Kecskemét TV Kecskemét TV Kecskeméti lapok Kecskeméti lapok Gong rádió Gong rádió Keol Keol MONTÁZS magazin MONTÁZS magazin
Regisztráció Regisztráció Regisztráció Kecskemét város Kecskemét város

Naptár 2020. Július 13. Hétfő  Jenő

EUR: --- Ft Árfolyam csökkenés

GBP: --- Ft Árfolyam növekedés

Hiros.hu Facebook YouTube csatorna
Hirdetés

Kecskemét nemesi bandériumának zászlaja 1809-ből

Kozicz János írása

2020.05.31. 12:51

Ki ne ismerné városunkban a „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját, csárda elé ki is tűzi veres zászlaját” kezdetű népdalt, melyet Bartók Béla gyűjtött 1906-ban a Pest megyei Turán. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a „vörös zászló” valóban létezett. Kecskemét 1809-ben felállított nemesi bandériumának volt hadi zászlaja, melyet a XIX. század második harmadától – a környék kiskun településeinek gyakorlatát átvéve – katonai toborzásoknál nélkülözhetetlen, verbunkos zászlóként is használtak.

Kecskemét nemesi bandériumának zászlaja 1809-ből

A jászkunok az 1745-ös Redemptio óta saját huszárezredet állítottak fel háborús időkben; Volt olyan év, amikor többet is. a veszteségek pótlásár pedig rendszeresen folyt a toborzás a közeli Kiskun Kerületben. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a kerületi zászlón kívül, a települések maguk is külön-külön őriztek egy-egy „veres zászlót”, melyet kitűztek a városháza előtt toborzáskor, és esetenként a toronyban, ezzel jelezvén a tűz irányát. A legkorábbi ilyen jellegű adat a kiskunsági Kunszentmiklósról 1731-ből és 1757-ből származik. 1790-ben a Magyar Kurír szerint Halason úgy történt a verbuválás, hogy a „Kun Zászló ki-tétekik a’ Piatzta, és azután a’ Városon keresztül muzsika szóval meg-hordoztatik”.  1794-ben „Kis-Kun Majsa városából” hasonló módon tudósítottak: „A verbunk igazgatására rendelt két érdemes Tanátsosok leg elől menvén, nyomba utána vitetett a’ Zászló két fegyveres között, mellyet követtek a’ város egyéb érdemes Elöjárói, … ezek után pedig négy értelmes muzsikusok pengették a’ szíveket gyönyörködtető Márs-nak hosszú nótáját, … a’ vendégfogadó előtt … megállottak, … Ekkor a’ Zászlót fel üttevén … királyunkért, pátriánkért … egyszersmind … eggy-eggy jó borral tele pohár kiüresítettett.”   1799-ben a  (bécsi) Magyar Hírmondó június 16-i számából megtudhatjuk, hogy Kunszentmiklóson „a Templomból ki jövén az nép az Város Háza előtt megállottanak, az alatt már ki lévén ütve az Zászló és az alatt egy asztal, az asztalon az Fegyverek.

            Hasonló módon zajlott le Kecskemét városában is a katonai verbuválás, zászló, muzsikaszó, tánc és pohárcsörgés mellett. Ezt az állapotot örökítette meg az 1800-as évek első évtizedeiből származó népdal is. A fent említett kecskeméti verbunkos zászló születése összefügg az utolsó magyar nemesi felkelés történetével.

            Ausztria 1808-ban – Napóleon spanyolországi vereségét látva – elérkezettnek látta az időt egy újabb franciaellenes háború megindításához. Korábbi szövetségesei azonban nem csatlakoztak, így az 1809 tavaszán kiújult, a sorban már a negyedik francia háborút egyedül kellett megvívnia. Ebben a politikai helyzetben felértékelődött az akkor már korszerűtlennek ítélt magyar nemesi felkelésben rejlő katonai erő. A korábbi insurrectiók tapasztalatai alapján a Magyar Országgyűlés 1808. évi II. törvénycikkében felhatalmazta a királyt, hogy az elkövetkezendő 3 évben is nádoron keresztül, országgyűlés nélkül is fegyverbe szólíthatja a nemesi fölkelést. Ugyancsak ekkor határozták meg, hogy kiknek kell fölkelniük; szabályozták az insurrectio hadiszemléjét, gyakorlatait, a mozgósítás menetét, stb. Kecskemét erejéhez mérten eddig is kivette a részét az 1792 óta zajló francia háborúkból. Az 1797., 1800., 1805. évi nemesi insurrectiók idején városunk 290 lovast és 68 gyalogos nemesi felkelőt állított ki és szerelt fel. A kecskeméti nemesi felkelők Pest vármegye lovasezredébe és gyalogos zászlóaljában nyertek mindenkor beosztást, így volt ez 1809-ben is.

            Az 1808. évi II. törvénycikk alapján I. Ferenc császár és király 1809. április 10-én szólította fegyverbe a magyar nemességet. Pest megyét nem érte váratlanul a királyi rendelet, már az év elején megkezdték a szervező munkát, az összeírásokat, a felszerelés előteremtését. Kecskemét bölcs tanácsosai azonban már 1808 nyarán, - a város egyik földesurának „Nagysás Losonczi Bánffy László úr öméltóságának” kecskeméti látogatásakor – gondoltak az előttük álló feladatokra. Báró Bánffy László Kecskemét, borbási, szentkirályi és alpári pusztákban levő birtokrészeit kívánta 8 esztendőre városunk részére árendába kiadni. Erre az útjára elkísérte családja is, kiket a vendéglátó kecskemétiek – már csak gazdasági érdekből is – nagy figyelemmel és gondoskodással udvaroltak körül. Különösen a báró ifjú, alig 14 éves leányát, Erzsébetet tüntethették ki figyelmükkel, ki ezt azzal kívánta meghálálni, hogy ígéretet tett egy, a város címerével ékesített selyem zászló készítésére és adományozására a felállítandó kecskeméti bandérium számára.

            Az ígéret nem maradt puszta szó, báró Bánffy Erzsébet valóban elkészítette a zászlót, melyet „tulajdon kezeivel hímzett” ki. 1809. augusztus 9-én a Kraszna vármegyei Szilágysomlyón keltezett meleg hangú levelének kíséretében küldte a zászlót Kecskeméte. „Tekintetes Nemes Tanács! A’ közelebb múlt 1808-dik Esztendő September Hónapjában Édes Szüleimmel ottan mulatván, meg igértem vólt, hogy a Nemes Város számára, egy Zászlót készíttetni fogok. Igéretemet teljesíteni kivánnám, azt el készítve, nem úgy mint valami remek munkát, hanem mint egy 14 Esztendős Haza Leányának a Nemes Városhoz és Hazafiúi bátor és egyenes szívvel bíró Vitéz Polgárjaihoz vonzó szeretetemnek jeléül készített első Zsengéjit, olly tiszta szívbéli kívánásom mellett küldöm, hogy: engedje a Magyarok Istene, hogy édes Hazánk ditső emlékezetű régi Fiainak valóságos  Maradékai között a Nemes Város őseik Magyar természeteket tartó Vitézei is, ezen Zászló alatt Hazánk dühös ellenségei holt tetemein, örök emlékezetű győzelmi koszorút tehessenek fejekre. Illő tisztelettel maradván A Tekintetes Nemes Tanátsnak kész köteles szolgálója B. Bánffy Erzsébet m. p.

            A zászló, az akkor már háborús viszonyok közötti Magyarországon közel egy hónapig hányódott, mire 1809. szeptember elejére, megkésve, Kecskemétre érkezett.

            A város nemesi bandériuma ekkor már a „Tekintetes Pest vármegye Nemes Felkelő Lovas Ezredébe” tagolva, 1809. május közepe óta táborban állomásozott. Ez idő tájt Gönyü, Bőny és Győrszentivány környékén láttak el előörsi szolgálatot. Kecskemét város tanácsi jegyzőkönyvének 1809. szeptember 9-i bejegyzése tudósít bennünket a zászló megérkezéséről: „Nagyságos báró Bánffy Erzsébet Kisasszony a múlt Esztendőben Városunkat kedves Szüleivel meglátogatván és ez alkalmatossággal egy Zászlónak készítése iránt ajánlást tévén a Városunknak kivarrott czímerével és jeles inscriptióval ékesítve Szilágysomlyóról Városunkhoz vonzó szíves indulatjának jeléül megküldötte. A Tisztelt Kisasszonynak ezen becses ajándéka szíves köszönettel elfogadtatván, ennek kijelentésére a Tisztelt Kisasszonynak köszönő válasz adatni … rendeltetett.

            A város főbírója, Fekete Sándor még ezen a napon megírta köszönő levelét: „Nagyságos Kis Asszony! Éppen abban az időszakban érkezvén hozzánk a Nagyságos Kis Asszonyka által megígért és Városunk czímerével ékeskedő és tulajdon kezeivel hímzett zászlója, midőn az vérengző harcnak tüze fellobbanván már Hazánk határain is által hatolt, és midőn a Duna jobb- és balpartjain mindenünnen véres zászlónk lobogván, újabb viadalra készülnek bátor Vitézeink, seregenként repülnek mind a két hazából az Haza oltalmára serkenő zászlók alá. Mely czélra szentelő becses ajándéka a Nagyságos Kis Asszonynak hozzánk a maga épségében eljutván örömmel szemléltük és becsültük abban azt az ifjúi kezeket felül haladó, és a természetben jelsül eltalált mesterséget, mellyen az jövendő tökéletességnek vonásai vannak bimbójából kifejtekezve tündököllenek, de mindenek felett becsültük és tiszteltük a jólt formált szívének és ritka nevelésének azt a nemes indulatját és becses hajlandóságát, mellyekkel az Nagyságos Kis Asszonyka városunknak ajándékozni méltóztatott amaz az szemnek külső gyönyörködtetését ez pedig az szívnek belső tiszteletét hozván maga után, mind a ketten örökös zálogi és emlékeztető jelei lesznek előttünk és késő maradékaink előtt a nagyságos Kis Asszonyka szép talentumainak és irántunk kinyilvánított becses hajlandóságinak egyszersmind pedig leköteleztek bennünket a Nagyságos Kis Asszonyka iránt …[olvashatatlan szó] … szíves köszönetünknek és különös tiszteletünknek megbizonyítására, melyek állhatatosan maradnak szíves tisztelő szolgái.”

            A zászlót, mivel már nem volt mód a kecskeméti insurgenseknek átadni, a kísérő levéllel együtt az „az emlékezetnek okáért és a szükséges esetekben leendő használás végett az archívumban tartani rendeltetett.

            Balla János, Kecskemét város főlevéltárosa még látta a zászlót, jegyzetei a szemtanú hitelességével őrizték meg számunkra ennek leírását:  „Báró Bánffy Erzsébet … városunk czímerének rávezetése mellett egy vörös selyem zászlót készített, s azt saját kezűleg írt … levele kíséretében Kecskemét városának ajándékképp megküldötte. A zászló egyik oldalán a város czímerének köziratában következő szavak olvashatók: ’Sem magasság sem mélyég nem rettent.’ A másik oldalán: Ts. Ns. Kecskemét városának ajánlja egy haza leánya 1809. B. B. E.” (báró Bánffy Erzsébet).

            A zászló pontos méretéről nincs adatunk, de valószínűleg kisméretű, két szárnyból szabott „fecskefarkú” lovassági zászló lehetett. Széleit minden bizonnyal valamilyen zsinór, vagy rojt szegélyezte.

            Így történhetett, hogy a város insurgensei 50 lovas és 72 gyalogos nemesi felkelő 1809. május 10-én zászló nélkül indult Soroksárra, Pest vármegye felkelő seregeinek végleges mustrájára. A zászló nélküli kecskeméti lovasokat mustra után szétosztották, és a kecskeméti járás nemeseivel, valamint Nagykőrös, Cegléd felkelőivel együtt kerültek az ezredesi osztály első és második századába. A Kecskeméti gyalogosok pedig Pest, Bács-Bodrog és Hont vármegyék insurgenseivel alkották a 2. számú Pest megyei zászlóaljat. A csapatok végül Pest vármegyének az 1797-es nemesi felkeléskor készített zászlóit használták a hadjárat során. Ezeket a zászlókat jelenleg az Országos Hadtörténeti Múzeum őrzi.  A fecskefark szabású zöld selyemzászlók csak jelmondataikban tértek el egymástól. Valamennyi zászló egyik oldalán a Patrona Hungariae ábrázolás látható. A zászlólapnak ezen az oldalán szerepelnek a már említett jelmondatok is. A zászló másik oldalára Magyarország és Pest megye címerét, valamint „C(omitaus) PEST P(ilis) ET S(olth)” feliratot festették.

            A pesti gyalogság zászlaját „A NEMES SZÍV BÁTOR ÉS HÍV” jelmondat díszítette. E felirat módosított formájával 1813-ban újra találkozunk, mikor szalagra hímezve a kecskemétiek zászlajára került. Akkor már a jelmondat már így hangzott: „A MAGYAR SZÍV HOLTIG HÍV”. Lehetséges, hogy a szalagot adományozó Szeless Zsuzsanna „honleány” ötletét egy 1809-es kecskeméti gyalogos veterántól nyerte.

            A kecskemétiek becsülettel végigküzdötték az 1809-es hadjáratot. A kecskeméti huszárok június 8-án Sárvárnál estek át a tűzkeresztségen, amikor az itt állomásozó ezredesi osztályt francia támadás érte. Gosztonyi János tábornok, az ezred parancsnoka az ütközetet megörökítette a „Tekintetes Pest vármegyei Nemesi Felkelő Lovas Ezred napi könyve” kéziratában. „Pál kapitány lábát keresztüllőtték … senki közöllünk sem halva nem maradt, sem fogságba nem esett, egy kehes fakó lovon kívül melyről a rajta lévő legény … Ganyi Pál kecskeméti nemes – mindent leszedett.” Másnap, június 9-én újabb ütközetet vívott a kecskemétiek ezredesi osztálya a karakói töltés védelmében. Veszteségük itt már hét halott, húsz sebesült, tizenkét fogoly, a „lovakból több veszett el harmincnál.”

            Június 12-én már az egész Pesti lovasezred ütközött meg Pápánál a franciákkal. A magyarok vesztesége itt: 3 halott, közöttük egy trombitás, 10 fő sebesülten fogságba esett, és 15 ló veszett oda. Ebben az ütközetben fényesen kitüntette magát Ferenczy János kecskeméti felkelő nemes, akit ezért közlegényből káplárrá léptettek elő. Hőstettét így örökítette meg az ezred napi könyve: „az ispotályból épen akkor érkezett meg és az ezredet keresni indult. Azonban hallván az elkezdett puskapattogást egyenesen arra nyargalt és a hátrább lineában álló lovasságtól sok golyóbisos töltést összeszedvén, azokkal a legelöl nyargalózó puskázók közé vágtatott, és azok között kiosztogatta, hogy töltései elfogyván, tovább is puskázhassanak. Maga pedig egy dzsida forma hosszú vas tőrrel ottan előre ugratván, három francia lovast szúrt le a lováról … Százados kapitány Radványkszky Lajosnak szemeláttára … Továbbá midőn Bors-Győr és Pápa közt levő hídnál két huszár Ott generális ezredéből az árokba dűlt, Ferenczy tüstént ott termett és azokat lovaikkal együtt kiszabadította. Hasonlóképpen Takácsi alatt a Gerencze patakjánál egy franciát szúrt agyon, akinek lovát magával is hozta.” E hőstettek hallatán Ferenc János császári főherceg, az osztrák hadsereg főparancsnoka Ferenczyt személyesen tüntette ki. A június 14-én lezajlott vesztes győri csatában a Pesti lovasezred már komoly veszteséget szenvedett. Az 1056 fős hadilétszámú ezredből alig maradtak 700-an mire Ácsra hátráltak. Jó részük fogságba került, vagy elesett. A fegyverszünet után a Pest megyei csapatok Komáromba kerültek, majd a békekötést követően, 1810. január közepén érkeztek haza.

            A báró Bánffy Erzsébet által adományozott zászlóra vonatkozó következő levéltári adatok 1813-ból származnak. Ebben az évben vette kezdetét az ötödik francia háború. Pest vármegye 1813. augusztus 2-án tartott közgyűlésén a törvényesen meghatározott katonai segély mellett „egy szabad sereg felállítását határozta el.” Kecskemét városát „fegyverestül, lovastól és minden készületestől adandó 27 katonáknak kiállítására” kötelezték. A bandérium augusztus 14-én indult Harasztiba, hogy csatlakozzék a vármegye csapataihoz. Ekkor került először használatba az 1809-ben adományozott zászló, ekkor került sor annak ünnepélyes felavatására és felszalagozására. A bandérium búcsúját és a zászló szalaggal történő díszítését bírói jegyzőkönyvünk így örökítette meg: „A városnak … czímerével ékeskedő veres selyem Zászlaja kiüttetvén, ezen zászlónak  díszítésére Szeless Zsuzsanna Kis Asszony a Haza iránt való érzékeny indulatainak kifejezésére egy önnön kezei által jeles ízléssel, díszes és csinos munkával készült, arannyal kivarrott, elmés és buzdító versekkel és emblémákkal ékeskedő fehér atlasz Pántlikát ajándékozván azt a mai napon a város Házánál, Végh Mária Kis Asszonnyal együtt a Haza és ezen Város iránt viseltető buzgó indulataiknak érzékeny és szívreható jeles beszéddel lett kifejezése mellett, több Senátor Uraknak és a Haza védelmére magokat önként felajánlott 27 Legényeknek jelenlétében Fő Bíró Urnak által adták.”

            A zászlószalag részletes leírását is megörökítette a bírói jegyzőkönyv: „A Pántlika arany virágokkal hímzett fehér selyem atlasz, az aljára rojtok vannak varrva. Az egyik szárnyán felül egy arannyal kivarrott Korona, alatta ugyancsak arannyal kivarrott ezen jeles és elmés Vers olvashatók: Ezt oly jó szél lobogtassa / Hogy más nemzet is mondhassa: /  Mind hív magyarok voltanak, / kik érette harcoltanak. A versek alatt két egymásra tett Kard és az alatt az esztendő szám. A másik szárnyán felül két Zászló és alatta ezen fontos és sokat jelentő Szók szemléltetnek: A Magyar Szív – holtig hív. – alatta egy virágkoszorúban az ajándékozó Kis Asszonynak nevét jelentő két betű Sz. S. [Szeless Susánna] láthatók.

            A kisasszonyok ajándékát Végh János főbíró illő köszönettel vette, majd azt Hur János vicenótáriusnak nyújtotta át „oly végre, hogy ezen ajándéknak célját, az azon való jeles felírásokat és emblémákat a jelen és a Zászló alatt katonai rendben álló legényeknek magyarázná meg, ki is azt rövid, de csinos és fontos beszéddel előadván, azokat a Haza védelmezésére és az az iránt való hívségben leendő állandó megmaradásra serkentvén, azoknak nevében is azon két Kis Asszonyoknak szíves indulatját újonnan megköszönte, azok pedig a háládatos érzéseket hármas vivát kiáltással jelentették ki.”  Ezután a pántlikát az ajándékozó Szeless Zsuzsánna saját kezűleg kötötte fel a zászlóra.

Az ünnep fényét emelte, hogy Szilágyi István „cancellista Úr” egy búcsúztató verset költött erre az alkalomra, melyet a bírói jegyzőkönyvben is megörökítettek:    

Dicsőséges országló Koronás  fejedelmünknek Kegyelmes Hívsághoz képest városunk részéről ki állíttatott könnyű szerű 27 lovagunknak innen … búcsúztatására e Fel jegyzésre méltó jeles versezet készíttetett.

Vitézek! kik most a Magyar Hazának Védelmére

Karjaink közül repültök a Csata mezejére

Hogy a felettünk tornyosuló fellegét

El űzvén fel derittsétek a Békesség Egét,

Majd midőn a Vér mezején áltok

És a dühös ellenséggel szembe száltok

Jusson eszetekbe kié ez a betses ajándék

Zászló, s ennek adásában mi volt a Czél, és Szándék?

Hisz ez a s hová Czéloz elmésség

Engem soha meg Nem rettent sem Magasság sem mélység. –

S ennek betses fel irása; hogy az igaz magyar Szív,

nem irtózik a veszélytül és mind halálig hív.

Hogy és kik azért harcoltanak vagytok mint hív magyarok

Kikben a hűség állandó, és győzhetetlen Karotok. –

Ezeknek emlékezete buzdítsa szíveteket

Midőn látjátok rohanni rátok a veszélyeket

Ott mellyeken keresztül kell minden vitéznek vágni

Ki a dicsőség halmára kivánkozék félhágni.

Hirdetés

[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]

Így fog a hír neveteknek oszlopokat emelni

Így lehet csak magyar nevet meg érdemelni.

Most mennyetek a köz ügyért, és önmagatokért

Bosszút álló haragotokban ontsatok Franczia vért.

Mellytül a megáradt Sayne Páris falait mossa

Hogy e kevély nép  nyögése az eget had csapdossa …

Adjátok vissza kölcsönt amit Ő tett Ulmnál

Vagy későbben Pozsony és Győr városának falánál.

Hadd lássa hogy bár ott Győzött Fegyvereinek foka

De hogy győzött akkor is nem a Magyar volt az oka

Hadd érezze ez a Hazánk meg esküdt Ellensége

Mit tehet a bátor szívű Magyar Kar vitézsége

Mutassátok meg Vitézek Europa láttára

Hogy a Magyar nem hágy semmi jármot szabad nyakára

Hogy készebb Zrínyi Miklóssal mint egy lábig el halni

Mint Rabláncot vagy nemtelen szolgaságot vállalni.

Mennyetek, és a Béklyókat, mellyre titeket vára

Verjétek e kevély népnek önön maga lábára

Álljatok bosszút amaz elnyomatott nemzetekért

Kik rabláncok közt sóhajtanak ősi szabadságokért

Mennyetek és a vas pálcát, mellyel kegyetlen keze

A magyart minden ok nélkül sújtani igyekeze

Kevély hátán törjétek el, s alázzátok a porig.

Mennyetek és rontsatok bé a Császári sátorig.

Hogy annak kevély Lakója tanuljon szelidülni,

És lássa hogy Plánumai tudnak idétlen szülni.

Majd még Ti a Harcz Mezején dicsőséget arattok

És a Haza védelmiért harcoltok, és fáradtok

Addig ithon a Hazának Leánya  számotokra

Koszorúkat készítgetnek, hogy vitéz Homlokotokra

Midőn hozzánk vissza tértek kezeikkel fel tehessék

és azok kik Érdemessek jutalmukat vehessék.”

            Két hónap múlva az 1813. október 16-19-i lipcsei csatában a szövetségesek egyesült serege döntő csapást mért I. Napóleon császár hadseregére. Kecskemét városa alaposan kivette részét az 1792-1813 között lezajlott francia háborúból. Ez idő alatt 1492 újoncot állított ki és küldött a császári hadseregbe, valamint az öt alkalommal meghirdetett insurrectiók alkalmával 367 lovas és 140 gyalogos nemesi felkelőt szereltek fel. s felkelési pénztárba pedig 2696 forint 6 krajcár összeget fizettek be.      A zászlót az 1815 után, a környék kun gyakorlatához hasonlóan az állandó hadseregbe történő verbuválás idején toborzózászlóként és ünnepi díszbandériumok alakulásakor díszzászlóként használták. 1841-ben újabb szalaggal díszítették. Balla János jegyzetéből tudjuk, hogy a zászlószalagot Branchich Gassich Szidónia, Gassich János volt kecskeméti szenátornak leánya adományozta, aki később Fábián Károlyhoz ment feleségül. A zöld zászlószalag aranybetűs felirata a következő volt: „CSAK A HALÁL VÁLASZT EL KIRÁLYOMTÓL ÉS HAZÁMTÓL. 1841. B.G.SZ.”  

            A zászlónak az 1848-as eseményekben már nem lehetett komoly szerepe, mert erről a források minden bizonnyal megemlékeztek volna. Kecskemét ekkor már a táborba vonuló nemzetőrei számára piros-fehér-zöld zászlókat készíttetett. A báró Bánffy Erzsébet által készített zászló talán még előkerült 1852-ben I. Ferenc József, illetve 1857-ben a császári pár kecskeméti látogatásakor, de már a későbbi adatok mint levéltárban őrzött ereklyét tartották számon. A zászlóra vonatkozó utolsó adat 1941-ből származik, amikor a városi múzeum új kiállításán – a múzeumalapító – Kada Elek polgármester mellszobra mellett mint „az utolsó felkelés zászlóját” is elhelyezték. Feltehetőleg a szovjet hadsereg bejövetelekor semmisült meg vagy kallódott el. A vasúthoz közeli múzeum épületében sokáig harckocsijavító műhely üzemelt.

Kozicz János 

 

 

 

Hirdetés

Percről percre percről percre

Fő híreink fő híreink

Hirdetés

helyi hírek

Motoros és kisbusz ütközött Kecskeméten

Motoros és kisbusz ütközött Kecskeméten

Motoros és kisbusz ütközött hétfő délután Kecskeméten, a Petőfi Sándor és a Kőhíd utca keresztező...

2020.07.13. 18:56

baleset, motor, sérülés, Kecskemét

Kecskeméten marad Marko Djerasimovic

Kecskeméten marad Marko Djerasimovic

Immár bizonyos, hogy az egymást követő tizedik bajnoki szezonban is a KTE-Duna Aszfalt játékosa l...

Segítségnyújtás nélkül továbbhajtott

Segítségnyújtás nélkül továbbhajtott

Megállás nélkül továbbhajtott a sofőr, miután elütötte a kerékpárost. A rendőrök vádemelést javas...

Vonattal ütközött, túlélte, most várja az ítéletet

Vonattal ütközött, túlélte, most várja az ítéletet

A Kecskeméti Járási Ügyészség közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt...

A Kecskeméti ARC lecsúszott a dobogóról a hetesrögbi hatos döntőben

A Kecskeméti ARC lecsúszott a dobogóról a hetesrögbi hatos döntőben

Az Esztergomi Vitézek nyerte a hetesrögbi országos bajnokságot, amelynek szombati fináléjában a B...

KTE HUFBAU: vereség az NBII-es Szeged vendégeként

KTE HUFBAU: vereség az NBII-es Szeged vendégeként

Szombaton a másodosztályú Szeged-Csanád Grosics Akadémia vendége volt a KTE HUFBAU. A mezőnyben k...

A kecskeméti tűzoltók segítettek hazajutni Pocaknak, az eltévedt kutyusnak

A kecskeméti tűzoltók segítettek hazajutni Pocaknak, az eltévedt kutyusnak

Egy eltévedt kutya kért, és kapott is, segítséget a kecskeméti tűzoltóktól péntek reggel. A ...

Nem állította meg se tábla, se jelzőlámpa: szétverte őket

Nem állította meg se tábla, se jelzőlámpa: szétverte őket

A kecskeméti rendőrök vádemelést javasolnak egy román állampolgárságú gyanúsított ügyében, a...

Rekeszizmok, munkára fel! (videóval)

Rekeszizmok, munkára fel! (videóval)

Fiatal amatőr színjátszók szórakoztatják a Hunyadivárosban a kecskemétieket júliusban. A Közösség...

Gyalogost gázoltak a Margaréta Otthon előtt

Gyalogost gázoltak a Margaréta Otthon előtt

Gyalogosgázolás történt pénteken este a Nyíri úton, a Margaréta Otthonnál található zebránál. ...

Freund Tamás lett az MTA új elnöke (videóval)

Freund Tamás lett az MTA új elnöke (videóval)

Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése, ezért a két terület között kétirányú kommu...

Országszerte csökkenő a hallgatói jelentkezésszám (videóval)

Országszerte csökkenő a hallgatói jelentkezésszám (videóval)

Országszerte jelentősen visszaesett a felsőoktatásba jelentkezők száma. A Neumann János Egyetem G...

Két évet kapott a buszsofőr, aki a zebrán gázolta halálra a fiatal nőt (videóval)

Két évet kapott a buszsofőr, aki a zebrán gázolta halálra a fiatal nőt (videóval)

A Szolnoki Törvényszéken lezárult annak a büntetlen előéletű buszsofőrnek a büntetőügye, aki 2018...

400 ezerért kelt el a Linettke javára felajánlott szobor

400 ezerért kelt el a Linettke javára felajánlott szobor

Egy műkedvelő magánszemély 400 ezer forintért vásárolta meg Ulrich Gábor jótékonysági célra ...

Illegális árusok buktak le

Illegális árusok buktak le

Járókelőket zaklató, illegális utcai árusokat értek tetten csütörtökön a Kecskeméti Városrendésze...

Finisébe ért a Centrum környékének felújítása (videóval)

Finisébe ért a Centrum környékének felújítása (videóval)

Hamarosan befejezik a Centrum környékének felújítását, augusztus közepén már szabadon közlekedhet...

Emléktáblát avattak Berente Terézia tiszteletére (videóval)

Emléktáblát avattak Berente Terézia tiszteletére (videóval)

Megható ünnepség helyszíne volt pénteken délelőtt a Neumann János Egyetem Pedagógiai Szakkönyvtár...

Jogsi nélkül, ittasan vezetett

Jogsi nélkül, ittasan vezetett

A Kecskeméti Rendőrkapitányság július 9-én őrizetbe vett egy 53 éves dán állampolgárt. A fér...

Vonattal ütközött - 150 ezer forint a büntetése

Vonattal ütközött - 150 ezer forint a büntetése

A Kiskunfélegyházi Járásbíróság tárgyalás kitűzése nélkül 150.000 forint pénzbüntetés szabott ki ...

Még több helyi hírmég több hír
Kecskeméti Lapok
Hírös históriák
Hírös gazdaság
A cookie-kkal még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies