra
-
13:03Októberben érkezik a mozikba az egészestés Toldi
-
11:55Van egy dobásod?! Mutasd meg és nyerj! - a szlovákok elleni edzőmeccsen is
-
11:0319 éves embercsempészt fogtak el
-
10:22Huszonhárom autóban tett kárt az afgán garázda
-
09:39Scoregoal: kihívásokkal teli szezon előtt áll az utánpótlás
-
09:19Újabb negatív vízállás-rekordok dőltek a Tiszán
-
08:34Önkénteseket keresnek a Varázstáska jótékonysági tanszergyűjtő akcióhoz
fő híreink
-
10:22Huszonhárom autóban tett kárt az afgán garázda
-
17:50Halálra gázoltak egy kerékpáros nőt Cegléden
-
20:04Mikor jön végre az eső?
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-13
16:40Nincs gazdája a vezetékeken lógó veszélyes ágaknak -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban
Hirdetés