Kecskemét TV Kecskemét TV Kecskeméti lapok Kecskeméti lapok Gong rádió Gong rádió Keol Keol MONTÁZS magazin MONTÁZS magazin
Regisztráció Regisztráció Regisztráció Kecskemét város Kecskemét város

Naptár 2019. December 16. Hétfő  Etelka

EUR: --- Ft Árfolyam csökkenés

GBP: --- Ft Árfolyam növekedés

Hiros.hu Facebook YouTube csatorna
Küldjön képet!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Hirdetés

Hírös kecskeméti jogakadémisták

A kecskeméti református jogakadémia hallgatói (1875–1949)

Hajagos Csaba

2019.11.20. 11:05

A hírös város első és évtizedekig egyetlen felsőoktatási intézménye, a jogakadémia hetven évvel ezelőtt 1949-ben szűnt meg. Az 1830-as évektől működött református főiskola jogi szakából 1875-ben önállóvá lett intézményben fennállásának háromnegyed százada alatt hallgatók ezrei tanultak. Dr. Nánási László – eredetileg a Hírös Históriák 2019 őszi számában megjelent – írása röviden bemutatja a hajdan Kecskeméten tanult jogászok létszámát, összetételét, s felvillantja a hallgatói élet némely jellemzőjét.

Hírös kecskeméti jogakadémisták

A kecskeméti felsőoktatást a helyi református közösség hozta létre és működtette évtizedeken át jelentős városi közreműködéssel. A jogakadémia a hazai jogi oktatás XVIII–XIX. században kialakult hálózatában elhelyezkedve mindenkor a szélsőségek között létezett a működés körülményeit és feltételeit illetően. Ezt igazolja, hogy az intézmény alapját adó hallgatóság létszáma az 1875-1949 közötti időkben olykor alig egy osztálynyit tett ki, máskor viszont többszázan tanultak itt: e szám az 1883. évi 34 és az 1925. esztendő 534 fője között változott. A más intézményekhez képest kisebb létszámot az oktatói kar előnynek fogta fel, mivel ez „lehetővé teszi a tanár és tanítvány közti viszony szorosabbá, bensőbbé való fűzését, mely elvitázhatatlanul határozottan előnyös az oktatásra nézve”. Így alaposabbak a vizsgák, hiszen a „vizsgáló tanár a hallgató egész évbeli, általa jól ismert szorgalmát és előmenetelét is mérlegelheti, tehát nem pusztán a rövid ideig tartó benyomásra s esetleges véletlenre épít”. A képzés során megoldható az is, miszerint a „jog nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is tárgyalandó, mert a jogász nem a katedra, hanem a gyakorlati élet számára készíttetik elő”.

A jogakadémia törekedett vonzerejének növelésére, az itteni tanulás előnyeinek hangsúlyozására. Évente közzétette a sajtóban – amelyhez későbbiekben a rádió is társult –, továbbá felkéréssel fordult a lelkészekhez annak hirdetése érdekében, hogy miért érdemes Kecskeméten tanulni. A hirdetményekben kidomborításra került az alapos képzés, az intézmény felszereltsége, a tanulást és szórakozást jelentő számos ifjúsági elfoglaltság, a könyvtár léte, a város előnyeinek ecsetelése. Az 1880-as években közzétettek szerint „Kecskemét képes nyújtani a jogtanulóknak mindazt, ami azoknak pályájukon való haladását előmozdíthatja; … itt a közigazgatás gyakorlati keresztülvitele is tényleg szemlélhető, s van királyi törvényszéke, adó- s illetékszabási hivatala, tekintélyes ügyvédi kara és kamarája, melyek mindannyian ápolójává, segélyévé lehetnek a jogtanulók ismeretszerzéseinek, s ezenfelül van tekintélyes számból álló művelt osztálya, amellyel történő érintkezés a jogtanuló ifjúság látkörét bővítheti, s az emberekkel való érintkezésben helyes modor elsajátítására képesít”. Mindezek révén a kiváló elméleti oktatás mellett a városban a „gyakorlati kiképzésre is tág tér nyílik”. A praxis szerzésén túl az ügyvédi irodákban a „szegényebb sorsú növendékek kisegítő foglalkozást találhatnak”, ezenfelül a középiskolák „növendékei mellett nevelői állások is kínálkoznak”.

A hirdetmények kiemelték, hogy az „élelmezés és lakásviszonyok szintén nem mondhatók drágáknak”. Mivel a jogakadémiának 1947-ig nem volt diákotthona, ezért hirdetésre került, hogy méltányosan kényelmes lakásokat lehet találni a városban, továbbá a református kollégium „tápintézetében” kis összegért „igen jó kosztot” kaphatnak a hallgatók, ami „reggeli, ebéd és estebédből álló tisztességes étkezést” jelent. A tandíj kisebb mint az egyetemeken és minden felekezetű hallgatóra azonos volt. A jogakadémián a hallgatók különböző ösztöndíjakat, alapítványi és pályázati díjakat nyerhettek, a jó előmenetelű, szorgalmas szegénysorú hallgatók pedig tandíjkedvezményben részesültek.

Az 1911–12. tanév végére elkészült a református kollégium hatalmas új épülete, amihez nagy reményeket fűzött a tanári kar a hallgatóság idecsábításában. Mint írták, „lehetetlen, hogy ez a kerek egymillió korona költséggel felépülő palota, amely külső ornamentikájánál fogva is egyik nevezetessége lesz Kecskemét városának, a maga kényelmes és tágas előadó, olvasó stb. termeivel, egyesületi, torna és vívó helységeivel vonzó hatást ne gyakoroljon a tanulni vágyó ifjúságra”.

A korabeli megállapítás szerint a „nagyobb létszám adott nagyobb erőt ez intézet ifjúsági tevékenységének”. Ez megnyilvánult a kitüntetéses hallgatók számának emelkedésében, a diákság megnövekedett kulturális és sportolási tevékenységében. Ennek eredménye a város társadalmi életében is lecsapódott: a jogakadémiai ifjúság mutatta be 1899-ben Kecskeméten a labdarúgást és évtizedeken át lényegesen növelte a sportot (atlétika, úszás, vívás) űzők táborát. 1924-ben önálló egyesületként létrejött a Kecskeméti Egyetemes Református Jogakadémia Atlétikai Clubja. A város hagyományosan legnagyobb társasági eseményei közé tartoztak a hallgatóság által szervezett jogászbálok.

A jogakadémia működésébe drasztikusan avatkozott a két világháború. A 20. életévüket betöltött férfiak hadkötelesek voltak, így a tömeges behívások éveken át elvonták a beiratkozás elől az érettségizettek egy részét, továbbá a hallgatóknak jelentős számban be kellett vonulniuk. Ennek következtében csökkent a hallgatói létszám, amely 1915-ben 56, 1916-ban 50, míg 1917-ben 80 főt tett ki. A tényleges hallgató viszont még kevesebb volt, mivel sokan csak a beiktatásukat kérték, de katonai szolgálatuk miatt távol maradtak. Az I. világháborúban elesettek emléktábláját 1922-ben volt hallgatótársaik állították az Újkollégium falán.

A béke helyreálltával nőtt a beiratkozottak száma, amelynek okát abban látta a tanári kar, hogy a „megélhetés nehézségei most minden eddiginél is nagyobb mértékben terelték a tömegeket azon főiskolai szakra, melyet tanulmányi rendszerünk visszássága, s a sok háborús kedvezmény folytán az előadások látogatása nélkül lehet elvégezni, s így az életben való valamelyes elhelyezkedést már a főiskola végzésével egyidejűleg biztosítani”.

Az újabb  háborúban az 1944. szeptember 20-i tanévkezdés már a harcok árnyékában történt. A rendkívüli körülmények között az I. félévre végül 271 fő iratkozott be, akik tanulmányai azonban a környék hadszíntérré válásával megszakadtak.  Kecskemét kiürítését a magyar hadsereg október 24-ével rendelte el, ezért a várost szinte a teljes lakosság elhagyta. A megszakadt tanév december 10-én folytatódott a jogakadémián a hallgatók egy részének részvételével. Az 1945. február 1-jén kezdődött II. félévre is csupán a tanulók egy hányada tért vissza, 72 fő iratkozott be. Ezt megakadályozták a harcok, a közlekedés megoldatlansága, s az, hogy sok hallgató hadifogságba került.

Az új kormány 1945 júliusában rendezte a felsőoktatásban kialakult rendkívüli helyzetet. Rendelete azokra vonatkozott, akiknek tanulmányait megszakította a katonai vagy munkaszolgálat, a hadifogság, a gettóba költöztetés, az internálás, deportálás, a tartózkodási hely és az intézmény székhelye közötti forgalom megbénulása, illetve bármilyen ok, amely önhibájukon kívül a beiratkozásukban akadályozta vagy mozgási szabadságukat annyira korlátozta, hogy tanulmányait nem folytathatták. Az akadályozott személy félévek kedvezményes számítását és elengedését kérhette.

A viszonyok normalizálódásával az 1945-46-os tanév első felében 160 hallgatója volt az intézménynek, közülük 60 kecskeméti, 30 fővárosi és 70 vidéki. A beiratkozások után folytak az igazolási eljárások, s azonnal megkezdődtek az előadások. Az épületet ért háborús károk, az ellátási nehézségek ellenére „mégis mindenki bizakodással tekint a jövő elé”.

A jogakadémia alapvetően regionális intézmény volt. A székhelyi város nagysága, a Duna-Tisza közének közepén való fekvése és közlekedési lehetőségei határozták meg azt, hogy honnan kerültek ide hallgatók. A legnagyobb részüket a kecskemétiek képezték, hiszen helyben lakván ez adta a legolcsóbb tanulási helyszínt. A városban működött katolikus és református gimnáziumok, a főreáliskola több száz tanulója állandó utánpótlást jelentett a jogakadémiának. A hallgatók másik nagy részét a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei származásúak tették ki, ami következett a város fekvéséből és térségi szerepéből. Az ország legnagyobb területű és népességű vármegyéjének gimnáziumai – pl. a kiskunfélegyházi, halasi, kalocsai, kunszentmiklósi, nagykőrösi – számos hallgatót adott Kecskemétnek.

Szorosan összefüggött a hallgatók területi származásával nemzetiségi, anyanyelvi hovatartozásuk. Legtöbbjük magyar volt, de az I. világháborús összeomlásig többen jöttek a szerbek, románok által lakott területekről is. Ez következett abból, hogy a korabeli ország hatalmas területein nem volt felsőoktatási intézmény, s a város a Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova vasúti fővonalon feküdt: így Székely Ferenc igazságügy-miniszter 1910-es megfogalmazása szerint „Délmagyarország számára egyedül a kecskeméti jogakadémia közelíthető meg könnyen”. A nemzetiségi hallgatók jelenlétét a tanári kar úgy értékelte, hogy a „jogakadémia emlőjén nemcsak a magyar jogot, hanem a magyar nemzeti szellemet is szívták magukba, s az életbe kilépve fontos missziót teljesítettek s teljesítenek ma is hazánk idegen ajkúak által lakott vidékein”. Az új államhatárokat szabott trianoni béke után a kecskeméti jogakadémiának viszont már nem voltak nemzetiségi hallgatói.

Hirdetés

[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]

A Kolozsvárról elmenekült egyetem 1921-es Szegeden való letelepítése nem befolyásolta a hallgatóknak a kecskeméti jogakadémia iránti érdeklődését. Az alapos képzést követően tanulmányaikat befejezők jellemzően a szegedi egyetemet keresték fel a doktorátus megszerzése érdekében.

Bár a jogakadémia felekezeti intézmény volt, ennek a hallgatóság összetételére nem volt hatása, amely következett a tanulók iránti szükségletből. E vonatkozásban is alapvetőek voltak a jogakadémia bázisát jelentő város és vármegye vallási jellemzői. Az évtizedeken át vezetett felekezeti adatok szerint az I. világháború végéig olykor a reformátusok, de általában a római katolikusok alkották a hallgatók többségét. Őket az izraeliták és az evangélikusok követték kisebb arányban, míg az itt tanuló románok és szerbek görögkeleti vallásúak voltak. Az új törvényi előírások szerint 1921-től az egyetemekre és jogakadémiákra csak meghatározott arányban iratkozhattak izraeliták. Ennek megfelelően pl. az 1926-ban beiktatott 126 elsőéves között az „országos arányszámnak megfelelően 7 izraelita vétetett fel”, ami az adott évet kezdő akadémisták 5,6%-át jelentette. Az izraelita felekezetű hallgatók 1944 őszi beiratkozásának elmaradása a magyarországi zsidó lakosság május-júniusi deportálásának következménye volt. A vallási hovatartozás egyébként nem játszott szerepet a jogakadémia életében: a hallgatók felekezetüktől függetlenül ugyanazon díjakat fizették az intézménynek, az ünnepségeken a református templomban az egész hallgatóság felekezetétől függetlenül részt vett az istentiszteleteken.

A hallgatóság családi, szociális összetételéről megállapítható, hogy az 1875-1944 között átfogta a magyar társadalom egészét. Legtöbben a már iskolázott, tisztviselői foglalkozásúak leszármazottaiból kerültek ki, s jelentős részt képeztek a saját tulajdonnal rendelkezők sarjai is. A szülők 2/3-ának legalább középfokú iskolai végzettsége volt, így a tanulás a családban hagyománnyal bírt. Jelentős részüknek kis vagy közepes egzisztenciája volt, a saját tulajdonból – föld, üzem, üzlet, iroda, rendelő – élők között is érvényesült a vagyoni helyzet alapjáni szóródás. Így a hallgatók társadalmi összetételüket tekintve kb. 1/3-1/3 arányban tisztviselői, illetve értelmiségi, 17 %-ban  kisiparos, kiskereskedői, 10 %-ban földműves, kisbirtokos családokból származtak.

A hallgatók eltartói között foglalkozások és beosztások tömege fordult elő: pl. országgyűlési képviselő, államtitkár, bíró, ügyész, közjegyző, ügyvéd, jegyző, főszolgabíró, telekkönyvvezető, rendőr, lelkész, kántor, biztosítási tisztviselő, postaaltiszt, pénztárnok, orvos, állatorvos, gyógyszerész, tanár, tanító, mérnök, építési vállalkozó, gépész, raktáros, bankigazgató, üzletvezető, kereskedő, szabó, cipész, asztalos, hentes, molnár, pék, kőműves, géplakatos, könyvkötő, szűcs, intéző, erdőőr, útmester, mozdonyvezető, földműves, napszámos, birtokos, katona gyermeke járt a jogakadémiára.

Az 1945-ig kitüntetett társadalmi helyzetben lévő arisztokrácia tagjai közül is többen megfordultak a jogakadémián. A grófi, bárói rangot viselő családok sarjai rendes, rendkívüli vagy vendéghallgatók voltak. Apáik jellemzően földbirtokosként vagy tisztségviselőként kerültek megjelölésre. Közülük legrangosabb a Temes vármegyei gróf Ambrózy Gyula, az 1918-ban megválasztott koronaőr volt, akinek fia 1927-29-ben tanult az intézményben. Az 1933-36. és 1941-42-es tanévekben gróf Tisza István néhai miniszterelnök unokája, Lajos Kálmán is volt kecskeméti jogakadémista.

A II. világháborút követő politikai változások következtében a hallgatók családi származását illetően más hangsúlyok alakultak ki: egy 1948-as összesítés szerint az 1945. év elejétől beiratkozott hallgatók szüleinek foglalkozása akként oszlott meg, hogy a 907 főből 355 munkás, 264 paraszt, 265 értelmiségi és 23 földbirtokos volt, így ez „erősen szociális alapra helyezi a jövő jogi nevelését”.

A jogakadémia Magyarországon úttörője volt a nők jogi oktatásban való részvételének. A felsőoktatásnak nem voltak részesei a nők, de a XIX. század végétől középiskoláik létrejöttével, érettségijük letételével megjelent az ez iránti igény. A kecskeméti jogakadémiára az 1894-95-ös tanévben iratkoztak be az első női hallgatók: a hajdani itteni jurátus, majd Aradon működő román ügyvédnek a lányai – az 1876-ban született Curtitiu Hermina és az 1877-es Valéria – jöttek Kecskemétre tanulni mint rendes hallgatók, s három félévet töltöttek itt. Ez nagy nyilvánosságot kapott a korszak sajtója révén, amely tudatta, hogy a kecskeméti jogakadémia az „egyedüli főiskola ma az országban, amelynek női hallgatói is vannak”. Mint közlésre került, „fölvételük a kar egyhangú, liberális megállapodása folytán, a lehető legegyszerűbb módon történt. Miután a szabályok nem tiltják a fölvételt, a tanárok e szokatlan tényt csak utólag hozták a miniszter tudomására”. Jelenlétüknek olyan hírértéke volt, hogy később azt is tudatta a sajtó, miszerint a tanári kar a jogakadémiára beiratkozott hölgyeket megintette és fölhívta őket, hogy igazolják eddigi mulasztásaikat. A jogászkisasszonyok ugyanis alapvizsgálatokat sem tettek még, noha maholnap két éves jogászok lesznek. Hanem ha a jogakadémiára ritkán járnak is, annál gyakrabban találkoznak tanáraikkal a jogászestélyeken”.

A nők felsőfokú tanulmányait királyi engedély alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1895. decemberi rendelete szabályozta, amely csak néhány képzésben engedte meg részvételüket, de ezek között nem szerepelt a jogi oktatás. A változást az 1918. október végi politikai hatalomváltás hozta: december elején a minisztertanács határozott a nők egyetemi és jogakadémiai felvétele korlátozásának eltörléséről. Ettől kezdődően éveken át voltak női beiratkozók a kecskeméti jogakadémiára, de jellemzően nem fejezték be tanulmányaikat.

Közülük legsikeresebb az 1918 őszén szülővárosába visszamenekült hajdani jogakadémista, későbbi szabadkai törvényszéki bíró, majd kecskeméti ügyvédnek, Koncz Mihálynak a református gimnáziumban érettségizett lánya, Erzsébet volt. Ő 1922-25-ben végezte el az akadémiát mindhárom alapvizsgát letéve, majd 1927-ben az egyetemen megszerezte a doktorátust. Ezt követően Kecskeméten az ügyvédi kamara titkárnője lett. Miután 1933-ban az egységes bírói és ügyvédi szakvizsgát is letette, 1935-ben felvette tagjai közé a kamara, s éveken át praktizált. A város igazgatásának 1944. novemberi újraalakítása során régi ismerősének, a kecskeméti származású, decembertől miniszteri posztot betöltött Dr. Molnár Eriknek a felkérésére megszervezte és vezette a polgármesteri hivatalban a szociális ügyosztályt, valamint tagja lett mint jogi szakismeretekkel rendelkező a városi igazoló bizottságnak.

Néhány év elteltével azonban a nők jogi felsőoktatásban való részvételének lehetősége az ún. jogfolytonosság helyreállításának eredményeként megszűnt, egy 1927-ben kiadott rendelet kimondta, hogy a jog- és államtudományi karokra nem vehetők fel. E kizárás az újabb nagy rendszerváltozást követően szűnt meg, 1945-től így Kecskeméten ismét megjelentek a női hallgatók.

Az intézmény sorsa azonban hamarosan megpecsételődött, a kommunista párti vélemény 1946 decemberében már akként hangzott miszerint „mindenképpen meg kell szüntetni a klerikális befolyás alatt álló vidéki jogakadémiákat”. Erre 1949. augusztus 30-ával került sor, amikor a vonatkozó minisztertanácsi rendelet megszüntette az egy évvel korábban már államosított kecskeméti református, egri érseki és miskolci evangélikus jogakadémiákat, amelyek hallgatói viszont bármelyik egyetem jogi karán folytathatták tanulmányaikat.

dr. Nánási László        

Hirdetés

Percről percre percről percre

Fő híreink fő híreink

Hirdetés

helyi hírek

Győrfi Tibor emlékverseny, serdülő TOP-24. utánpótlás ranglista verseny

Győrfi Tibor emlékverseny, serdülő TOP-24. utánpótlás ranglista verseny

A Kecskeméti Spartacus Sportkör és Közösségi Tér- Kesi versenyzője, Polónyi Nóra a serdülő rangli...

Több bajnoki címet vár a BÁCSVÍZ KVSC az Uszonyosúszó OB-n

Több bajnoki címet vár a BÁCSVÍZ KVSC az Uszonyosúszó OB-n

Idén hetedik alkalommal rendezték meg vasárnap az Uszonyosúszó Országos bajnokságot a Kecskeméti ...

Közösen díszítették fel a Törekvés játszótér karácsonyfáját

Közösen díszítették fel a Törekvés játszótér karácsonyfáját

Vasárnap délelőtt a Törekvés és Kossuth lakótelepen, illetve a környékben lakók a közelgő ünnep j...

A Kecskeméti Kisvasútra emlékeztek

A Kecskeméti Kisvasútra emlékeztek

Vasutasok és vasútbarátok gyűltek össze Kecskeméten, a mára már lezárt Kisvasút állomásán, hogy d...

2019.12.14. 21:23

42 kép

bugaci kisvasút, kisvasút, #Kecskemet, kiállítás

Idén sem változtattak senkit békává

Idén sem változtattak senkit békává

Boszorkányok, tűzzsonglőrök és táncosok lepték el Kecskemét főterét pénteken este.

Átnevezte a megállóhelyeket a Kecskeméti Közlekedési Központ

Átnevezte a megállóhelyeket a Kecskeméti Közlekedési Központ

A Kecskeméti Közlekedési Központ Kft. tájékoztatja a Tisztelt Utazóközönséget, hogy Kecskemét Meg...

Rudolf bőrbe bújt Mercedes-Benz CLA-ból kaptak ajándékcsomagot rászoruló gyermekek

Rudolf bőrbe bújt Mercedes-Benz CLA-ból kaptak ajándékcsomagot rászoruló gyermekek

A kecskeméti Mercedes-Benz gyár ebben az évben is megszervezte dolgozói körében a mára már hagyom...

2019.12.13. 19:30

9 kép

Kecskemét, Mercedes-Benz CLA, adomány, karácsony

Kuckó Karácsony

Kuckó Karácsony

A rászoruló családokkal ünnepelte együtt a karácsony közeledtét a kecskeméti Kuckó Gyermekek Átme...

Befejeződött az Egyetértés utcai óvoda infrastrukturális fejlesztése

Befejeződött az Egyetértés utcai óvoda infrastrukturális fejlesztése

A Széchenyi 2020 program keretében megújult a kecskeméti Egyetértés utcai óvoda. Az Európai ...

Évet zárt a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület

Évet zárt a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület

Évet zárt a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület pénteken a Katona József Emlékházban. Délelő...

Matematika tehetségeket díjaztak a Kodály dísztermében

Matematika tehetségeket díjaztak a Kodály dísztermében

Pénteken délután a Kodály Iskola dísztermében tartották a MATEGYE megyei matematika verseny díjki...

Díjmentes lesz a parkolás szombaton

Díjmentes lesz a parkolás szombaton

Ingyenes lesz a parkolás a Kecskeméti Városrendészet által működtetett fizetős parkolóhelyeken de...

2019.12.13. 15:41

Kecskemét, parkolás, ingyenes, szombat

Előremutató lakossági fórum volt Vacsiközben

Előremutató lakossági fórum volt Vacsiközben

Lakossági fórumot tartott csütörtök este dr. Tóth Szilárd, a 7. számú egyéni választókerület képv...

Hiánycikk lett, de már újra kapható a szaloncukor Erős Pistával

Hiánycikk lett, de már újra kapható a szaloncukor Erős Pistával

Pillanatok alatt elkapkodták a boltokból, de péntektől újra kapható a karácsonyi szezon slágerter...

A szélesedő 54-es és a Kecskemét környéki gazdák

A szélesedő 54-es és a Kecskemét környéki gazdák

Közmeghallgatást tartottak csütörtökön a Városházán, ahol ezúttal is a város életével kapcsolatos...

Fejlesztések indulnak Kadafalván

Fejlesztések indulnak Kadafalván

A következő öt évben minden eddiginél nagyobb arányú fejlesztések indulhatnak el Kadafalván. Erre...

Szociális intézmények javára gyűjtöttek a kormányhivatal munkatársai

Szociális intézmények javára gyűjtöttek a kormányhivatal munkatársai

Összesen 150 doboznyi ajándékot, könyvet, játékot, és tartós élelmiszert adott át a Bács-Kiskun M...

Engert Jakabné volt a Közélet vendége – VIDEÓ

Engert Jakabné volt a Közélet vendége – VIDEÓ

Engert Jakabné alpolgármester volt a Kecskeméti Televízió csütörtök esti Közélet című műsorának v...

Még több helyi hírmég több hír
Kecskeméti Lapok
Hírös históriák
Hírös gazdaság
A cookie-kkal még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies