Kecskemét TV Kecskemét TV Kecskeméti lapok Kecskeméti lapok Gong rádió Gong rádió Keol Keol MONTÁZS magazin MONTÁZS magazin
Regisztráció Regisztráció Regisztráció Kecskemét város Kecskemét város

Naptár 2021. Április 12. Hétfő  Gyula

EUR: --- Ft Árfolyam csökkenés

GBP: --- Ft Árfolyam növekedés

Hiros.hu Facebook YouTube csatorna
Hirdetés

A bécsi krach kecskeméti áldozata

Gallia Fülöp tragédiája - Hlbocsányi Norbert írása

2021.03.31. 18:36

Egy nyári nap kora reggelén Kecskemét belvárosában lévő egyik ház udvarából fegyverdurranás hallatszott. A házban lakók és a cselédség felébredtek és azon gondolkodtak, hogy melyik szomszéd lőhetett ilyen korán. Nem gondoltak semmi rosszra, majd néhány perces csönd után újabb lövés hallatszott. Ekkor a házban lévők sejtették, hogy nagy baj van. Schlesinger Vilmos kereskedő szaladt ki először a kert hátsó részében lévő kis lugasba, ahol megtalálta a földön, a vérében fekvő vejét, Gallia Fülöpöt. Ennyi volt az élet? Ki volt az a tragikus sorsú ember, miért vetett végett az életének?

Gallia Fülöp (Fábián) életének első kettő évtizedéről nem sok mindet tudunk a levéltári források hiánya miatt. 1821-ben a morvaországi Ostrauban (ma Ostrava) született egy német nyelvű askenáz zsidó családban. Édesapját Gallia Sámuelnek hívták, édesanyáról, testvéreiről és iskoláiról nem tudunk semmit. Jókai Mór Életemből című munkájában írja róla, hogy „…igen sokoldalú műveltséggel bíró diplomás férfi” volt.  Miért hagyta ott a szülőföldjét? Erről szintén nincs információnk. Csak feltételezni tudjuk, hogy a kalandvágy, új lehetőségek keresése miatt indult útnak.

Az 1840-es évekbeli Kecskeméten egy erős 400-450 fős zsidóközösség élt, akik elsősorban kereskedéssel foglalkoztak, kiszorították a korábban igen erős gazdasági befolyással rendelkező görög (balkáni) kereskedőket, és ezzel a város komoly gazdasági tényezőivé váltak. A „Zsidó Községnek” (hitközségnek, közösség) 1774 óta temetője, 1818-tól zsinagógája volt, de állandó iskolája sokáig nem. Az erősödő, gyarapodó zsidó közösség gyűlése a Városi Tanács beleegyezésével 1840 december 28-án határozta el egy nyilvános „oskola” létrehozását, mert a „…nevendék gyermekeink minden tanulás nélkül növekednek fel, a magányos tanítók pedig olly sokba kerülnek, hogy azokat a kevesebb tehetségel birók meg sem birhatván gyermekeik minden vallási, oskolai, ’s erkölcsi nevelés nélkül maradnak – de szivünkön viselvén azt is, hogy az Országos törvény szerint, már jövendőben, azok a kik irni ’s olvasni nem tudnak, még csak rendes kereskedők sem lehetnek. A zsidó hitközség előjárói az új intézményben vallás, magyar és német nyelvek oktatására, illetve elemi iskolások nevelésére tanárokat, tanítókat kerestek, akiket Pesten március 19-én a régi hagyományú József napi vásár idején fogadtak fel. Az éppen Pesten tartózkodó Gallia Fülöp kapott az alkalmon, jelentkezett német nyelvű tanárnak és hét évig viselte a „tanítói hivatalt”, majd négy évig pedig magántanítóként tevékenykedett Kecskeméten.

Hirdetés, Kecskeméti Lapok 1871. április 29., 17. szám

Fiatalemberként kereste korosztályának társaságát, mulatságait és szabadidős tevékenységeit. 1842 táján találkozott a fiatal Jókai Mórral (1825-1904) és jó ismeretségbe került vele, aki „a zsidókkal igen jó pajtásságot” tartott. Jókai a helyi református főiskola (kollégium) joghallgatója volt éppen. Összekötötte őket, hogy nem kecskeméti származásúak, a művészetek, az irodalom és zene iránt rajongtak. Az író visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a jogász-fiúkkal egy műkedvelői hangversenyt rendezett az ifjúsági könyvtár megalapításának a céljából. Zenekar megvolt, de képzett énekes nem volt közöttük. Jókainak eszébe jutott a művelt, szép hangú zsidó vallású Gallia Fülöp, akit bevont a műsorba. Gaetano Donizetti (1797-1848) olasz zeneszerző 1836-os Belizár című operájából énekelt egyrészt, amelynek szövegét éppen maga Jókai fordította le. Gallia kilépett a színpadra, hátulról egy ismeretlen igen trágár módon, — Jókai megfogalmazásában „ökörhajcsári hang” — bekiabált — „Nincs itten lúbőr? Mit keres itt a zsidó?” — az énekes zsidó származására utalva. „Hanem azt az egy szál felkiáltót, — meséli tovább Jókai — amilyen hirtelen kiröpítette a nézőtérről a tisztelt publikum maga, az egy olyan rövid pillanat műve volt, hogy még csak félbe sem szakította az áriát.  Jókainak ez volt az egyik motívuma az első történelmi drámájának az 1842-1843-ban íródott Zsidó fiúnak.

A korabeli Kecskemét városába való legális letelepedésre - „lakosítás” - engedélyhez volt kötve, amelyről a Városi Tanács megfelelő feltételek (például jó magaviselet, szakképzettség, lakosi díj befizetése) figyelembevétele mellett döntött a keresztények és zsidók részére. Volt egy jogszabály is, ami segítette a letelepedést. 1840-as zsidókról szóló törvény (XXIX. tc.) megengedte a szabad lakhatást, foglalkozás gyakorlását (kereskedést, mesterség gyakorlását), a fent említett tanácsi szabályok mellett a zsidók könnyebben telepedhettek le Kecskemétre, a zsidókat tiltó korábbi jog- és helyi szabályok, ekkor már kezdtek háttérbe szorulni. Gallia Fülöp gyorsan megszerette Kecskemétet, megtanulta a magyar nyelvet és elhatározta, hogy itt fog letelepedni és kérvényezte a türelmezett lakosok sorába való felvételt. A magaviseletéről a Kecskeméti Izraelita Községi Előjáróság bizonyítványt adott és így írt róla: „…tanítói hivatala viselvén, s nyilvános sikerét mindég bebizonyitván, köz tetszést s elégedést annyira megnyert legyen, minélfogva az illető tisztelt oskolai Választmány mindég azon leend, hogy említett Gallia Fábián urat – kinek nem különben a vallás és erény tekintetében is kitüntetett dícső jeleme lévén - minéltovább, lehetőképen  hivatalában megtarthassa.” 1847. április 19-én 5 forint díj ellenében türelmezett lakosok közé felvették. 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatti tevékenységéről nem sok mindent tudunk, nem volt nemzetőr, nem volt honvéd, nem ismerjük a politikai nézeteit. 1851-es magaviseletéről és politikai jelleméről szóló bizonyítványban békeszerető, becsületes egyénként volt jellemezve.

1852 előtti Kecskeméten nem létezett könyvesbolt, az olvasó és író közönség „kultúrcikkeket” (könyv, kalendárium, kotta, újság, térkép, írószerek) a könyvkötőktől, kereskedőktől és város egyetlen nyomdájától, Szilády Károlytól szerezték be. Az első könyvesbolt (és zenemű, szépmű, kölcsönkönyvtár) alapítással 1845-ben Ascher Enoch rabbi, majd 1848-ban pedig Salamon Antal könyvkötő próbálkozott sikertelenül. Az itteni „kultúrcikk” hiányra lett figyelmes Gallia Fülöp és 1852-ben könyv-és műkereskedés (írószer) nyitásért folyamodott a városhoz, amit a Városi Tanács meg is adott, ekkor a könyveinek felbecsült értéke 2400 pengő forint volt. Ez volt Kecskemét első olyan könyves- írószerboltja (bizománya), amely legjelentősebb és leghosszabb ideig tudott működni. Kecskemét legfontosabb részén, a belvárosban, Piac tér egyik legfontosabb épületében, a Kaszinóban (ma a Lordok Háza áll a helyén), annak „napkeleti sarkán lévő” földszinti üzlethelyiségeiben helyezkedett el, egykor a Zrínyi-kávéház működött itt. Kezdetben egy, majd 1857-ben özvegy Rosenthal Lipótné boltját szerezte meg, ettől kezdődően kettő üzlettel rendelkezett. Az épület és a helyiségek a város tulajdonában voltak és időközönként árverésre bocsátotta kecskeméti kereskedőknek, akik közül a legtöbbet ígérőnek adtak ki haszonbérbe. Gallia 1855-ben évi 100 forintért kapta meg, majd folyamatosan emelkedett a bérleti díj, 1859-ben 154 forint, majd 1868-ban 300 forint lett. A bérleti szerződésben rögzítették a bérleti időt, amit kezdetben hat, majd három év lett. A város előírta, hogy időközönként a bolt „külső és belső részén” a haszonbérlő saját költségén javításokat kell végeznie, illetve a bérleti szerződés lejártakor jó állapotban kellett visszaadnia. A kereskedése mellett nyilvános kölcsönkönyvtárat szeretett volna 1852-ben felállítani, amit egy igen hosszú bürokratikus úton tudott csak megnyitni 1854-ben. Működése engedélyhez volt kötve, amit a császári és királyi Helytartótanács olyan feltételekhez kötötte, hogy az ott lévő könyvekről jegyzéket kell összeállítani, amit be kellett mutatni cenzúrázás céljából. Gallia Fülöp kölcsönkönyvtára (nyilvános) az első volt Kecskeméten. 1868-ból tudjuk, hogy 7500 kötetből állt, a Kaszinó könyvtára pedig 678 kötetből. Gallia könyvtárát leginkább a helyi „tanuló ifjúság” használta. Gömöry Frigyes (1813-1901) városi tisztviselő, író, költő így írt erről 1852-ben: „Ifjú barátunk Gallia Fülöp, kit kölcsönkönyvtáráról már több ízben dicséretesen említék, most egy nyilvános könyvkereskedést nyitand, mely által nem kis hiányt pótoland városunkban, főként, ha kölcsönkönyvtára az olvasó közönség számára még ezután is fentartatik ismételve.  Igen nagy forgalmat bonyolított le, ellátta a Városházát, magánembereket írószerekkel (különféle levélpapírosok, borítékok, tinták, pecsétviaszok és írótollak), nyomtatványokkal, különféle újságokkal (napi-, hetilapok, közlönyök), térképekkel és képekkel. 1853 szeptemberében Ferenc József császár és király és akkor még jegyesének, Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnőnek propaganda célú arcképeit árusította kereskedésében. 1872 júliusában pedig a Város egy Magyarország térképet és 1873. januárban öt darab városról készült képet rendelt Galliától. Kereskedés mellett könyvkiadással is foglalkozott, például az ő nevéhez fűződött Hornyik János Kecskemét története című négy kötetes munkájának megjelentetése 1860-1862 között, majd 1866-ban.

            Hogy történt a kereskedés? Üzleti kapcsolatban volt a nagy pesti kereskedőházakkal, kiadókkal, nyomdákkal, papírgyártókkal, akiknek bizományosa és területi képviselője volt. A kecskeméti Szilády nyomdával szintén jó üzleti kapcsolatban volt, vállalta a termékeiknek eladását, terjesztését. Kisebb vásárlásnál azonnal fizetett az ügyfél, nagyobb tételnél előre hitelezte Gallia és utólag történt meg a kifizetése, például a Város negyedévenként a számla bemutatása után fizetett. A pontosan vezetett számlák és szállítási szerződések biztosították a szabályos kereskedést, ez biztosítékot jelentett a részére és vitás kérdésekben perdöntő volt. 1858 februárja és novembere között Sánta József postamesternek különféle cikkeket szolgáltatott 152,12 forint értékben. A tételben volt Petőfi Sándor verseskötete, imakönyv, ezüsttükör, ezüst gyertyatartó és olvasási díj és tűzkár elleni biztosítás is. Sánta nem fizetett, Gallia pedig bíróság elé vitte az ügyet és jogi utón hajtotta be az elmaradt jussát.

             1867 előtt nem volt pénzintézete a városnak, a hiteligényeit és megtakarításokat a kecskeméti polgár vagy a város nehezen tudta elintézni. A pénzügyeket a Pesten működő intézetekben vagy a kecskeméti egyházi testületeknél, személyeknél, esetleg temetkezési alapítványoknál vagy kereskedőkhöz fordulva intézhettek. Gallia Fülöp is hitelezett magánszemélynek és a városnak, utóbbinak késedelmi kamat nélkül több ezer forintot is. Magánembereknek kamattal adott kölcsön, akik meghatározott idő után kötelesek voltak visszafizetni. Voltak olyanok, akik nem fizettek, ilyenkor a jogszolgáltatás segítségével hajtotta be a kintlévőségeket. Foglalkozott hazai és külföldi (osztrák, német, török) értékpapírok (állampapírok, részvények, sorsjegyek) adásvételével és leszámítolással (váltók vásárlásával). Az értékpapírokat 5-20 forintos havi részlet fejében meglehetett szerezni. Kapcsolatban volt a pesti és a bécsi tőzsdékkel, illetve bankházakkal.

A vállalkozása sikerének elérésében a kecskeméti és pesti újságokban hirdetéseket tett fel. 1853. szeptember 20-án jelent meg az első hirdetés az országos lapban, majd Kecskeméti Lapok 1868. december 19-i számában pedig az első kecskeméti hirdetése, melyben így hirdette az áruit: „Alólirt könyvkereskedésében minden és belföldi politikai, szépirodalmi és divatlapokra elő lehet fizetni.”

Hirdetés

[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]

            Mennyi jövedelemmel és vagyonnal rendelkezett, a források hiányossága miatt csak töredékes információk állnak rendelkezésre, 1851-ben 50 forint bevallott jövedelemmel rendelkezett, ami után 2,30 forint adót fizetett, majd 1858-ban már megötszöröződött a bevétele és ez által többet 15,50 forint úgynevezett jövedelmi adót fizetett. Önálló házzal nem rendelkezett, felesége családjánál lakott, saját üzlet helyisége sem volt, hanem a várostól bérelt, de 24 kataszteri holdas földbirtokkal rendelkezett. Ebben a korszakban jelentek meg az első bankok és részvénytársulatok Kecskeméten. A részvényesek listájában ott szerepelt a neve. Vett a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesületnél egy darab részvényt, Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom Részvénytársulatnál pedig három darabot birtokolt. Gallia Fülöp megpróbált gondoskodni a feleségéről és gyermekeiről is, ha valami történne vele. 1863. február 19-én a felesége és lánya részére 10 ezer forintos életbiztosítást kötött a bécsi Anker Élet- és Járadék Biztosító Társaságnál, de „nem természetes halállal hunyt el”, e miatt csak addig befizetett 3495,34 forintnyi összeg harmadára, 1165,11 forintra tarthatott igényt a család.

            A város első újsága, a Kecskeméti Lapok 1868. október 3-án jelent meg heti egy alkalommal, kezdetben ismeretterjesztő lapként. Az első felelős szerkesztője és egyúttal kiadója Madarassy László (1840-1895), főmunkatársa, pedig Hornyik János (1812-1885) városi főjegyző lett. Az összhang nem sokáig tartott a nézeteltérések, politikai támadások miatt félév múlva Madarassy lemondott és 1869. március 13-án „Előfizetési fölhivást” tettek fel a szerkesztők, hogy áprilistól kezdődően Gallia Fülöp látja el a kiadói feladatokat. Így írnak erről: „… pártmozgalmas idők daczára, miket lapunknak félév alatt át kellett élnie, oly szép számra szaporodtak előfizetőink, hogy „Kecskeméti Lapok” kiadását – Gallia Fülöp könyvkereskedő vezetése mellett – egy részvénytársulat késznek nyilatkozott magára vállalni, s így fennállása jövőben is biztosítva van.”  Gallia hozzálátott a kiadói tevékenységhez, április 20-án Madarassy helyett Horváth Döme (1819-1899) országgyűlési képviselőt kérte fel szerkesztőtársává. A lap szerkesztésébe és a sajtóhírekbe nem szólt bele, szerkesztők feladata lett, egyedül a hirdetési, előfizetési és pénzügyi tevékenységet irányította. Meghatározta a hirdetési tarifákat, egyszeri hirdetésnél 5 krajcárt, többszörösnél és terjedelmesnél pedig árengedményt adott, „nyílttérben való közleményben” 10 krajcárt kért. A Kecskeméti Lapokat elsősorban Kecskeméten lehetet olvasni, de Gallia jóvoltából a székesfővárosba is felkerült és valószínűleg a kapcsolatai révén a Király utcában lévő M. Zeisler hirdetési irodában is lehetett feltenni hirdetést. 1869 októberben Horváth megvált a szerkesztőségtől és Gallia visszahívta Madarassyt, aki csak 1871-től töltötte be újból az állást.  1870-ban nyomdát váltott, korábban a Szilády Károly nyomdánál nyomtatták ki az újságot, majd a Tóth László-féle nyomda vállalta ezt a feladatot. Hogy miért történt a váltás, erről nem maradt fenn forrás.

                Gallai Fülöp 1858. november 8-án vette feleségül Schlesinger Vilmos kereskedő lányát, az akkor 21 éves Schlesinger Emmát (1837-1916) a régi zsinagógában. A rabbi, aki összeadta őket Fischmann Simon Henrik (1821-1879) volt, a kecskeméti zsidóság meghatározó személyisége. Házasságukból kettő gyermek született, Auguszta 1859-ben és 11 évvel később pedig, 1870-ben Béla. Auguszta dr. Szemző Sándor (1846-1919) ügyvédhez ment férjhez és igen magas kor megélve 1942-ben halt meg. Béla bíróként tevékenykedett Budapesten, Holokauszt túlélve1945-ben Kúria tanácselnöke lett és 1954-ben halt meg. A családi otthonuk Gallia Fülöp felesége családjánál Schlesingeréknél volt a Széchenyi tér 8. szám (3. tized) alatt. A telek kettő lakházból, udvarból és egy kertből állt, utóbbiban volt a lugas, az 1873-as tragédia helyszíne. Schlesinger- ház (Schlesinger-Gallia-ház) jobb oldali telek szomszédja a görögkeleti egyház volt. Ma már a ház és kert nem áll, a kis körút kiépülésének áldozata lett, jelenleg a Hornyik János körút megy át rajta.

            Gallai Fülöp foglakozott vallási ügyekkel is, olyan korszakban, amikor a zsidó származású emberek a város legfontosabb gazdasági tényezőivé váltak, kiszorították a görög kereskedőket. Elindult egy teljes beolvadás a magyarságba, ami egy zsidó vallási ellentétet is hozott, ennek következtében létrejöttek a különféle irányzatok. A legfontosabb, Kecskeméten is meghatározó irányzat a reform (neológ) volt a Helsinger, Schweiger családok vezetésével. Ez az oldal a magyarságba valló teljes beolvadást, emancipációját (polgári és politikai egyenjogúsítást) támogatta, fontos szerepet játszottak a kereskedelemben és a vallási normákat egyre kevésbé követték és vallási modernizációt követeltek például a magyar nyelvű prédikáció bevezetését és az egyházi szervezet létrehozását.  A másik oldalon a kereskedésből, a vagyonszerzésből egyre jobban kiszoruló szegényebb zsidók helyezkedtek el, Goldberger Salamon (1795-1872) „liqueur készítő” köré csoportosultak és sokkal jobban kapcsolódtak a vallási hagyományokhoz (ortodox). Végül az 1867-es kiegyezés elhozta az emancipációs törvényt (1867. XVII. tc.), ami hatályon kívül helyezett minden korábbi zsidókkal kapcsolatos törvényt, rendeletet és jogszokást. 1868 előtt nem létezett országos hatókörű zsidó egyházi szervezet, ezt a zsidóság és kormányzati kezdeményezésre a Pesten összeülő izraelita kongresszus hozta létre. A kongresszuson résztvevő képviselőket a helyi hitközségek tagjai közül választották meg. Itt jött a képbe Gallia Fülöp, aki elnöke lett a kecskeméti választóbizottságnak. A választás előtti napon 1868. november 18-án egy fényes választói lakoma során Gallia buzdító és lelkes beszédet tartott a helyi zsidó közösség tagjainak, melynek során dicsérte báró Eötvös Józsefet, aki az izraeliták mellett állt ki „a sötét előítéletekkel telt 30-as években, elnyomott népünk joga mellett bátran és nyíltan föllépett;”-  Gallia nyíltan vállalta a zsidóság neológ irányzatának támogatását, mint lapkiadó, fel is használta Kecskeméti Lapokat a nézeteinek és eszméinek népszerűsítésére. Később a Pesten elfogadott reform határozatokat Gallia Fülöp és a zsidóközösség nagyobb része elfogadta és létrehozták az új neológ hitközséget. A zsidóközösség ekkor már 1500-1550 főből állt, a klasszicista stílusú régi zsinagóga kicsinek bizonyult, ahová csak 400 ember fért el szűkösen. A problémát látva a reform irányzatú vezetőség már 1864-ben elhatározta, hogy épít egy nagyobbat. A finanszírozás előteremtésére az előjáróság megbízható, pénzügyekben járatos embereket bízott meg, az egyik tagja Gallia Fülöp volt. A megbízottak feladata volt a finanszírozás előteremtése és ezzel kapcsolatos tárgyalások végrehajtása. A finanszírozás többféle módon történt hitelből (pesti pénzintézet, országos izraelita iskolai alap) és magán „sorsjátékkal” (sorsjegyhúzással, ma tombolának hívják), melynek egyik kecskeméti kitalálója Gallia lehetett, mert igen jól ismerte ezt a pénzügyi módszert. Minisztériumi hatósági engedélyekkel 30 ezer darab egy forintos sorsjegyet készítettek és forgalomba hoztak, melyet meglehetett venni és egy „politikai hivatalnok” jelenlétében történt meg a húzás, aki felügyelte a törvényességet, illetve a befolyt nyereség felhasználását a zsinagóga finanszírozására. Mit volt a nyeremény? Nem pénz, nem értékpapír, hanem különféle tárgyak.

A Kaszinó épülete

            1873. május 1-én Bécsben megnyílt a világkiállítás (Expo), Osztrák-Magyar Monarchia dicsőségesen mutatta be gazdasági és kulturális hatalmát a világ felé, ekkor még senki sem gondolta, hogy pár nap múlva május 9-én, „fekete pénteken” kitör a bécsi krach. Melynek során bankok, vállalatok és kereskedők mentek tönkre sorozatban, az egyik intézmény magával rántja a másikat. A gyorsan létrejövő gyárak és bankok korszaka (Gründzeit) lezárult, melyek az 1860-as években gyorsan jöttek létre hitel segítségével, kevés pénzzel. A nagy haszon reményében a pénzeket befektették különféle részvényekbe, sorsjegyekbe és egyéb értékpapírokba és hirtelen nagy mennyiségen árasztotta el a gazdaságot, majd a nagy kereslet folytán azonnal eufóriához, vagyis túlspekulációhoz vezetett, mint egy lufi egyszer csak kidurrant. A korabeli Kecskeméten még nem sok modern vállalkozás létezett, a gründulás (alapítás) időszaka előtt egy gőzmalom, a gründolás 1867 és 1873 közötti időszakában már kettő takarékpénztár, egy bank és egy újabb gőzmalom jött létre helyi tőke segítségével, a nagy pesti és külföldi befektetők nélkül, ez lesz az oka, hogy nem mentek tönkre és túlélték könnyedén 1873-as gazdasági válságot. Nem úgy, mint Gallia Fülöp, aki a könyvkereskedése mellett tőzsdézett, értékpapírokat forgalmazott és a pesti Fischer M. L. bankházzal volt üzleti kapcsolatban, ami magával rántotta Gallia „vakmerő üzletét”, ő pedig Paszkesz Adolf és Steiner Márton kecskeméti kereskedőket tette tönkre. Adósága 100-150 ezer forint lehetett, a kintlévősége, hitelei szintén ennyit tett ki.  Mit csinált, próbálta a károkat enyhíteni nem tudjuk, valószínűleg igen nyugtalan napjai lehetek három hónapon keresztül, majd 1873. augusztus 6-án úgy döntött, 52 évesen „…pisztoly lövéssel kivégezte magát…”. Kecskeméti lapokban így írtak a tragédiáról: „A bécsi krach végre nálunk is kivetette a maga áldozatát.” Kecskemét című hetilap, pedig „…szédelgés áldozataként...” mutatta be Gallia Fülöpöt, illetve a gazdasági katasztrófát „recsként” említette, a lőfegyver reccsenésére utalt. A városi rendőrséget értesítették, akik a Városháza épületéből Bódor Sándor rendőr vezetésével hivatalosan megjelentettek Schlesinger-Gallia házban, ahol megszemlélték, megvizsgálták és jegyzőkönyvet vettek fel a tragikus esetről. Bódorék Gallia Fülöpöt már „…holt állapotában…” találták meg, már nem az öngyilkosság helyszínén a kertben, hanem egy szobában padlóra hanyatt fektetve találta, zsidó vallási szertartás szerint lepellel letakarva, fejénél égő gyertyával. A rendőrök a hallott Gallia homlokán középütt és mellkas alsó részén kettő kerek sebeket láthattak, amik a kiérkezésük idejére a vértől meg voltak tisztítva. Bodor kikérdezte a cselédeket, hogy mi is történt, a vallomásokból az derült ki, hogy Gallia Fülöp „… pisztoly lövéssel vetett végett életének, még pedig oly módon hogy ½ 6 órakor egy pongyola öltözékben kiment az udvar kertjébe s ott két lövést tett, az egyiket figyelmen kívül hagyták, gondolván hogy valaki a szomszédban lőtt, mindez 5-6 percnyi időközbe ujra lőtt, s  ekkor már sejték hogy mi történik s hozzátartozóihoz kik még ágyban voltak hírt adtak és Schlesinger Vilmos úr szaladt ki először, hol is a kert hátsó részében levő kis lugasba vérében fekve találták mellette egy kisded revolver hevert, melyben hat éles töltés és kilőtt vagyon;” A jegyzőkönyvből az is kiderült, hogy augusztus 6-a előtt „…pár nap óta folyamatosan zavartnak látszott,” és augusztus 5-én este meg „…feltünöleg zilált elmebeli állapotra mutatott.” A tragikus esetet tovább nem vizsgálta a rendőrség és gyorsan lezárta, elfogadott tényként kezelte az öngyilkosságot. Honnan szerzete be a pisztolyt, ha nem volt katona és nem vett részt a háborúban? Erre szintén nem tudunk választ adni, de egy 1856-os iratból tudjuk, hogy fegyvertartási engedéllyel rendelkezett és lőfegyvereket birtokolt az otthonában, illetve 1860-ban fegyverárulásra engedélyt kért a megyehatóságtól.

                Gallia Fülöp halála napján az özvegye - akit ekkor már Gallia Emma néven ismertek a kecskemétiek - azonnal csődeljárást kért a Kecskeméti Királyi Törvényszéktől a férje „megbukott” vállalkozása ellen, mert tudta, hogy a vállalkozás vagyona nem elegendő összes tartozások fedezésére, fizetésképtelenné vált. A „csődületről” szóló törvény (1840. XXII. tc.) és a 1853-as ideiglenes osztrák csődrendtartással kapcsolatos rendelet értelmében a Törvényszék a hitelezők „összejövetelére” (tanácskozására), illetve a csőd és igénykeresetek beadására határidőnek 1873. október 20-22. közötti napokat tűzte ki, perfelügyelőnek, ideiglenes tömeggondnoknak Papp Sándor helybeli ügyvédet jelölte ki. Október végén össze is ültek a hitelezők és megválasztották a néhai Gallia Fülöp vagyonának, mint csődtömegének kezelésére állandó tömeggondnokokat (felszámoló biztosokat), melléjük pedig egy választmányt, melynek tagjai helyi ügyvédek és kereskedők voltak, feladatköre pedig a csődtömeggondnok tevékenységének ellenőrzése volt. A csődeljárás során a vagyont lefoglalták, zár alá vették, melynek része volt a Gallia-féle bolt is, ami három hónapig kényszerűen nem is működött. Hirdetményeket tettek közé a korabeli újságokban (Kecskeméti Lapok, Budapesti Közlöny), melyekben a hitelezők és károsult ügyfelek jelentkezését várták, majd az árverések időpontja jelent meg. A Gallia-féle vagyonról leltárt készítettek, ami sajnos nem maradt meg. A hitelezők szerették volna teljes egészében megkaparintani a nyereséges bolt bérlését, mert így látták esélyét a hitelek visszaszerzésére, de végül a Városi Tanács közbeavatkozott és másként döntött. Az özvegy, Gallia Emma is folytatni szerette volna a kereskedést, ezt előbb a nevére kellett „átruházni” (átírtatni). A Városi Tanácshoz a következőt írta augusztus 26-án: „Minthogy pedig egy nagyobb kiterjedésű városnak mint a milyen Kecskemét is könyv és papír kereskedésre csak nem elkerülhetetlenül szüksége van, ugyanazért én ezen szempontból, de meg azért is mert ez által reményben az annyira szerencsétlenül járt családomat eltürhetőbb anyagi helyzetre vezethetni elhatároztam hogy férjemnek könyv és papír kereskedési üzletét azon a helyiségen, ahol az addig létezett fentartom.” A város megengedte és haszonbérbe adta, de feltételeket szabott, hogy ki kellett fizetni az elmaradt 283 forint 80 krajcár hátralékot és előre be kellett fizetni a következő év (1873. augusztus 1-től 1874. október 30-ig) 417 forint bérleti díját is. Gallia Emma azonnal megtett a hátralékot készpénzben, a következő évi haszonbért értékpapírban fizette meg, utóbbi esetben az értékpapír három darab gazdasági gőzmalom részvény volt, ami ideiglenesen letétbe helyezett a város részére, majd 1874. szeptember végére készpénzben ki tudta váltani. Gallia Emma a nehéz helyzetet végül sikeresen megoldotta úgy, hogy 1873. novemberben elárvereztette az üzletben lévő „kereskedelmi tárgyakat” és 1874 októberében a férje földbirtokát és a befolyt pénzből fizette ki és rendezte a hitelezők követeléseit, majd behajtotta a polgári peres eljárások során a kintlevőségeket is, mert Galliáéknak is igen sokan tartoztak. A levéltári források szűkszavúsága miatt 150 és 200 fő között lehet tippelni a hitelezők számát, addig az adósokét pedig nem lehet meghatározni. A feleség folytatta a kereskedés és a kölcsönkönyvtár üzemeltetését, amit nem kellett a csődeljárás ellenére sem végleg bezárni. Gallia Emma valószínűleg nagy forgalmat bonyolíthatott le a kereskedésében – kiskereskedelem körét meghaladva-, a korszakra jellemzően a vállalkozását 1874 májusában egyéni céggé alakította át, neve alapján hivatalosan Gallia E. néven működött, amit hétköznapi életben egyszerűen Gallia-féle könyvkereskedésnek hívtak a kecskeméti emberek. Eközben 1873-ban a Gallia halála után kényszerűségből bezárt üzlet mellett újabb konkurens könyvesboltok nyíltak meg, a tragédiából eredő űrben új lehetőségeket láttak más kereskedők is.

            Kevés információ áll rendelkezésre a cégről, Gallia Emma folytatta a régi Kaszinó épületében a kereskedést, megmaradt a városházával a jó üzleti kapcsolat, melynek során különféle irodaszerekkel látta el. 1891-ben váratlanul, ismeretlen ok miatt Gallia Emma eladta a kereskedését Metzger Bélának, majd hosszú özvegység után 1916-ban halt meg Kecskeméten. A Gallia-féle könyvkereskedés 1902-ben még egy utolsó tulajdonváltáson esett át, ekkor Komor Gyula kezébe került, aki 1934-ig üzemeltette, amikor végleg megszűnt. Ezzel teljesen a feledés homályába került a Gallia családi név Kecskeméten.

Hlbocsányi Norbert 

Percről percre percről percre

Fő híreink fő híreink

Hirdetés

helyi hírek

Virtuális futóversennyel rajtol újra a programsorozat

Virtuális futóversennyel rajtol újra a programsorozat

A pandémia által okozott kényszerpihenő után virtuális futóversennyel indul újra a HI! ...

Magas árakkal indította az évet a kecskeméti lakáspiac

Magas árakkal indította az évet a kecskeméti lakáspiac

Bár már 2019 végén országszerte mérséklődött a lakáspiac eszeveszett ütemű drágulása, sőt néhol á...

Végletekig kiélezett meccsen győzött a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét

Végletekig kiélezett meccsen győzött a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét

Szombaton a harmadik play-out meccsét játszotta a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét, ezúttal már hazai ...

Kik legyenek a város díjazottjai?

Kik legyenek a város díjazottjai?

Kecskemét közgyűlése elismerésekkel díjazza a város kiemelkedő, példaértékű tevékenységet végző m...

Átvállalják a Covid-betegek kutyáinak gondozását a Hunyadivárosban - videóval

Átvállalják a Covid-betegek kutyáinak gondozását a Hunyadivárosban - videóval

Átvállalják a hunyadivárosi Covid-betegek kutyáinak gondozását a helyi kutyás közösség tagjai. A ...

Több mint 2000 pedagógust oltottak be a napokban Kecskeméten

Több mint 2000 pedagógust oltottak be a napokban Kecskeméten

Bár vasárnapig tart a mostani, köznevelésben dolgozóknak szóló kampányoltás Magyarországon, Kecsk...

Közösségi szemétgyűjtést tartottak a matkóiak

Közösségi szemétgyűjtést tartottak a matkóiak

Lovas kocsival érkeztek azok a környezetükért tenni akaró önkéntesek, akik az 54-es főút felőli m...

Teljesen elfagyott a barack - Videóval

Teljesen elfagyott a barack - Videóval

A barackosokban nem ritka, hogy 100%-os kárt okoz a hirtelen érkező rossz idő, és jelen...

Lassan nyitnak az ügyfélszolgálatok - Videóval

Lassan nyitnak az ügyfélszolgálatok - Videóval

​A járványügyi intézkedések enyhítése nyomán lassan nyitnak a közműszolgáltatók ügyfélszolgálati ...

Nemesített útpadka épül a Máriahegyben - Videóval

Nemesített útpadka épül a Máriahegyben - Videóval

Jelenleg aszfaltterítőgéppel, azaz finisherrel építik a nemesített útpadkát a Nyíri út folytatásá...

A Kaposvár ellen javíthat a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét

A Kaposvár ellen javíthat a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét

Első hazai play-out meccsét vívja szombaton 17:00 órától a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét.

Letartóztatták az embercsempészeket

Letartóztatták az embercsempészeket

A Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra elrendelte egy 39 éves budapesti és egy 34 éves fóti férfi ...

Irodalmi fejtörők és online szabadulószoba a költészet napja alkalmából

Irodalmi fejtörők és online szabadulószoba a költészet napja alkalmából

1964 óta hivatalosan április 11-e a magyar költészet napja, amikor országosan irodalmi estekkel, ...

Anyakönyvi hírek - 2021/13. hét

Anyakönyvi hírek - 2021/13. hét

2021. tizenharmadik hetének anyakönyvi hírei.

Mától egy helyen működik az áram- és gázszolgáltató ügyfélszolgálata Kecskeméten

Mától egy helyen működik az áram- és gázszolgáltató ügyfélszolgálata Kecskeméten

Április 9-től (péntek) egy helyen intézhetik gáz- és áramfogyasztással kapcsolatos ügyeiket a kec...

Rajzolj és nyerj a TERMOSTAR Láthatatlan segítség című pályázatán!

Rajzolj és nyerj a TERMOSTAR Láthatatlan segítség című pályázatán!

Április 12-éig várja a gyerekek rajzait Láthatatlan segítség elnevezésű online rajzpályázatá...

Kinyit a DTkH ügyfélszolgálata Kecskeméten

Kinyit a DTkH ügyfélszolgálata Kecskeméten

Április 12-től (hétfő) kinyitja egyes ügyfélfogadási helyszíneit a DTkH Nonprofit Kft. ...

Kecskeméti orgazdákat és betörőket fogtak el - Videó

Kecskeméti orgazdákat és betörőket fogtak el - Videó

A Kecskeméti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának nyomozói egy hat főből álló bűnbandát leplezte...

Kettős házasság miatt indult eljárás egy nő ellen - Videóval

Kettős házasság miatt indult eljárás egy nő ellen - Videóval

A Kecskeméti Járási Ügyészség kettős házasság bűntette miatt egy évre felfüggesztette az eljárást...

A Hírös Agóra munkatársai is segítik a háziorvosokat - Videóval

A Hírös Agóra munkatársai is segítik a háziorvosokat - Videóval

A nagyszámú oltás miatt a Hírös Agóra munkatársai is segítik a kecskeméti háziorvosokat. Leginkáb...

Még több helyi hírmég több hír
Kecskeméti Lapok
Hírös históriák
Hírös gazdaság
A cookie-kkal még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies