Kecskemét TV Kecskemét TV Kecskeméti lapok Kecskeméti lapok Gong rádió Gong rádió Keol Keol MONTÁZS magazin MONTÁZS magazin
Regisztráció Regisztráció Regisztráció Kecskemét város Kecskemét város

Naptár 2020. Július 13. Hétfő  Jenő

EUR: --- Ft Árfolyam csökkenés

GBP: --- Ft Árfolyam növekedés

Hiros.hu Facebook YouTube csatorna
Hirdetés

Ma van a kuláküldözés áldozatainak emléknapja

Az országgyűlés 2012. március 26-án nyilvánította a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává június 29-ét, Péter és Pál napját, amely a betakarítás kezdetét jelentette, a parasztság ünnepként tekintett rá.

Hajagos Csaba

2020.06.29. 00:00

Kádár János: „A kulák meghatározása is egyszerű. A kulák: kizsákmányoló. Mi azt szoktuk mondani, hogy általában az a kulák, aki rendszeresen bérmunkát vesz igénybe, tehát kizsákmányol. Természetesen a kizsákmányolás uzsorakölcsönök vagy termelőeszközök kölcsönzésének formájában is megnyilvánulhat. […] az öklöt csak akkor kell éreztetni, ha a kulák megmozdul.”  

 

Cséplés

Hogy honnan indult ez a folyamat, melyek voltak azok az események, amelyek a kezdő lökést megadták a parasztság megtöréséhez? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához több, mint 70 évvel kell visszatekernünk az idő képzeletbeli kerekét.

Tizenöt évvel ezelőtt, 2005 márciusában, az 1945-ös földosztás 60 évfordulójának emlékére Budapesten megrendezett emlékülésen Mádl Ferenc, Magyarország akkor hivatalban lévő köztársasági elnöke a következő szavakkal nyitotta meg a konferenciát:

Mindannyian tudjuk, hogy 1945 tavasza fölmérhetetlen tragédiákra következett. A túlélők azzal a reménnyel várták, hogy valami új és jobb világ következik. De a tragédiák sora még ekkor sem zárult le.[…] Megvalósult a parasztság álma: tömegesen földhöz juthatott. Kialakult egy olyan birtokszerkezet, amely azt ígérte, hogy nemzedékek problémáit oldja meg. A magyar parasztság csodát művelt: semmiből építkezve biztosította az ország kenyerét, s a mezőgazdaság az újjáépítés motorja lett. Megnyílt a lehetősége annak, hogy az ország Európa kertje legyen, ahogyan sok száz évvel korábban, a török hódítás előtt írták le az utazók. Sajnos nem ez következett. […] Hamarosan az új gazdákat is ugyanúgy megfosztották a földtől, ahogyan azokat, akiknek birtokait kiosztották. Személyes tragédiák sora bizonyította, hogy mit jelent, ha a jogbiztonság elvész.

A Mádl Ferenc által felvetett problémát már 1945 májusában, közvetlenül a 600/1945. M.E. sz. rendelet lefolytatása után idősebb Erdei Ferenc, mint makói hagymatermelő, a makói és egyúttal a kunszentmiklósi Földigénylő Bizottság elnöke is felismerte, amikor fiával, Dr. Erdei Ferenc belügyminiszterrel folytatott személyes beszélgetést a Kis-Duna partján. A beszélgetésen elhangzottakról Erdei beszámolt az 1970-ben megtartott Országos Földreform–emlékünnepségen, Békéscsabán.  A beszélgetés a következőképpen zajlott:

–          Látod fiam – mondta-, ez most itt az én földem. Kívántam is, örültem is, hogy az enyém lett, de láttad volna ott Makón, meg itt is [Szigetszentmiklós], hogy a többiek szintén hogy örültek. Valósággal megijedtem, hogy annyira mohók és boldogok voltak. És most, hogy nekifogtam munkálni, már nem is olyan tiszta az én örömöm. Most még sok mindenbe belefogtam, de mi lesz azután a földdel? Öcséd is csak addig, ameddig marad itt velem, te meg máris mást csinálsz. Hogy boldogulok én magam a földdel? És azt hiszed, hogy más nincs így vele? Nagyon sokan.

–          Igen, igen – feleltem –, de hát a földet mégiscsak fel kellett osztani! Ezt csak nem bánta meg?

–          Azt nem, de abban már nem vagyok biztos, hogy ez mindig így is maradhat, pedig mi is a Parasztpártban ezt hirdetjük, de még a kommunisták is ilyesmit mondanak most. Ebben nem vagyok biztos, azaz biztosan tudom: ez az újgazda boldogság nem tart örökké, ki előbb, ki utóbb túlesik rajta, s akkor kezdhetjük előlről, hogy mit csináljunk a földdel. De hiszen tudod jól, hogy már törtük is rajta a fejünket, amikor még nem osztottuk a földet.

–          Az akkor volt – mondtam –, s hogy mikor lesz ez újra sokak gondja, azt most még nem lehet előre látni. Apám életében aligha. 

Az általam kiemelt, a fordulat évében született kommunista propaganda plakát szövegével (Enyém a föld, magamén aratok?) és egyúttal annak csekély átalakításával kívántam utalni a téma valós problematikájára, amely – a fentiekben idézett párbeszéd ismeretében egyértelműen kijelenthető – nem új keletű.

A rendelet egyik szellemi atyja, a már 1944 decemberében a Kommunista Pártba belépni kívánó, a Parasztpárttól elhajló Erdei Ferenc huszonöt évvel a rendelet kihirdetése után nem cáfolta, és nem is tagadta az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. számú, a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról kiadott, 1945. március 18-án hatályba lépett rendelet (Továbbiakban: Rendelet) megalapozottságát, lehetséges problémáit.  A "mohó" és "boldog" földhöz jutott napszámosok, szakértelemmel, gazdasági felszereléssel és a földek megműveléséhez szükséges tőkével nem rendelkező nincstelen vidéki parasztság "örömmel" lobogtatta az 1945 tavaszán, Nagy Imre földművelésügyi miniszter aláírásával ellátott birtokleveleket. Majd következett az 1950 és 1953 közötti időszak, amikor is az egyre növekvő beszolgáltatási terhek elől "menekülve" a kommunista hatalom terrorja  által erőszakosan megfélemlítve kényszerültek a termelőszövetkezeti "közösbe" adni, vagy tömegesen lemondani azokról a földekről, amelyeket az Ideiglenes Nemzeti Kormány – a "parasztság évszázados álmát" megvalósítva – Földreform fedőnév alatt juttatott a számukra. 1971-ben, talán ennek a tapasztalatnak a tudatával vetett magával számot Erdei Ferenc, mint a Hazafias Népfront főtitkára és tette föl magának a kérdést, amelyet Für Lajos idéz: „a politikusnak szabad-e „és lehet-e a jövő érdekeit pillanatnyi történeti, politikai érdekeknek föláldozni? Eszerint a pillanatnyi érdek a földosztás, a jövő érdeke pedig a földfosztás lett volna?”

A háború utáni időszakból mindenekelőtt ki kell emelni a kötelező beszolgáltatása megváltoztatását. Formálisan 1945 májusában hatályon kívül helyezték az 1943-tól működtetett Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszert, s ezután az államnak a megszabott áron kellett beadni a „gazdasági és háztartási szükségleten” túli búza, rozs, árpa, zab, kukorica, bab, borsó, lencse- és burgonyakészleteket. Különösen a földhöz jutottak nagy tömbjének volt fontos, hogy az 5 kh. alattiakat mentesítették akkor, ha az 1946-47. évi földadójukat terményben rendezték. 1947-től, majd 1948-tól nyilvánvalóan a választások miatt ezt a rendelkezést kiterjesztették a 8, majd a 15 kat. hold alattiakra is. A földadó így átalakított rendszere a termelést szabályozó jellegűvé vált, valamint alapvetően jövedelem elvonást jelentett. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy 1948-ban egy átlagos 3 kat. holdas üzem akár 50 százalékkal is több adót fizethetett, mint a háború előtti időszakban.

 A tények bizonyságának bemutatására egy 1945-ben még Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez tartozó településről hozok példát: Győrffy Jánosné, 65 éves koháryszentlőrinci  földtulajdonos 1953 augusztusában fogalmazott kérvényében a következők szerepelnek:

[…] leadom a földet, mert nem bírom munkálni, se munkáltatni. Nincs semmi munkáló eszközöm […]. 1952-ben is lemondtam róla, és jóváhagyásra bent is fogták, ennek ellenére mindig az adócédulákat küldik, hogy fizessek […]. Kérem, ha azt akarják, hogy megmaradjon a föld a továbbiakban, gondoskodjanak rólla. […]  

A „kertészkedő [kommunista] állam”  tehát kitépte a nagybirtokos "reakció" negatív szimbólumaként ábrázolt " demokráciaellenes gyomokat", majd szétosztotta a lefoglalt javakat, és még a szervezett kollektivizálás előtt – kizsigerelve az újonnan földhöz jutottakat – visszavette a földet. Nem egész hét évig tartott tehát „az újgazda boldogság”,  amelynek következménye az lett, hogy – mint Győrffy Jánosné esetében 4 kat. hold – később hatalmas földterületek maradtak parlagon, vagy kerültek a termelőszövetkezet tulajdonába, amivel hosszú ideig maga a szövetkezet sem tudott mit kezdeni. 

A pártállami vezetés, a tervgazdálkodás céljainak megfelelően már 1949 elején kitűzte, hogy a kezdeti korlátozások után 1952-53-tól át kell térni a kulákságnak, mint osztálynak [a helyi társadalmak vagyonosabb és általában presztízzsel rendelkező parasztgazdái] a likvidálására és a termelőszövetkezet fejlődése át kell, hogy lendüljön a tömeges kollektivizálásra. További átfogó programként jelölték meg a szakkáderek képzését néhány-hetes hónapos tanfolyamokon. Minden tekintetben érvényesíteni kívánták a kommunista párt „vezető szerepét”, amelynek vidéki intenzív jelenlététől azt is várták, hogy segíti majd egy, a szegény- és középparasztság között a kuláksággal szembeni "tartós szövetség" kialakulását. Ennek egyik lépésének gondolták a földműves szövetkezetek „egységes általános szövetkezetekké” való átalakítását. Az 1949 elején papíron létező kb. 450 termelőszövetkezeti csoport átlagosan 125 kat. holdas területét a tagosítások révén 350-400 kat. holdra akarták növelni. Ugyanígy számoltak az üzemegységek számának megduplázásával is.

Mit tartalmazott még a kommunista párt szovjet importból kölcsönzött propagandája a falun élőknek? A párt melletti első érv rendszerint az volt, hogy a „kapitalista út” egyenlő a „kulákosodás” útjával, ami a „dolgozó parasztság” lesüllyedéséhez vezet. 1949. elején ezt úgy fogalmazták meg, hogy a „vagyon hatalma leáldozott”. Amitől mindenki félt, arra vonatkozott a következő agitációs utasítás: „Meg kell mutatni a középparasztnak, hogy a kulák után nem kerül rá sor!” A termelőszövetkezeti csoportokat politikai és kulturális bázisként állították a színpadra, amely „teljesen önkéntesen” lehet be- és onnan három év után kilépni. Természetesen a kommunikációs propaganda is minden fórumon ezt erősítette, amely valójában a lélektani hadviselés szerves része volt. Azonban a kényszerítő terror ennél sokkal több. A lélektani hadviseléssel szemben a terrort a totalitárius rendszerek akkor is alkalmazták, amikor pszichológiai céljaikat már elérték. A legszörnyűbb benne éppen az, hogy egy már teljesen leigázott közösség felett uralkodik. Ahol a terror uralma tökéletes, a propaganda nyomtalanul eltűnik. Vagyis a propaganda a totalitarizmus egyik, ha nem a legfontosabb eszköze a nem totalitárius világhoz való viszonyban; a terror pedig, éppen ellenkezőleg, kormányzási módjának legfőbb lényege. 

Hogy a kuláklikvidálás milyen félelemkeltő esemény volt, azt a következő vizsgálati jegyzőkönyvből származó idézettel szeretném szemléltetni:

„20 barátot szereztünk a községben, és jó pár száz ellenséget a dolgozó parasztok köreiből. A község utcáin egyébként alig láttunk embereket, és a kerítés mögül ijedten lestek ránk, amikor az autóval a községbe érkeztünk.”

A jegyzőkönyv további sorait vizsgálva az eset egy 200 holdas és egy 170 holdas gazdaságot érintett. 1949. március 23-án döntöttek a helyi szervek, majd másnap reggel rendőri kísérettel kiszálltak és a gazdának átnyújtották a likvidálási határozatot, felleltározták az ingó és ingatlan vagyont, a községben lévő házakat és felszerelést elkobozták. A családtagokat azonnali távozásra szólították fel, majd később egy szobát biztosítottak nekik. A feljegyzés közvetetten azt is kimondta, hogy ellentmondás volt az indoklás („ebek harmincadjára van a birtok, szétosztogatják az állatokat és a nemzetgazdaságnak kárt okoznak, és földjükből részes, harmados művelésre adnak ki területet”) és a tényleges helyzet között, ugyanis a „likvidált személyek” minden adókötelezettségüknek, zsír- és egyéb beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek. Az összes földterület megfelelően felszántott, illetve 70 kat. hold terület búzával bevetett állapotban volt. Az is kiderült, hogy a szomszédos településen hasonlóképpen "likvidáltak" kulákgazdaságokat.

Kérdésként merülhet fel bennünk, hogy mi indokolhatta az ennyire radikális és brutális eljárást? A válasz a pártbeszámolók utalásai alapján az, hogy a helyi döntéshozók a lehetséges gyorsasággal és erőszakkal akarták így létrehozni a nagytáblás gazdaság, a „szövetkezet” fizikai bázisát. A megfelelő nagyságú és jól művelt terület egy tagban, a szükséges felszereléssel együtt megtalálható volt a „kulákgazdaságokban”, azok lefoglalása, „társadalmiasítása” kézen fekvő volt a szovjet logika szerint. Egy hasonló likvidálási eset körülményeit igazolja az a jegyzőkönyv, amelyben egy gazdatiszt 80 kat. holdas gazdaságának felszámolását részletezi. A gazda távolléte alatt körülzárták birtokát, mire hazaért, a kapuban várták. Vetőmagját rögtön, majd a Földbérlő Bizottság határozata alapján az aprójószágig terjedően mindenüket elvettek.

„Azt mondták, hogy úgy határoztak, hogy semmit sem tarthatok meg magamnak. Feleségem kérdezte, a bútorjainkat elvihetjük-e? Azt válaszolták erre, hogy elvihetjük, csak a szülőotthon részére adjunk le néhány darabot. Kértek 2 ágyat, 1 szekrényt, 1 asztalt, ezeket a dolgokat a feleségem mindjárt ki is adta. Ezután megint lejött hozzám az elvtárs, megnézte a lakásokat. Az ebédlőben azt mondta, hogy a könyvszekrényre, az íróasztalra, körasztalra 6 székkel, a másik kis asztalra szüksége van, felveszik leltárba.”

Formálisan az elvétel „lemondásként” szerepelt. A helyi kommunista párt helyiségében felvettek egy jegyzőkönyvet arról, miszerint „a tulajdonos előadja, hogy előrehaladott korára való tekintettel a számára a földbirtokreform során juttatott mezőgazdasági ingatlant, bérmunkás alkalmazása nélkül, és az ütemterv megfelelő teljesítését vállalni nem tudja”, másrészt, hogy ő egy másik munkakört fog kapni, ezért a neki juttatott földdel együtt az összes gazdasági felszerelést, beleértve az igás és haszonállatokat is felajánlja a folyó év III. hó 22-én megalakult hármas minta szerint működő táblás csoport részére.”

A kulákság, mint paraszti réteg felszámolása a legszembetűnőbben a növekvő adóterhek és egyúttal az adózó személyek számának csökkenésében érhető tetten, ugyanis 1949 és 1953 között országosan 57 000 főről 39 000 főre csökkent az adózó kuláknak minősített egyének száma (közel 17 000 személy hagyta el földjét). Saját használatukban maradt földterület 1 500 000 kh. ról annak 40 százaléka alá, 684 000 kh-ra csökkent. Az államhoz befolyt adó viszont közel a duplájára növekedett, amelyben természetesen nincs benne a bírósági, a begyűjtési és a különböző közigazgatási bírságok összege.

A behajtások nagy részét azért sem vállalták sokszor, „mert a kulákság tömeges likvidálásához vezetett volna, továbbá a kiiktatatási folyamathoz igen nagymértékben járultak hozzá a kitelepítések, a tagosítások során a kulákok gazdaságában beállott lényeges változások és egyéb hatósági intézkedések.”  Az adóbehajtás további intézkedési voltak: a „terményelszámoltatás”, termények és állatok elszállítása, elárverezése; a beszolgáltatás fokozása; bírságolás, békekölcsön, a kulákok szerződéseinek letiltása, a kiemelten nagyszámú kuláktelepülések (Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Cegléd stb.) gazdáinak fokozott molesztálása, ellenőrzése.

Hirdetés

[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]

A kuláklisták által igazolt osztályharc fokozódását az 1952. évi gazdalajstromok alapján nyilvántartott kulák száma igazolja, hiszen némi csökkenés után rövid időn belül 23 000 fővel növekedett az 1949. évben összeírt 47 889 főhöz képest. A vegzálás és kriminalizálás sűrűsödő tételei a rendőrségi és tanácsi statisztikákban érhetőek tetten:

Eszerint 1951 és 1952 között összesen 66 471 fő ellen indítottak rendőrségi kulákeljárást országszerte. Ebből 538 fő 5-10 Ft-os, 12 788 fő 30-100 Ft-os, 48 388 fő 100-500 Ft-os bírságban részesült, míg 500 Ft feletti pénzbírsággal 4 220 főt sújtottak. A rendőrségi eljárások következtében elzárásra ítéltek 537 főt.

A tanácsi kulákbüntetések mérlegét tekintve magasabb számokat tükröznek az iratok: 1951 és 1952 között összesen 103 461 fő ellen indult eljárás, amelyek közül kiemelem az 500 Ft feletti pénzbüntetésre ítéltek számát, amely meghaladta a 21 000 főt. Az elzártak számát tekintve is jelentős eltérést tapasztalhatunk, hiszen a korábban említett 537 fővel szemben itt 2332 főről beszélhetünk.

Ha a lokális vonatkozásokat tesszük fókuszpontba, illetve a Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélkezési gyakorlatát, az ott lefolytatott eljárások számát vizsgáljuk, megdöbbentő adatokkal és tényekkel találkozhatunk. Csak 1950-ben közel 300 személy ellen indult eljárás a 8800/1946. sz. M.E. rendelet (a közellátás érdekeinek veszélyeztetése) megsértésének vádjával. Sajnálatos módon az iratokat 1960-ban kiselejtezték, ennek ellenére 186 ügy megmaradt az utókor számára, amelyek közül mindegyik feldolgozásra került. Az ítéletek változóak, hiszen az egy hét fogháztól egészen a 2 év 6 hónap börtönig terjedő szabadságvesztés is megjelenik az iratok között. (Pl.: Egy 57 kg súlyú, beteg bikaborjút levágott. Felhozták ellene, hogy miért nem vizsgáltatta meg az állatorvossal, ugyanis lehetséges, hogy továbbtenyészthető lett volna. 35 kg húst Rákospalotára akart szállítani, de arra engedélye nem volt.)

Ha a kuláknak minősítettek számát vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy az országos viszonylatban számba vett 69 199 fő közül 9 379 fő a mai Bács-Kiskun megye területéhez tartozott (13%), viszont ha közvetlenül a Duna-Tisza közének területét vizsgáljuk, akkor a mai Pest-megye ide tartozó részeivel együttesen megközelítették a 20%-ot.

A parasztellenes állami beavatkozás és a rendszeres napi terror eredményeként 1949 és 1952 között tehát egy újabb földindulás ment végbe. A kuláklikvidálás folyamatának eredményeként Magyarországon 30%-al csökkent a kuláknak minősített adóalanyok aránya, de ennél sokkal nagyobb értékben, 57 százalékkal kevesebb földterületet jegyeztek a nevükön.

Országos viszonylatban Bács-Kiskun megye tehát kiemelkedően problémás területnek számított az állampart szemében, amelynek bizonyítékai a már feltárt dokumentumokból is kitűnnek.

1948. augusztus 20-át –Rákosi Mátyás kecskeméti beszédét– követően a működésbe lépett un. „kulákprés”. 1948 és 1953 között szinte mindennapossá vált a rettegés, rekvirálók járták a pusztát és söpörték le a padlásról az utolsó szem gabonát is. Városunk 40 km-es körzetéből a gazdák tömegesen kerültek a járási rendőrkapitányságokra, a járásbíróságokra, majd a Kecskeméti Törvényszék (1950 után Bács-Kiskun megyei Bíróság) elé, és számtalanul sokan "ismerkedhettek meg" – 2-3 kg zsír be nem szolgáltatása miatt – a tököli, kistarcsai internálótábor körülményeivel.

Ám a témához szorosan kapcsolódik egy épület városunk főterén is, amelyről oly sok legenda terjedt el, ám az elmúlt 70 év alatt senki nem foglalkozott vele behatóbban. Vajon miért?

A kommunista diktatúra kezdeti időszakában a Városházával szemben elhelyezkedő, korábban Katolikus Bérházként ismert, jelenleg az Érseki Helynökség épületeként szolgáló komplexumot az Államvédelmi Hatóság az „osztályidegennek minősített” parasztgazdák megfélemlítésének, megtörésének céljából "üzemeltette". A kutatások szerint a mai Helynökség épületét 1948 őszén – a hadmozdulatok utáni részleges helyreállítást követően – a kecskeméti Városházán székelt szovjet parancsnokság, illetve az Államrendőrség kiigényelte, ahol a továbbiakban az ÁVH Kecskeméti Osztálya működött egészen 1950-ig. A közigazgatási átszervezés következtében az intézmény neve is módosult és 1956-ig az ÁVH Bács-Kiskun megyei Osztályaként működött.  Az irodahelyiségek mellett vallatófülkék, fogdák és a hírhedt három- vagy négyszintes pincebörtön is működött itt egészen 1956. október 26-ig.

Ebben az időben már városunk minden lakója előtt ismert volt a bizonyos „kékítő” fogalma, ugyanis a szóban forgó épületben számtalan parasztgazdát vertek félholtra az ÁVH tisztjei. Sajnálatos módón sem a Kecskeméti Katona József Múzeum sem pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára állományában nem őrződött meg az ÁVH konkrét működésére, illetve magára az 1950 utáni épületre vonatkozó adat. Gondosan ügyeltek arra, hogy az iratokat 1960-ig kiselejtezzék, viszont a mutatókönyvekben találhatunk rá utalásokat. Ám ha a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1956-os eseményeket követő megtorlási peranyagát is vizsgáljuk, találhatunk az ÁVH kecskeméti működésére vonatkozó konkrét adatokat. Itt kell megemlítenem Ury László kecskeméti újságíró nevét, aki a szovjet csapatok megérkezése előtt, november 3-án bejutott a megnyitott épületbe és egy rendőr kíséretében végigjárta azt. A Kecskeméti Lapokban november 4-én „Tíz perc a pokolban” címmel megjelent írásában összegezte az ott látottakat:

A kecskeméti ÁVO-pokol csak 16 méter mély […].  A párnázott ajtajú szobákban vallatás és kihallgatás folyik. Több zárkában priccsen fekszenek, a meztelen testeken pokróc. […] jön a betoncella, ahova begyömöszölik a megkínzottat, s forró levegőt engednek rá. […]Következik a Styx, az alvilág folyója. Az első cellában ujjnyi vastag víz áll. Valaki 135 napig volt a lakója. Egy hét alatt lerohadt lábáról a cipő, aztán mezítláb állt."

Az ÁVH működésének végpontját Kecskeméten is a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettesének és a Legfőbb Ügyésznek 5004. sz. együttes rendelete jelentette, amely (Kecskemétre érkezett 1956. november 27-én) a volt államvédelmi szervek beosztottainak elbocsátásáról és eddigi tevékenységének vizsgálatáról határozott. Az un. "Igazoló Bizottság" közel egy hónap időtartamú működése alatt 129 fő kecskeméti államvédelmi alkalmazottat vizsgált, akik közül bizony többen akadtak fenn azon a bizonyos rostán.

Emlékezni és emlékeztetni, ez a mi feladatunk. Emlékezni azokra, akik egy legyőzött országban egy hazug kor áldozatai lettek.  A  tényfeltáró munka rendkívül jó példa lehet arra, hogy a nemzeti szándék a közös történeti múlt feltárásában milyen jelentőséggel bír 2016-ben mindazok számára, akik bármilyen szinten is részesei voltak az említett eseményeknek.

Kecskemét esetében tehát mikrotörténeti feltáró munkát végzünk az interjúk elkészítésével és a személyes emlékek gyűjtésével, hogy azokat beemelhessük a nemzeti emlékezetbe.

Több mint 70 év elteltével és az évforduló kapcsán munkánk célja nem lehet más, mint hogy az ifjúság belátóbb útra terelése, és kulturális örökségünk ápolása mellett a közeljövőben – a téma szakszerű feltárásával – egy olyan "örökmécsest" helyezzünk el Magyarország történeti múltjának emlékezetében, amely mindörökké égni fog az üldözésben életüket vesztett honfitársaink emlékére.

Felhasznált szakirodalom: 

Hajagos Csaba 2017: Az enyém a föld, a magamén aratok? Földosztás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában. In Csikós Gábor, Kiss Réka, Ö. Kovács József (szerk.): Váltóállítás - Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben (Magyar Vidék a 20. században sorozat). Budapest, Magyar Tudományos Akadémia BTK

Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945-1965. Korall, Budapest 2012. 

 

 

 

 

 

Hirdetés

Percről percre percről percre

Fő híreink fő híreink

Hirdetés

helyi hírek

A Kecskeméti ARC lecsúszott a dobogóról a hetesrögbi hatos döntőben

A Kecskeméti ARC lecsúszott a dobogóról a hetesrögbi hatos döntőben

Az Esztergomi Vitézek nyerte a hetesrögbi országos bajnokságot, amelynek szombati fináléjában a B...

2020.07.11. 22:47

KTE HUFBAU: vereség az NBII-es Szeged vendégeként

KTE HUFBAU: vereség az NBII-es Szeged vendégeként

Szombaton a másodosztályú Szeged-Csanád Grosics Akadémia vendége volt a KTE HUFBAU. A mezőnyben k...

2020.07.11. 16:35

A kecskeméti tűzoltók segítettek hazajutni Pocaknak, az eltévedt kutyusnak

A kecskeméti tűzoltók segítettek hazajutni Pocaknak, az eltévedt kutyusnak

Egy eltévedt kutya kért, és kapott is, segítséget a kecskeméti tűzoltóktól péntek reggel. A ...

2020.07.11. 11:26

Nem állította meg se tábla, se jelzőlámpa: szétverte őket

Nem állította meg se tábla, se jelzőlámpa: szétverte őket

A kecskeméti rendőrök vádemelést javasolnak egy román állampolgárságú gyanúsított ügyében, a...

2020.07.11. 07:48

Rekeszizmok, munkára fel! (videóval)

Rekeszizmok, munkára fel! (videóval)

Fiatal amatőr színjátszók szórakoztatják a Hunyadivárosban a kecskemétieket júliusban. A Közösség...

2020.07.10. 22:00

Gyalogost gázoltak a Margaréta Otthon előtt

Gyalogost gázoltak a Margaréta Otthon előtt

Gyalogosgázolás történt pénteken este a Nyíri úton, a Margaréta Otthonnál található zebránál. ...

2020.07.10. 20:04

Freund Tamás lett az MTA új elnöke (videóval)

Freund Tamás lett az MTA új elnöke (videóval)

Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése, ezért a két terület között kétirányú kommu...

2020.07.10. 19:37

Országszerte csökkenő a hallgatói jelentkezésszám (videóval)

Országszerte csökkenő a hallgatói jelentkezésszám (videóval)

Országszerte jelentősen visszaesett a felsőoktatásba jelentkezők száma. A Neumann János Egyetem G...

2020.07.10. 16:43

Két évet kapott a buszsofőr, aki a zebrán gázolta halálra a fiatal nőt (videóval)

Két évet kapott a buszsofőr, aki a zebrán gázolta halálra a fiatal nőt (videóval)

A Szolnoki Törvényszéken lezárult annak a büntetlen előéletű buszsofőrnek a büntetőügye, aki 2018...

2020.07.10. 16:04

400 ezerért kelt el a Linettke javára felajánlott szobor

400 ezerért kelt el a Linettke javára felajánlott szobor

Egy műkedvelő magánszemély 400 ezer forintért vásárolta meg Ulrich Gábor jótékonysági célra ...

2020.07.10. 15:49

Illegális árusok buktak le

Illegális árusok buktak le

Járókelőket zaklató, illegális utcai árusokat értek tetten csütörtökön a Kecskeméti Városrendésze...

2020.07.10. 15:13

Finisébe ért a Centrum környékének felújítása (videóval)

Finisébe ért a Centrum környékének felújítása (videóval)

Hamarosan befejezik a Centrum környékének felújítását, augusztus közepén már szabadon közlekedhet...

2020.07.10. 15:03

13 kép

Emléktáblát avattak Berente Terézia tiszteletére (videóval)

Emléktáblát avattak Berente Terézia tiszteletére (videóval)

Megható ünnepség helyszíne volt pénteken délelőtt a Neumann János Egyetem Pedagógiai Szakkönyvtár...

2020.07.10. 14:39

23 kép

Jogsi nélkül, ittasan vezetett

Jogsi nélkül, ittasan vezetett

A Kecskeméti Rendőrkapitányság július 9-én őrizetbe vett egy 53 éves dán állampolgárt. A fér...

2020.07.10. 14:27

Vonattal ütközött - 150 ezer forint a büntetése

Vonattal ütközött - 150 ezer forint a büntetése

A Kiskunfélegyházi Járásbíróság tárgyalás kitűzése nélkül 150.000 forint pénzbüntetés szabott ki ...

2020.07.10. 10:39

Letartóztatásban a rontásos csalással vádolt nő

Letartóztatásban a rontásos csalással vádolt nő

A Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra elrendelte annak a 63 éves nőnek a letartóztatását, aki a g...

2020.07.10. 10:10

Busz sodort el egy kerékpárost Kadafalván

Busz sodort el egy kerékpárost Kadafalván

Balesettel indul a nap Kadafalván, az autópálya feletti felüljárón. A veszélyes útszakaszon busz ...

2020.07.10. 09:31

Folytatódik a prevenciós célú egészségfejlesztés

Folytatódik a prevenciós célú egészségfejlesztés

Bár a RÖPKE Kecskeméti Röplabda Sportegyesület által elindított prevenciós célú egészségfejleszté...

2020.07.10. 09:08

Szombattól amatőr színjátszók a Hunyadivárosban

Szombattól amatőr színjátszók a Hunyadivárosban

Július 11-től fiatal amatőr színjátszók – köztük Türei Márk - szórakoztatják a Hunyadi...

2020.07.10. 08:58

Ősszel adják át a Hunyadivárosért-díjat

Ősszel adják át a Hunyadivárosért-díjat

A Hunyadivárosi Tanácsadó Testület csütörtökön döntött arról, hogy rövidesen közzé teszik a Hunya...

2020.07.10. 08:45

Még több helyi hírmég több hír
Kecskeméti Lapok
Hírös históriák
Hírös gazdaság
A cookie-kkal még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies