Kecskemét TV Kecskemét TV Kecskeméti lapok Kecskeméti lapok Gong rádió Gong rádió Keol Keol MONTÁZS magazin MONTÁZS magazin
Regisztráció Regisztráció Regisztráció Kecskemét város Kecskemét város

Naptár 2021. Április 17. Szombat  Rudolf

EUR: --- Ft Árfolyam csökkenés

GBP: --- Ft Árfolyam növekedés

Hiros.hu Facebook YouTube csatorna
Hirdetés

Az elbontott Árpádváros

Egy városrész története - Bezsenyi Ádám írása

2021.03.07. 20:53

A Kecskemét városképét máig meghatározó modernista építészeti átalakulás az 1960-as évek második felétől kezdődően öles léptekkel haladt előre. Az első jelentős belvárosi építkezések a Don-kanyar elbontását követően a mai Petőfi Sándor utca környékén folytatódtak az 1970-es években. Városépítészetileg lényeges szempont volt a Leninváros és az új városközpont építészeti összeköttetése, amely az Árpádváros „testén” keresztül valósulhatott meg. Ennek eredménye lett a teljes városrész elbontása és lakótelepként való újjászületése. A régi Árpádváros néhány jellegzetességének bemutatásával próbáljuk visszaidézni a mára szinte teljesen eltűnt utcák, terek, házak képét.

Mondani sem kell, hogy a jelenlegi Árpádváros területe csak részben azonos azzal a városrésszel, amelyet ma e néven ismerünk. A tizedrendszer megszűnésekor 1907-ben, a korábbi I. tizedet nevezték el Árpád vezérről, mely ekkor a későbbi Árpád körúttól a református templomig terjedt, területét a keletről a Batthyány utca, nyugatról a Gáspár András és Kada Elek (később Petőfi Sándor) utca határolta. A városrész a 20. század folyamán tovább terjeszkedett a körúton kívülre, egész a laktanyákig. Az 1990-es években létrejött a különálló Belváros városrész, mely a kiskörút vonalán belüli területet jelöli. A korábbi Árpádvárosnak azonban szerves része volt a Városházától a Dobó körútig terjedő terület is, teljesen egységes városképet mutattak az 1970-es évek bontásai előtt. A szinte teljesen megsemmisült régi városrész tehát a tűzoltólaktanyától az egykori honvédhuszár laktanyáig (ma az iparkamara székháza) nyúlt, ebből mára csak a Városháza mögötti tömb néhány épülete, illetve a Batthyány utca rövid belvárosi szakasza maradt meg többé-kevésbé.

Az I. tized Kecskemét 1860-as kövezeti vázlattérképén. Forrás: MNL BKML

A városrész központi fekvése miatt története egyértelműen elválaszthatatlan Kecskemét történelmétől. Valószínűleg már a középkorban kialakultak azok az elsődleges szerepkörű nagy utak, melyek jellemzőek voltak az olyan sugaras halmaztelepülésekre, mint Kecskemét. A szélrózsa minden irányából érkező és a központban találkozó útvonalak mentén alakultak ki a városszövet első csírái, itt jelenhetett meg először az utcafronton a zárt jellegű beépítés, majd ez továbbterjedt azokra a kis utcákra, melyek alrendszereket alkotva a nagy utakat összekötve létrehozták a városrészeket.

Az Árpádváros határait jelentő Nagy utca és Pálkai utca nevét már a legkorábbi, 1591-1602 között íródott tanácsi jegyzőkönyvek is tartalmazták, tehát a köztük lévő városrész is kialakulhatott a 15-16. századra. Mi több, fennmaradt egy városrész elnevezése is ebből az időből, mely a Burgundia nevet viselte. Hornyik János szerint ennek a névnek eltorzult formája maradt fenn a Burga utca nevében, amely a városrész külső részén helyezkedett el. A Burgundia helységrésznév más magyar településeken is létezett, Hornyik szerint az elnevezés idetelepült német jövevényekre utalhatott, de a 17. századi városi nyilvántartásokban rendre magyar családnevű lakosok tűnnek fel burgundiai előnévvel.  Ezért valószínűbb Bárth János megállapítása, miszerint egyszerűen olyan lakott területet jelöltek ezen elnevezéssel, mely a régi városmaghoz csatlakozva újabb településrészként keletkezett. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a Burga utca a város árkával párhuzamosan futott, vagyis az adott időszakban tényleg ez volt a lakott terület határa – ez az utca azonban nem azonos a mai Burga utcával, az eredeti nagyjából a mai Tóth László sétány nyomvonalát követte. Itt húzódott a város kerítésének a Vásári és Pálkai (később Halasi) kapuk közötti szakasza, mely előtt a város árkában a Pícsó patak folydogált. A Burga utcán túl az 1750-es évektől az Újváros részeként alakult ki néhány háztömb, valamint a Darab utca és korábban Vásári sornak nevezett Honvéd utca.

Tehát a 19. században a református templom melletti belső piactértől a vásártér széléig terjedt észak-déli irányban az I. tized. Maguknak a tizedeknek, mint közigazgatási egységeknek nem ismerjük a pontos korát, de Hornyik szerint legkorábban – itt feltehetően a török korra céloz – 4 tizedre volt osztva Kecskemét, később 6, a 18. század végén már 8 tized létezett. Az I. tized talán már a legkorábbi felosztástól kezdve a mai főtér környékét és az attól délnyugatra lévő negyedet jelentette.

Írott források hiányában régészeti leletek rajzolhatnák meg a városrész múltját, ám ezekből sajátos és sajnálatos módon igen kevés áll rendelkezésünkre. Az 1960-as évek közepétől kezdve 20 éven keresztül folyamatosan zajlottak építkezések a területen, viszont ezeket soha nem kísérte ásatás, de még régészeti megfigyelés sem, egyetlen esetet kivéve. 1961-ben a Városháza mögötti tűzoltólaktanya építésekor Szabó Kálmán, volt múzeumigazgató végzett némi leletmentést. Több kályha maradványa is napvilágot látott, köztük olyan kályhaszemek is, melyek a 15-16. századra keltezhetőek – vagyis ekkor már egyértelműen jelentős lakóépületek állhattak a helyszínen. Erre a területre épült az 1770-1780-as években az emeletes katonai ispotály, valamint egy alápincézett földszintes épületszárny. Utóbbi helyiségeiben, az 1830-as években már bizonyíthatóan üzemelt egy mulató Békás pince néven, ekkor Baromlaki János bérelte a várostól. Bejárata a Vásári Nagy utcára nyílt egy kiugró előrésszel, becsábítandó a főtéri piacra igyekvők és onnan távozók népes táborát. Bár kisebb vendégköre lehetett, mint a népszerű fogadóknak, mégis jelentős borforgalmazásról tesz tanúbizonyságot az a 38 db sérült bokály, mely a fent említett leletmentéskor került elő. Érdekes anekdota is fűződik a Békás pincéhez a szabadságharc idejéből. 1849 márciusában a tavaszi hadjárat megindulása után Jelačić Kecskeméten állomásozó egysége olyan gyorsan hagyta el a várost, hogy felszerelésük egy részét és lábadozó betegeiket a katonai ispotályban hagyták. A város vezetése erről értesítette a Cibakházán állomásozó kecskeméti szabadcsapatot, beszivárgó civil ruhás egységeik az udvarra nyíló Békás pincében gyülekeztek, majd onnan megindulva alkalmas időben lefegyverezték az ispotály őrségét. A később megérkező 400 fős szabadcsapat nem bántotta a betegeket csak a hadi felszerelést kobozták el. Bár a Békás szerepe ebben az akcióban nincs történelmileg kőbe vésve, mégis ez volt az egyetlen kocsma a városban, amely gerilla-támaszpontként is hírnévre tehetett szert.

Az egykori Árpádváros másik kuriózuma a Damjanich utca 1-3 szám alatt állt, ez volt a Kecskeméti Bortermelők Pinceszövetkezetének központi telephelye. Muraközy Jenő elnökletével alakult a szövetkezet 1901-ben, halála után Héjjas Mihály lett az igazgató, a telephely részben az ő portáján állt, itt voltak az irodák, raktárak és a pincék. A magas, földszintes épület a szemlélőben szinte erődszerű benyomást keltett, mivel az utcára nem volt ablaka csak egy hatalmas kapuja. A telephelyen nem kevesebb, mint 8 pincét építettek, ezek egy részében cementtartályok álltak, melyeket belül üveggel borítottak, a legnagyobb egy 1000 hektoliteres, korabeli kifejezéssel élve „cementhordó” volt. Díszére vált a telephelynek 13 darab, egyenként 120 hektoliteres fahordó, előlapjukon a 13 aradi vértanú arcképe volt kifaragva, róluk kapta az V. számú pince a „Vértanúk pincéje” elnevezést. Emellett a pincészet legnagyobb nevezetessége az udvaron, egy különálló épületben helyet foglaló Rákóczi hordó volt, előlapján a fejedelem faragott arcképével. 8 centiméteres tölgyfa dongákból szerelték össze a helyszínen, csak ezután építettek köré masszív támpillérekkel erősített épületet. 750 vagy 742 hektoliteres űrméretével a 20. század elején a legnagyobb fahordónak tartották Európában. Az 1920-1930-as években a városba érkező magyar és külföldi küldöttségek is a csodájára jártak ennek a monstre hordónak, a kádármesterség remekének. Az 1950-es években a Szeszforgalmi Vállalat a jó ideje üresen álló hordót megpróbálta kijavítani, végül elszállították Kecskemétről és a Tata melletti Bajon állították fel újra 1963-ban.

Hirdetés

[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]

„Hírös” lakói is voltak a városrésznek, közülük a leghíresebb persze Petőfi volt, aki 1843-ban, vándorszínész korában került ide. Az akkori Nagykávéház utcában – nevét torkolatával szemben a Vásári Nagy utcán lévő nagykávéházról kapta – bérelt szobát Vargáné asszonynál egy színésztársával együtt. A költőről 1879-ben elnevezett utca 18-as száma alatti házban született számos verse, köztük a Jövendölés vagy a Pálnapkor. Petőfi Kecskeméten színészként mellékszerepeket vitt, jövedelme minimális volt, nem is csoda, hogy távozásakor annyira sem tellett neki, hogy fennmaradó tartozását főbérlőjével rendezhesse. Ezért letétben számos ruhadarabját és személyes tárgyát volt kénytelen zálogul hátrahagyni, melyeket később Jókai segítségével tudott kiváltani.

Néhány utcával távolabb lakott Tóth László, nyomdaigazgató, újságíró, sakkszakíró, Móricz Zsigmond, Németh László és számos szépíró jó barátja, műveik kiadója, 1944-1948 között Kecskemét polgármestere. Nagy megbecsülésnek örvendett, egy évvel halála után, 1965-ben emléktáblát avattak lakóházán, a Kisfaludy utca külső szakaszát pedig átnevezték Tóth László utcának. 13 év múlva a házat és az utcát is elbontották, ma már csak a Tóth László sétány emlékeztet az egykori polgármesterre a környéken.

A Batthyány utca 15. szám alatt állt Horváth Döme háza, később a szomszédos Halasi Kis utca örökölte a nevét. A város egykori országgyűlési képviselője jogászként indult, de irodalmárként is megállta a helyét, tulajdonképpen a 19. század második felében ő szervezte Kecskemét irodalmi életét, számtalan egyéb érdeme mellett a Katona József Kört is ő alapította, de miniszteri tanácsosként is működött az igazságügy-minisztériumban. Közéleti szerepkörének megfelelően egykori háza nem kisebb neveket látott vendégül, mint a már említett Petőfit és Jókait, sőt Arany Jánost és Vörösmarty Mihályt is. Egykori házának helyén csatlakozik a Dobó körút a rendőrség épülete előtt a körforgalomba.

A régi Árpádváros számos parasztportát, polgárházat rejtett zegzugos utcáiban, ám az avatott szem különféle építészeti furcsaságokat is felfedezhetett a városnegyedben. Joós Ferenc helytörténész többször megemlékezett a Petőfi Népe hasábjain egy ilyen „furcsaságról”. A szűk kis Ladányi utcában, a 10. szám alatt állt egy régi téglaépület, mely kívülről teljesen átlagosnak tetszett, ám az utca felé eső szobáját kolostorboltozat fedte. Ebből a szobából egykor csigalépcső vezetett a ház szokatlanul nagyméretű pincéjébe, mely réti mészkőből volt építve és elfalazott szárnya is nyúlt a szomszéd telek felé, pinceablaka a rajta lévő kopásokból következtethetően anyagmozgatásra szolgált. Kecskeméten csak elvétve lehetett ilyen épületeket találni, nem csoda, hogy megmozgatta a lakosság fantáziáját. Joós szerint azt tartották az épületről a környékbeliek, hogy az a kecskeméti görögkatolikusok kápolnája lett volna a templomuk megépülését megelőző időkben. Nem lehetetlen, hogy eredetileg a török korban vagy azután nem sokkal kereskedőházként született meg az épület, bortárolásra alkalmas nagyméretű pincével. Az ebben az időben megjelenő balkáni görög kereskedők megvehették – ha nem ők voltak az építtetők – és ideiglenes imahelyet is kialakíthattak benne. Természetesen ettől gyökeresen eltérő múltja is lehetett az épületnek, ám mindenképpen több figyelmet érdemelt volna elbontása előtt.

Nem kevésbé volt figyelemreméltó a Kisfaludy és a Batthyány utca, melyek még a kortársak szerint is Kecskemét leghangulatosabb utcái közé tartoztak. Jó arányban keveredtek bennük a 18-19. századi cívisházak a későbbi polgárházakkal és a 20. század elejének szecessziós jellegű épületeivel. A porták közül kiemelkedett a Kisfaludy utca 10. szám alatti ház, mely szépen reprezentálta a kecskeméti paraszt-polgár építészeti stílust. A lakóház a telekhatáron állt, az utcára két ablakos kontyolt oromfalas homlokzat szolgált, mellette gyalogkapu és hatalmas, íves kapuzat. Udvari homlokzatán kiugró, oszlopos ámbitus vagy kódisállás, mely galambdúcként is funkcionált. E háztípus hajdan igen elterjedt volt Kecskeméten, a 21. századra a maga teljességében egyetlen ilyen épület sem maradt fenn.

Zárásként a régvolt Kisfaludy utca miliőjét egy pillanatfelvétellel idézzük meg; így írt róla Donáth György 1932-ben: „Az utca, túlról tréfásan betörik, a kerek kapubálvány, domború szeglet – oda a bánat, vidám házikók, napsugaras, széles nevetés. Balról egy hatalmas ívelő kapu, mint óriás román vakablak, emberöltős, korhadó fából – fölpeckelt oroszlánszáj… A kapunyílás s a köves udvar hézaga közt megfésülve, üvöltött rendszerint egy csöpp mord fekete puli. Tovább – alacsony sárgásbarna házak, vastag orgonabokrok terjengenek elő az udvarokból, kiskapu szemben kiskapuval – idilli – de most előrevág mereven egy fal, (…) magas tompa hangú kapu, ó-mód csengő, repkényes téglafal, madárfészkek.”

Bezsenyi Ádám 

Hirdetés

Percről percre percről percre

Fő híreink fő híreink

Hirdetés

helyi hírek

Nagy meglepetéssel várja a vendégeket a vadaskert a nyitáskor

Nagy meglepetéssel várja a vendégeket a vadaskert a nyitáskor

Hatalmas meglepetésben lesz része mindazoknak, akik ellátogatnak a Kecskeméti Vadaskertbe, ha maj...

Újabb adással jelentkezik a Természetvédelem határok nélkül

Újabb adással jelentkezik a Természetvédelem határok nélkül

A 15. résszel folytatódik a Természetvédelem határok nélkül. Az április 17-i adásban a szaporodás...

Itt hasadt meg szíve Kecskemét legnagyobb fiának

"Itt hasadt meg szíve Kecskemét legnagyobb fiának"

Április 16-án ünnepeljük Katona József halálának évfordulóját. Ebből az alkalomból idézzük most f...

Megújult a a Szent László körúti vásártér - videóval

Megújult a a Szent László körúti vásártér - videóval

Látványos változások történtek az elmúlt hetekben a Szent László körúti vásártéren. A zsibiként v...

Soron kívül oltották a pedagógusokat Kecskeméten

Soron kívül oltották a pedagógusokat Kecskeméten

Hat oltóponton, mintegy 800 köznevelésben dolgozó oltása zajlik ma a Bács-Kiskun Megyei...

Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség és Középiskolás Program

Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség és Középiskolás Program

Indul a jelentkezés a Mathias Corvinus Collegium (MCC) ingyenes képzéseire: a Fiatal Tehetség Pro...

Otthon készülnek az érettségire a diákok - videók

Otthon készülnek az érettségire a diákok - videók

Bár digitális órákon készülnek fel idén a diákok az érettségire, könnyebbség, hogy idén is csupán...

Duna Aszfalt - DTKH Kecskemét: Kaposváron folytatódhat a jó széria

Duna Aszfalt - DTKH Kecskemét: Kaposváron folytatódhat a jó széria

A play-out szakasz 3. fordulójában a Kaposvári KK vendége lesz a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét szom...

Fontos mérkőzés vár hétfőn az SG Kecskemét Futsalra

Fontos mérkőzés vár hétfőn az SG Kecskemét Futsalra

Hétfőn 19:00 órától folytatódik a felsőházi rájátszás az SG Kecskemét Futsal együttese számára az...

Zöldül és megújul a Szent László körúti vásártér

Zöldül és megújul a Szent László körúti vásártér

Látványos változások történtek a Szent László körúti vásártéren, mely zsibiként, illetve nagybani...

Maradjon otthon vagy térjen vissza az oviba, suliba a gyerek?

Maradjon otthon vagy térjen vissza az oviba, suliba a gyerek?

Mind szülői, mind pedagógusi körben megosztó téma a jövőheti óvoda- és iskolanyitás. Noha a pedag...

Most Esztergomban tesztelik, majd Kecskemétre jön az eCitaro

Most Esztergomban tesztelik, majd Kecskemétre jön az eCitaro

A Zöld Busz Demonstrációs Mintaprojekt legújabb állomásán, Esztergomban is forgalomba állt egy ti...

Újabb mentett denevérek érkeztek a tiszaugi denevértoronyba

Újabb mentett denevérek érkeztek a tiszaugi denevértoronyba

Öt, korábban Kecskemétről és a budapesti Békásmegyerről mentett rőt koraidenevér (Nyctalus noctul...

Férfi röplabda Extraliga - A Kistext SE legyőzte a Kecskemétet

Férfi röplabda Extraliga - A Kistext SE legyőzte a Kecskemétet

A Kistext SE házigazdaként 3-0-ra legyőzte a Kecskemét csapatát a férfi röplabda Extral...

Fülöp herceg: „A kecskeméti barackpálinkánál csak a magyar négyesfogathajtók erősebbek” - Videó

Fülöp herceg: „A kecskeméti barackpálinkánál csak a magyar négyesfogathajtók erősebbek” - Videó

​99. életévében hunyt el az angol királynő, II. Erzsébet hitvese, Fülöp herceg. A Buckingham-palo...

Kecskeméti siker a férfi kosárlabda NB I-ben

Kecskeméti siker a férfi kosárlabda NB I-ben

A kiesés elől menekülő Jászberényt fogadta szerdán 17 órakor a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét a Mess...

Bővítené és átalakítaná az autóbusz-telephelyet az Inter Tan-Ker - Videóval

Bővítené és átalakítaná az autóbusz-telephelyet az Inter Tan-Ker - Videóval

Több átalakítást és hibajavítást kezdeményezett a busztelephelyen a kecskeméti autóbuszokat üzeme...

Bontják a régi laktanyaépületeket Homokbányán - Videóval

Bontják a régi laktanyaépületeket Homokbányán - Videóval

Elkezdődött két, menthetetlen állapotban lévő laktanyaépület bontása Homokbányán. Helyükre két új...

Még több helyi hírmég több hír
Kecskeméti Lapok
Hírös históriák
Hírös gazdaság
A cookie-kkal még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies