Kecskemét TV Kecskemét TV Kecskeméti lapok Kecskeméti lapok Gong rádió Gong rádió Keol Keol MONTÁZS magazin MONTÁZS magazin
Regisztráció Regisztráció Regisztráció Kecskemét város Kecskemét város

Naptár 2020. Július 13. Hétfő  Jenő

EUR: --- Ft Árfolyam csökkenés

GBP: --- Ft Árfolyam növekedés

Hiros.hu Facebook YouTube csatorna
Hirdetés

Az 1707. évi ráctámadás Kecskemét ellen

Mozaikok a Hírös Históriák tavaszi számából

2020.05.31. 12:44

  A rácok a XIV. század végétől, a XV. század elejétől kezdték el a terjeszkedést a Magyar Királyság déli területein. A következő évszázadokban rendszeresek lettek a rabló portyázások valamint időszakosak a rác családok hazánk területére történő telepítése. A rác lakosok fokozatosan szivárogtak a kihalt, kipusztított falvakba illetve a gazdátlanul maradt földekre.

Az 1707. évi ráctámadás Kecskemét ellen

 

 A rác népesség terjeszkedése Magyarország déli részén

Az első rigómezei csata 1389. június 15-én zajlott az oszmán és a délszláv fejedelmek között. A török had győzelmet aratott. A következő évtől kezdve a félholdas seregek állandó veszélyt jelentettek a Magyar Királyság déli területeire. Az oszmán portyák szinte évről évre ismétlődtek egyes vármegyék területén. A törökök nemcsak öldöstek és hadakoztak, hanem falvakat, településeket égettek fel, pusztítottak el a földszínéről. A lakosság egy részét megsemmisítették, megölték, foglyul ejtették s rabszíjon elhurcolták. A vagyonukat pedig elrabolták. A kor szokásainak megfelelően a kisfiúkat janicsáriskolába adták, az erős férfiakat, nőket a keleti rabszolgapiacon eladták. A szép nők pedig a szultán háremét gazdagították.

A török hódításokat segítették a csatlós népek, így a rácok is. Nekik is érdekük fűződött a lerohant, leiázott területek elfoglalásához. Mivel a rác hordák némi helyismerettel is rendelkeztek a magyar vidékeken, ezzel segítették a törökök rablását, a terjeszkedését, a települések felprédálását.

Az évszázadokig tartó oszmán- magyar ellenségeskedés, hadakozás, az ezzel járó hódítások, a majd másfél évszázados török uralom Magyarország déli részén elnéptelenített sok-sok települést, vidéket és tájat. A török terjeszkedés-és uralom idején a Duna-Tisza közének egy részén a magyarság fokozatosan kipusztult, a Délvidék egyes részei pedig teljesen elnéptelenedett. Ásatási leletek bizonyítják, hogy az elpusztított magyar területekre már a XV-XVI. században, rác/szerb/ népesség szivárgott be s telepedett le. Mindez az oszmánok hódításával és engedélyével történhetett.

Az egyre gyakoribb és kegyetlenebb török hadjáratok hatására a XVI. század közepére a Szeged-Maros folyó vonalától délre a rác/szerb/ etnikumú lakosság telepedett meg. Ez a délről északi irányba történő délszláv népességi vándorlási folyamat megállíthatatlanná vált. Ugyanis a félholdas seregek szinte mindent elpusztítottak a vonulásuk és véres harcaik alkalmával.

A mohácsi csatában/1526. augusztus 29-én/ s azt követően a rácok a törökök segédcsapataként garázdálkodtak a magyar területeken példátlan kegyetlenséggel. „A rácok 1529 nyarán, a Duna jobb partján vonuló szultáni sereggel párhuzamosan előrenyomulva, oly alaposan feldúlták a Duna-Tisza közét, hogy az még a tatároknak is becsületére válhatott volna”- olvasható egy korabeli tudósításban. Engel Pál történész 2000-ben így fogalmazott: „…a déli országrészben-és ez nagyon sok hasonló sorsú vármegyét jelent-a 15. századtól a 16. század közepéig mérhetetlen, 90%-hoz közeli pusztulás ment végbe emberben és anyagi javakban…”

 Magyarország hódoltsági területein a rácok, a törökök vazallusaként szinte mindent megtehettek: harácsolhattak, gyilkolhattak, bosszút is állhattak a vélt, vagy valótlan sérelmeikért a magyar őslakosságon. A karánsebesi és lugasi magyar-írtásról írta Szamosközy István: „1604. október 19-én hajnalban, amikor rácokból összeverődött hóhérsereg orvul rátámadt a védtelen Sebes városára. Mindegy lábig fölkoncolta annak magyar és oláh lakóit. Kivételt csak a kiirtott lakosság rabságra vetett lányaival tettek, akik a megerőszakolásuk és a „férjhez adásuk” után egész nemzedéknyi új rácságot hoztak a világra…”

                      Rácok a Habsburgok szolgálatában

Ez a nemzetiség mindig igyekezett az „uralkodó széljárást” kihasználni. Előbb az Oszmán Birodalom csatlósaiként vitézkedtek a magyarok rovására. A török kiűzését követően pedig felajánlották szolgálatukat a bécsi udvarnak, akik készségesen fogadták őket a magyarok ellenében. Sőt a Határőrvidék katonaságát is szerbekkel töltötték fel.

II. Rákóczi Ferenc/1676-1735/ több alkalommal is próbálkozott, hogy a szerb népcsoportot a szabadságharc oldalára állítsa, de nem sikerült neki. A fejedelem minden igyekezetével el akarta kerülni a kölcsönös irtóháborút. Tárgyalásokkal, kiáltványokkal és hajdúszabadság ígéretével is próbálkozott. A szerbek azonban nem fogadták el Rákóczi békejobbját, végig kitartottak a császári oldal mellett. A fejedelem írta róluk: „Ezen népfaj, mely a magyarnak természetes ellensége, ha seregem valamelyik hadteste hozzá közel táborozott, csendesen meghúzta magát. Mihelyt a had eltávozott, a rácok azonnal reárohantak az elhagyott városokra és falvakra s ott csak öregeket, asszonyokat és gyermeket találván, rajtok igazi barbár kegyetlenségeket követtek el, nők s gyermekek lemészárolása s égetése által.” Károlyi Sándor, báró 1703 őszén Kecskeméten próbálta a rácokat a szabadságharc oldalára állítani.

Rákóczi kuruc háborújában a rácok a császári seregek csatlósaiként, lovas csoportosításban száguldoztak a magyar pusztákon és területeken. Hornyik János Kecskemét történetírója szerint a ráchordák az 1690-es évek és 1703. közt Kecskemétről négyezer, 1703 és 1705. között pedig mintegy 14 ezer marhát raboltak el.

              Kecskemét a Rákóczi-szabadságharc idején

A hírös város már a szabadságharc kezdetén Rákóczi oldalára állt. Kecskemét katonákkal, anyagi javakkal és különféle szolgáltatásokkal segítette a szabadságküzdelmet nyolc éven keresztül. A városra a legnagyobb veszélyforrást a kóborló, fosztogató ráchordák jelentették. A császáriak parancsára bármikor készek voltak megtorló akciókat végrehajtani különböző települések ellen. Ezeket a feladatokat mindig kegyetlen módszerekkel végezték. Főleg az ország déli részén és a Duna-Tisza közén fejtették ki „áldásos” tevékenységüket. Kecskemét igyekezett felkészülni a ráctámadások elleni védelemre. Sok esetben azonban kénytelen volt a város a saját védelmét is megszervezni. Több esetben kértek védelmet a fejedelemtől is.

 1703. augusztus 9-én a szolnoki vár parancsnoka utasította a Csongrádon lévő rác lovasok kapitányát, hogy végezze a kurucok elleni portyázásokat a Tisza két oldalán. Kecskemét elöljárósága nem teljesítette a budai és szegedi császári parancsnokok követeléseit. Ezért rác martalóc csapatokat küldtek a város határába 1704 tavaszán, akik rengeteg zsákmányt ejtettek.

   Vay Ádám/1657-1719/ udvari főmarsall 1704. május 20-án értesítette a kecskemétieket, hogy a fejedelem Szűcs János/1644-1709/ ezeres- kapitányt Kecskeméten hagyta, nehogy váratlan ráctámadás érje. Tolvaj Ferenc kapitány hét zászlóaljjal és két tarackkal a Duna-Tisza közére vonult, a rácok esetleges támadásának elhárítása céljából. Károlyi 1705-ben nem volt hajlandó a fejedelem parancsára felgyújtani Kecskemétet és Nagykőröst, ugyanis az egyik földesura volt a városnak!

1705 nyarán-őszén Bottyán János/1643-1709/generális Kecskeméten készült fel a dunántúli hadjáratra. November elején átvonult seregével a Dunán, így a két nagy folyó köze átmenetileg védtelen maradt! Fokozódott a rác csapatok mozgolódása, időnként pedig betörtek a magyar területekre. Marhacsordákat hajtottak el s egyéb harácsolásokat végeztek.

1706 elején a kurucok is igyekeztek megzabolázni a rácokat. Március 7-én Csajághy János/1673-1712/ezredes Kecskemétről jelentette a fejedelemnek, hogy a rácok ismét szervezkednek, s várhatóan portyázásra készülnek. Február 24-én Bottyán tábornok javasolta Rákóczinak, hogy indítsanak a kurucok akciót, a Kecskemétet és környékét folyton támadó bácskai rácok ellen. A fejedelem engedélyezte portyázást. A kurucok a sok pusztítást követően jelentős zsákmánnyal vonultak vissza, azonban Igalnál vereséget szenvedtek az őket megrohamozó rácoktól. Ekkor jelentette Bottyán Rákóczinak: „A Duna-Tisza közét egész Kecskemétig a rác nemzet bényargalja, az szegénységet pusztítja, s javait pedig felprédálja annyira, hogy a szegénység egész Kunszentmiklósig elszaladt, falujuk pusztán maradtak. 1707. február-március hónapban Berthóti István brigadéros, Károlyi Sándor tábornagy irányításával katonai akciót indított a bácskai rácok ellen. Jelentős zsákmánnyal és foglyokkal tértek haza Kecskemétre.

            Rettenetes ráctámadás Kecskemét városa ellen

A rácok elleni sikeres hadjáratot követően Berthóti István engedély nélkül elhagyta szolgálati helyét s Lőcsére távozott. A hadak egy része a Tiszántúlon portyázott, így a Duna-Tisza köze kuruc sereg nélkül maradt. Ezt a végzetesnek nevezhető hibasorozatot használta ki megtorlásul a bácskai rác sereg.

   A császáriakat támogató rácok igyekeztek megtorolni az ellenük márciusban indított sikeres kuruc portyát. A rác seregek vezére, fondorlatos módon elhíresztelte a környéken a kémei segítségével, hogy április elején Nagykőröst fogják megtámadni. A két város már korábban egyezséget kötött egymással a rác hordák elleni védelemre. Amint a kőrösiek híreket kaptak arról, hogy őket fogják a rác csapatok a közeljövőben megtámadni, azonnal segítséget kértek a hírös város vezetőitől. Szűcs Istók hadnagy április 2-án egész alegységével elhagyta a várost, és a kőrösiek segítségére elvonult. Így a hírös város alapvetően védelem nélkül maradt. Ugyanis sereg híján, fegyvertelenül semmiféle védelemre nem lehettek felkészülve. Tehát a rácok félrevezető taktikája bevált. Mesterien oldották meg a város megtévesztését.

   1707. április 3-án, vasárnap kora hajnalban a rác martalóc csapatok jelentős erőkkel lecsaptak az őrizetlenül, védtelenül maradt Kecskemétre. Az ellenség a város déli részén lévő Halasi kapun keresztül jutott be a városba. Több mint kétezer jól felfegyverzett, minden erőszakra kész lovas és mintegy ezer gyalogos rác kezdte meg a még alvó, védelemre képtelen város és lakói ellen a szörnyű öldöklést, a szabadrablást, óriási pusztítást, gyújtogatást és emberek összeszedését, rabbá tételét. Csaba Mátyás hadnagy igyekezett gyorsan fegyvereseket összegyűjteni. Azonnal küldöncöt ugrasztott Nagykőrösre, azzal a hírrel, hogy a rácok Kecskemétet támadták meg, rögvest jöjjenek vissza segíteni és menteni, ami még menthető. Csaba hadnagy mintegy 200 fős hevenyészve összeszedett csapatával megkísérelte az ellenállást/védekezést a teljesen megvadult rácok ellenében. Sajnos utcai/udvari összecsapásokban az utolsó szálig lekaszabolták őket a martalócok, vagy pedig megsebesültek.

   Végtelen időnek tűnhetett, mire Szűcs Istók hadnagy a katonával/hajdúival visszaérkezett. Szerencsére a kőrösiek is velük tartottak. Egyesült erővel azonnal a rabló, fosztogató, öldöklő rácokra vetettek magukat. Ezzel megakadályozták a további pusztítást. Sajnos akkora már az óriási, pokoli események zöme lezajlott. Égett a város lakóházainak egy része, jajveszékelés, kétségbeesés uralta a rablásban érintett utcákat. A rác martalóc hordák, erős fegyveres fedezet biztosítása mellett már elhagyták az égő, füstölgő városrészt. Érthetően nagyon igyekeztek menteni a saját bőrüket és a tetemes hadizsákmányt: jelentős anyagi javakat és a foglyokat.

                           Óriási kárt okoztak a rácok

   A szörnyű és gyalázatos pusztításuk következtében 396 ember vesztette életét, ebből 266 gazda, 32 családtag és 98 egyéb személy. A kegyetlen mészárlás miatt maradt 102 özvegy, 544 árva gyermek és 128 sebesült. A rácok elől nagykőrös felé menekülő 55 török kereskedőt is megöltek, anyagi javaikat pedig elrabolták. A nemesfémen és egyéb értéktárgyakon felül elraboltak még 562 lovat, több mint 300 szarvasmarhát, 899 ökröt, 126 szekeret és 88 lovas kocsit. Mindezeken felül leégett a gyújtogatások következtében 91 lakóház és hét malom. A martalócok magukkal vittek fogolyként 155 személyt is. Az elrabolt és elpusztult anyagi javak becsült értéke mintegy 415 ezer ezüst forintot tett ki. A város akkori krónikása így írt:

Hirdetés

[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]

„Siralmokkal rakott, sírhalmokon álló.

Jó Kecskemét város, sok jajt és bajt szóló

Vagy, mely valál áros

És rívó, a rác miatt löttél romlott város”.

   A török kereskedők legyilkolása diplomáciai bonyodalmakhoz vezetett az Oszmán-és a Habsburg Birodalom között. Természetesen a támadást követő napokban sokan és sokfélét jelentettek a szörnyű eseményről. Főleg az adatok voltak pontatlanok, ami nem is csoda.  A támadást követően a katonai vezetők egymásra próbálták hárítani a felelősséget a ráctámadás és dúlás miatt. Április 5-én kelt levelében Kecskemét lakossága Károlyi Sándor tábornagyhoz fordult, amelyben részletesen leírták a támadás következtében keletkezett óriási károkat, személyi, anyagi veszteségeket. Április 17-én jelentették Pest- Pilis-Solt vármegye ispánjának is a szörnyű rácdúlást és rablást. Kérték közbenjárását a rabok kiszabadítása érdekében. A város vezetői rögvest kérelemmel fordultak a császáriakhoz s a rácok vezetőihez az elhurcolt foglyok kiszabadítása érdekében.

   Johann Friedrich Globitz báró császári ezredes, szegedi parancsnok hónapokig levelezett Kecskemét város vezetőivel a rác rabok és a hírös városból elhurcolt személyek cseréjével, kiszabadításával kapcsolatban. Részletes névsorokat készítettek Szegeden és Péterváradon a rácok által Kecskemétről elhurcoltakról. A péterváradi parancsnok 1707. május 9-én 110 Kecskemétről elvitt rabot útnak is indított cserébe a kurucok által foglyul ejtett rácokért. A kecskeméti rabok közül négy fő útközben elhunyt. Két leány Martoson, egy pedig Osztrován nevű településen férjhez ment. Három személy az úton megszökött. Sajnos az elhurcoltak mintegy negyed része sohasem tért vissza Kecskemétre.[F1] 

          Élet Kecskeméten a ráctámadást követő években

   Sajnos a rác hordák támadása még évekig veszélyt és állandó félelmet jelentett Kecskemétnek és lakóinak. Bizonyítják ezt az alábbi sorok is. 1707. szeptember 11-én Károlyi tábornagy, aki a város földesura is volt, tájékoztatta Rákóczit a katonai helyzetről s a rácok gyülekezéséről. November 7-én Csala Sándor kuruckapitány jelentette Károlyinak a rácok mozgolódását. 1708. május 11-én Sötér Tamás jelentette Rákóczinak, hogy értesülései vannak a császáriak és a rácok készülődéséről. Két nappal később már ezt írta a fejedelemnek: Nagykőrös néhány pusztájáról az aradi rácok elhajtották az állatokat. Ő az ezredével utolérte a rablókat, az állatokat sikerült elvenni, a rablók közül pedig sokakat elfogtak, levágtak vagy a Tiszába szorították.

   A város vezetése 1707 őszén Rákóczitól védelmet, majd 1708-ban pedig a császáriaktól kért oltalmat a rácok készülődései miatt. Az 1707-es nagy ráctámadás ellenére Kecskemét mégsem kapott igazán jelentős katonai védelmet a kuruc seregektől. Annyit azért elértek a kecskemétiek, hogy Rákóczi a három mezővárosnak/Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd/ csökkentette a katonaállítási kötelezettségét.

      A rác martalóc hordák a szabadságharc utolsó éveiben is állandóan zaklatták Kecskemétet és környező települések lakosságát. Ha tehették elhajtották a mezőn legelésző állatállományt. A lakosság mindvégig rettegésben élt. Ugyanis féltette saját maga és családja életét, anyagi javait, házát és földjét. Nagyon nehéz sorsuk volt Kecskemét lakosságának a török uralom alóli felszabadulás idején, de a kuruc-labanc háború teljes időszakában is.

   A rác/szerb/ ellenségeskedés a magyarokkal szemben az 1848/49-es szabadságharc idején ismét kiújult. Sőt az etnikai ellentét 1941-ben és 1944-ben a tömeggyilkosságokban tetőzött.

  

Kenyeres Dénes

   

 

Felhasznált irodalom:

-Bánkúti Imre: Iratok a Rákóczi szabadságharcból. I-II. kötet,  Kecskemét, 1992, 1994.

-Délvidéki S. Attila: Fejezetek a rácjárások történetéből. Szekszárd, 2009.

-Kenyeres Dénes: Kecskemét a magyar hadtörténelemben. Kecskemét, 2016.

-Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban. Budapest, 1965.

-Szerzői közösség: Kecskemét története 1849-ig. Kecskemét, 2002.

-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti évszázadok. Kecskemét, 1993.

-Bácsország című folyóirat vonatkozó számai

 [F1]Arra gondolok, hogy a fogolyejtés és csere is lehet jó alap. Nagykőrösiek segítsége, stb.

Hirdetés

Percről percre percről percre

Fő híreink fő híreink

Hirdetés

helyi hírek

Motoros és kisbusz ütközött Kecskeméten

Motoros és kisbusz ütközött Kecskeméten

Motoros és kisbusz ütközött hétfő délután Kecskeméten, a Petőfi Sándor és a Kőhíd utca keresztező...

2020.07.13. 18:56

baleset, motor, sérülés, Kecskemét

Kecskeméten marad Marko Djerasimovic

Kecskeméten marad Marko Djerasimovic

Immár bizonyos, hogy az egymást követő tizedik bajnoki szezonban is a KTE-Duna Aszfalt játékosa l...

Segítségnyújtás nélkül továbbhajtott

Segítségnyújtás nélkül továbbhajtott

Megállás nélkül továbbhajtott a sofőr, miután elütötte a kerékpárost. A rendőrök vádemelést javas...

Vonattal ütközött, túlélte, most várja az ítéletet

Vonattal ütközött, túlélte, most várja az ítéletet

A Kecskeméti Járási Ügyészség közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt...

A Kecskeméti ARC lecsúszott a dobogóról a hetesrögbi hatos döntőben

A Kecskeméti ARC lecsúszott a dobogóról a hetesrögbi hatos döntőben

Az Esztergomi Vitézek nyerte a hetesrögbi országos bajnokságot, amelynek szombati fináléjában a B...

KTE HUFBAU: vereség az NBII-es Szeged vendégeként

KTE HUFBAU: vereség az NBII-es Szeged vendégeként

Szombaton a másodosztályú Szeged-Csanád Grosics Akadémia vendége volt a KTE HUFBAU. A mezőnyben k...

A kecskeméti tűzoltók segítettek hazajutni Pocaknak, az eltévedt kutyusnak

A kecskeméti tűzoltók segítettek hazajutni Pocaknak, az eltévedt kutyusnak

Egy eltévedt kutya kért, és kapott is, segítséget a kecskeméti tűzoltóktól péntek reggel. A ...

Nem állította meg se tábla, se jelzőlámpa: szétverte őket

Nem állította meg se tábla, se jelzőlámpa: szétverte őket

A kecskeméti rendőrök vádemelést javasolnak egy román állampolgárságú gyanúsított ügyében, a...

Rekeszizmok, munkára fel! (videóval)

Rekeszizmok, munkára fel! (videóval)

Fiatal amatőr színjátszók szórakoztatják a Hunyadivárosban a kecskemétieket júliusban. A Közösség...

Gyalogost gázoltak a Margaréta Otthon előtt

Gyalogost gázoltak a Margaréta Otthon előtt

Gyalogosgázolás történt pénteken este a Nyíri úton, a Margaréta Otthonnál található zebránál. ...

Freund Tamás lett az MTA új elnöke (videóval)

Freund Tamás lett az MTA új elnöke (videóval)

Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése, ezért a két terület között kétirányú kommu...

Országszerte csökkenő a hallgatói jelentkezésszám (videóval)

Országszerte csökkenő a hallgatói jelentkezésszám (videóval)

Országszerte jelentősen visszaesett a felsőoktatásba jelentkezők száma. A Neumann János Egyetem G...

Két évet kapott a buszsofőr, aki a zebrán gázolta halálra a fiatal nőt (videóval)

Két évet kapott a buszsofőr, aki a zebrán gázolta halálra a fiatal nőt (videóval)

A Szolnoki Törvényszéken lezárult annak a büntetlen előéletű buszsofőrnek a büntetőügye, aki 2018...

400 ezerért kelt el a Linettke javára felajánlott szobor

400 ezerért kelt el a Linettke javára felajánlott szobor

Egy műkedvelő magánszemély 400 ezer forintért vásárolta meg Ulrich Gábor jótékonysági célra ...

Illegális árusok buktak le

Illegális árusok buktak le

Járókelőket zaklató, illegális utcai árusokat értek tetten csütörtökön a Kecskeméti Városrendésze...

Finisébe ért a Centrum környékének felújítása (videóval)

Finisébe ért a Centrum környékének felújítása (videóval)

Hamarosan befejezik a Centrum környékének felújítását, augusztus közepén már szabadon közlekedhet...

Emléktáblát avattak Berente Terézia tiszteletére (videóval)

Emléktáblát avattak Berente Terézia tiszteletére (videóval)

Megható ünnepség helyszíne volt pénteken délelőtt a Neumann János Egyetem Pedagógiai Szakkönyvtár...

Jogsi nélkül, ittasan vezetett

Jogsi nélkül, ittasan vezetett

A Kecskeméti Rendőrkapitányság július 9-én őrizetbe vett egy 53 éves dán állampolgárt. A fér...

Vonattal ütközött - 150 ezer forint a büntetése

Vonattal ütközött - 150 ezer forint a büntetése

A Kiskunfélegyházi Járásbíróság tárgyalás kitűzése nélkül 150.000 forint pénzbüntetés szabott ki ...

Még több helyi hírmég több hír
Kecskeméti Lapok
Hírös históriák
Hírös gazdaság
A cookie-kkal még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies