Kecskemét TV Kecskemét TV Kecskeméti lapok Kecskeméti lapok Gong rádió Gong rádió Keol Keol MONTÁZS magazin MONTÁZS magazin
Regisztráció Regisztráció Regisztráció Kecskemét város Kecskemét város

Naptár 2021. Április 12. Hétfő  Gyula

EUR: --- Ft Árfolyam csökkenés

GBP: --- Ft Árfolyam növekedés

Hiros.hu Facebook YouTube csatorna
Hirdetés

"Valamely bika által megkergettetett..."

A kecskeméti Sarlós Boldogasszony-kápolna története - ifj. Gyergyádesz László írása

2021.03.31. 20:23

Kecskeméten a 18. században, azon belül is az 1732 és 1794 közötti években, öt különálló kápolnát is használhattak a római katolikus hívek. Közülük a legrégebbi – a kapcsolódó legenda alapján – Szent István-kori alapítású, egyben a város első plébániatemploma volt. 

Az egykori Déllő-tó nyugati partján (a mai kerámiastúdió közelében) álló, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt épület az ún. Homoki-kápolna volt, amely 1794-ben leégett, majd 1814-ben püspöki engedéllyel véglegesen lebontották. Évszázadokkal később, 1698-ban épült – részint az eltömített korábbi csonttároló fölé – a Barátok temploma melletti cinteremben, Szent Mihály oltalma alatt állott temetőkápolnát. Sajnos ma már csak az alapjai láthatóak az 1973/74-es ásatások után kialakított romkertben, ugyanis egy 98 évvel az építése után bekövetkezett hatalmas szélvihar következtében le kellett bontani. Néky (Szabó) István kecskeméti lakoshoz két donáció is kapcsolódott korszakunkban. Közülük „a Tizenkét Apostol tiszteletére, mégpedig azoknak a tisztítóhelyen szenvedő lelkeknek enyhülésére, akikről már senki sem emlékszik meg” 1732-ben felszentelt kápolnát a mai Czollner tér helyén fekvő egykori temetőben emeltette, s melyet annak megszűnte után, a Szent Erzsébet-templom felépítésekor, 1825-ben szintén lebontottak. A kicsiny, akkor még városon kívüli, oktaéder alaprajzú Szentháromság-kápolna viszont szerencsére még ma is áll, építési dátuma 1722-re tehető a források alapján. 1739 áprilisában a nagy pestisjárvány következtében körülötte megnyitott és róla elnevezett temető kápolnájává vált, majd 1961-től kezdve Kecskemét első lakótelepének (a „leninvárosinak”) lett szervetlen része.

A Mária kápolna 1930-ban

Az ötödik épület a város észak-nyugati szélén, egykor a városközpontot övező szőlőskerteken túl, majd 1986 óta az arborétum területén elhelyezkedő Sarlós Boldogasszony-kápolna a hagyomány szerint középkori eredetű. Hornyik János, városunk örökös tiszteletbeli főjegyzője és történetírója, szerint ugyanis az 1760-as években itt szónokló Telek József ferencrendi szerzetes 1772-ben Vácott kiadott Coronae Marianae című kötetének egyik prédikációjában „csudákkal felpiperézett azon mondát regisztrálja, hogy e kápolna és a mellette volt gyógyforrás a török uralkodás alatt elpusztulván, azon domb, melyen állott azután is Mária angyalok királynéja halmának neveztetett, ott éjenkint angyali zene és ének gyakran hallatott föl.” Mindenesetre a kecskeméti régészek – V. Székely György vezetésével – eleddig csupán egy rövid szondázó ásatást végez(het)tek melynek során a szentély külső oldalán 15. századtól kezdődő temetőhasználatra utaló leletek, továbbá festett vakolattöredékek kerültek elő. (Augusztusban elhunyt kollégám 2007-es szóbeli közlése szerint a kápolna alapozása teljesen újkori, így falkutatás szükséges ahhoz, hogy egy korábbi épület anyagainak a felhasználását bizonyíthassuk.) Az épület – többek között Katona József által is említett – népszerű latin megnevezésében („Sancta Maria de colle Angelorum”) is tovább örökített helyi hagyomány szerint azonban a korai kőkápolna nem pusztult el, hanem azt az angyalok, a protestánsok térhódítása miatt, a Somogy megyei Andocsra vitték át. Nagy nemzeti drámánk szerzője, egyben Kecskemét történetét is megírni szándékozó al-, majd főügyészünk, ezzel kapcsolatban szintén Telek Józsefet idézi, miszerint e helyre „majd minden szombati, vasárnapi hajnalokban csoportoztak oda a városbeli lakosok. Okát az oda való csoportozásnak, az éltes öreg emberek, ősi hagyományokból, hallomásokból azt mondják, hogy ezen halmocskán, már a régi, hajdani időkben a Mária-angyalok királynéjának dicsőségére egy kőkápolna és a mellett egy hasznos erejű kutacska érdemes tiszteletben tartatott volna; fundamentomát most is láthatni; de azután az uj vallástól és annak konkolyától megmételyesedtek a kut forrását fekélyes lovak öblítésével, a kápolnát pedig tiszteletlenséggel ostromolták. – Mind a forrás megszünt, mind a kápolna elpusztult. – Avagy ez némelyek vélekedése avagy beszédek szerint angyali tehetség által máshová vitettetett, a mint is az andacsi fundamentom nélkül álló kápolnát őrző szerzetesek mai napig is emlegetik, hogy régenten a Kecskemét tájáról oda utazók keserves sirással kiáltozták: »Óh édes szüz anyánk, miért hagytál el minket!«” A Loretó-motívum (Szűz Mária názáreti házának csodás menekítése) Andocsra vonatkoztatott legenda-változataiban azonban többnyire nem Kecskemét, hanem általában egy Kalocsa környéki kápolna szerepel, s tartalmilag a törökök elleni küzdelemhez kapcsolódik. A kecskeméti kápolna szerepeltetése tehát ebben a körben meglehetősen egyedi mozzanatnak tűnik.

 

Magához a 18. századi alapításhoz is egy csodás – sejthetően ellenreformációs eredetű motívumot magában foglaló – történet kapcsolódik, melyet újfent csak Telek József nyomán ekképp hagyományozott ránk Katona József: „1713-ban egy Darányi György nevü kálvinista ember éjjel Kerekegyházáról jövén, valamely bika által megkergettetett és ezen dombra szaladván, hirtelen másfelé vette a bika az utját. Az ember kisértetnek vélte és a helyet, a hová futott, szentnek; mindjárt is azon volt, hogy a pápisták itt (kápolnát) építsenek; maga 30 forintot, téglákat és szekereit adta. 1713-ban épült és neveztetett »Havi Boldogasszony«, közönségesen Mária kápolnájának.” A barokk stílusú épület, középkori eredetének feltételezhetőségét tovább erősítő módon, egy kicsiny dombon helyezkedik el. A hosszanti alaprajzú, egyhajós, nyugati oldalán apszidiális szentéllyel záródó épület sajátos eleme a kereszthajó, amely kívülről nézve inkább két önálló, négyzetes alaprajzú térnek (sekrestye vagy mellékkápolna) tűnik, egyes nézőpontokból centrális hatást keltve a szemlélőben. A nyeregtetőn ülő – egykor összetettebb formájú – fa huszártorony alatt, rendkívül egyszerű megoldású, háromszögű oromzattal képzett főhomlokzat (rajta a forrásban is említett 1713-as évszámmal), melynek egyetlen dísze a félköríves záródású, vörösmárvány keretű, fából faragott kétszárnyú főkapu.

 

„A városon kívül, a szőlőkön túl készült egy nagyobb kápolna, Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Nevezetes Oltárát ugyanazon Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelték, még nincs festve és aranyozva.” – olvashatjuk Berkes András címzetes püspök, váci nagyprépost kánoni látogatásának 1726. december 26-án kelt jegyzőkönyvében. A belül kevésbé jelentős 19. század végi falképekkel díszített, csehsüvegboltozatos lefedésű épület szentélyében a barokk baldachinos architektúrával keretelt, provinciális ízű főoltárképen – a kápolna titulusának megfelelően – a Vizitáció (Visitatio Beatae Mariae Virginis) jelenetét láthatjuk. A talán velencei előkép(ek) alapján megfestett olajfestményen Lukács evangéliumának (1,39–56) leírása alapján az öregkorára gyermeket (Keresztelő Szent János) váró Erzsébet, és a rokonát meglátogató Szűz Mária találkozása jelenik meg Júda egyik városában, Zakariás (aki maga is megjelenik) háza előtt. A Vizitáció, azaz magyarosan a Sarlós Boldogasszony ünnepét Szent Bonaventura vezette be először (1263), majd a ferenceseket követve 1389-től, illetve 1568/70-től már az egész katolikus egyház számára beiktatták a Mária-ünnepek közé. A kápolna búcsúja július 2-án (ahhoz közeli vasárnapon) van, azaz az egyházi kalendáriumban szereplő új időpont (május 31.) helyett a magyar és a német egyházban fennmaradt régit követi. A főoltár menzája alatt, a grottaszerűen megnyitott stipes fülkéjében a kor népszerű „pestises” szentje, Palermói Szent Rozália jelenik meg. Az ismeretlen szobrász a szentet nagyobbrészt úgy jelenítette meg, ahogy az 1624-es pestisjárvány idején megtalálták a Monte Pellegrino barlangjában, több mint négy évszázada a földön fekve, a cseppkő által konzervált, romlatlan testtel, jobb kezében feszülettel. (A nagyjából egykorú kecskeméti példákon, így a Szentháromság-szobron, illetve a piaristák Tizennégy Segítőszent oltárán is hasonló helyen és módon jelenik meg a szent.) Esetünkben egy emberi koponya is látható a szent jobb kezében, ami ugyan e jeleneten belül szokatlan, más összefüggésben viszont gyakran tűnik fel mint Rozália egyik attribútuma. A koponya megjelenésére a szent aszkézisének jelzése mellett több fajta magyarázat is lehetséges. Egyrészt a közös attribútum és a kápolnához kapcsolódó szokások miatt a hívőben felidézhette a húsvét első hírnökét, Bűnbánó Mária Magdolnát, másrészt, mint vanitas szimbólum, a mulandóságra figyelmeztethette a katolikus híveket. Palermói Szent Rozália jelenléte talán arra is utalhat, hogy a főoltár időben az 1739–40-es utolsó nagy kecskeméti pestisjárványhoz közel készülhetett. A datálás másik végpontját Katona József egy megjegyzése jelentheti, miszerint „1800-ban Czollner Mihály a tornyát építette és az oltárt.” (Véleményünk szerint Katona híradása inkább egy nagyobb mértékű oltárfelújításra vonatkoztatható.)

 

Bogyó Pál apát-plébános 1886-ban, a kecskeméti római katolikus egyház – mára már elveszett – Historia Domusa alapján, egy másik búcsút is említ, mely a Hétfájdalmú Boldogasszony ünnepnapjához kapcsolódott (1721 és 1913 között ez szeptember 15. mellett virágvasárnap előtti pénteken is lehetséges volt). Ennek oka minden bizonnyal a kápolna ma ismert egyetlen mellékoltára lehetett. A késő barokk, baldachinos architektúrájú oltár rendkívül dekoratív, intenzív színhatású (kékre festett és ezüstözött), két oldalán egy-egy – valószínűsíthetően másodlagosan elhelyezett – női szent szobrával gazdagítva. Az olajjal festett oltárképen Pietà-ábrázolást láthatunk. Az ikonográfiai típus Vesperbildként (az elnevezés a nagypéntek esti ájtatosságra, liturgikus eredetére utalva) született meg a 13. század végétől kezdve a német, főleg Essen környéki apácakolostorokban. E folyamatban erőteljes ösztönző szerepe volt a koldulórendi reveláció-irodalomnak. De fontos az eredetét tekintve az apokrif Evangelium Nicodemi is, mely Máriának arról a vágyáról szól, hogy halott fiát még egyszer az ölében tarthassa. A Pietà lényegében a Keresztlevétel és a Sírbatétel közé helyezhető, bár a passió eseményeitől független, időtlen Andachtsbild (magánáhítat céljaira készült képtípus), ahol Mária anyai fájdalmán van a fő hangsúly, míg a halott test beállítását döntően a sebek láttatása befolyásolta. Mindehhez szorosan kapcsolódik a Fájdalmas vagy másképpen Hétfájdalmú Szűzanya Lukács evangéliumával (2,34–35) hitelesített kultusza: „Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: »Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.«”

 

A kecskeméti Pietà-ábrázolás jól láthatóan egy népszerű kegykép, vagy még inkább kegyszobor alapján lett megfestve. Az oltár ismeretlen donátora(i) ezt nem is kívánták titkolni, így a szintén ismeretlen mester valószínűleg az ő kérésére/kérésükre festett illuzionisztikus módon – többnyire fém – votívtárgyakat Mária vörös ruhájára. Jordánszky Elek 1836-os összefoglalójában (Magyar Országban, ‘s az ahoz tartozó Részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelem’ Képeinek rövid leirása) például három hasonló típusú Pietàt is találunk. Közülük azonban a holicsi és egerszalóki is a Mária Terézia által oly kedvelt „Sasvári vagy is Sassini bóldog Asszony Képe” követője, így az utóbbi tekinthető a kecskeméti ábrázolás fő forrásának. A felvidéki, fából faragott szobrot közismert legendája szerint 1564-ben Bakich Angelika, gróf Czobor Imre felesége „fogadásból tsináltatá” annak emlékére, hogy házassági válsága megoldásáért sikeresen imádkozott („...szívbéli fájdalmiban a’ keresztfa alatt kesergő fájdalmas Krisztus’ Anyához folyamodna...”). A Nyitra megyei Sasvár (ma Šaštin, Szlovákia) Magyarország egyik leghíresebb búcsújáróhelye volt, különösen a Felvidék nyugati részén (hivatalosan 1732-ben nyilvánította kegyhellyé az egyházhatóság). 1733–1786 között a pálosok voltak az őrzői, akik hatalmas új templomot építettek. A téma kutatója, Szilárdfy Zoltán szerint a „karakterisztikus ikonográfiai típusról elmondható, hogy a magyar kegyszobrok közül ez volt a legismertebb és legelterjedtebb a történelmi Magyarországon.” A sasvári kegyszobor jól láthatóan a típus virágkorában, valószínűleg a 16. század elején született késő gótikus munka. A 18. századra kegyszoborként átöröklődött forma, a katolikus hívők számára továbbra is alkalmasnak bizonyult a vallásos tartalmak érzelmi alapú megközelítésében, amit jól mutat az ikonográfiai típus kiemelkedő népszerűsége a barokk kori búcsújárás kultusztárgyai között. Igaz, az átélhetőség dramatikusabb jellegű, szélsőséges eszközei (gesztusok, mimika, mozgalmas drapériakezelés), a kegyszobrok kultikus szerepe miatt, szinte teljesen eltűntek, s gyakorlatilag egy közösségi szempontból elfogadhatóbb, egyszerre jel- és díszítményszerű, illetve egy hivatalosabb, triumfális felfogás irányba mozdultak el.

Hirdetés

[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]

A kápolna kultikus terének nyugati oldala

A Sasvári Pietà Mária-kápolnabeli jelenléte, valószínűsíthetően tehát annak nagy népszerűsége, oltárra helyezett, vagy köztéri és út menti szobor másolatainak, a habán kerámiákon, népi üvegképeken és mézeskalácsosok bábsütőmintáin látható, szinte díszítménnyé váló ábrázolásainak, a számtalan metszetes szentképnek, és a kecskemétihez hasonlóan, a kegyszobrot festve megidéző oltároknak köszönhető. Ez utóbbiak közül különösen fontos lehetett a prototípus közvetítőjeként, sőt feltételezésünk szerint közvetlen előképként is, a Sasvári Fájdalmas Szűzanya tiszteletére 1744-ben emelt oltár a pesti pálosok kecskeméti kapuhoz közeli templomában. Alapítói Szalay István, Pest városának egyetlen akkori magyar anyanyelvű szenátora, egyben pálos konfráter és felesége, Torpis Zsuzsanna, harmadrendi franciskánus volt. Az 1786-tól már egyetemi jelzővel illetett templom mellékoltárának képén az ismeretlen mester a felvidéki kegyszobrot festette meg, méghozzá annak 1770-es évek elejéig érvényes elhelyezésének megfelelő baldachinos formájában. A pesti oltárkép hamarosan maga is kegyképpé vált. Folyamatos kultuszát jól mutatják a képen rögzített offerek (fogadalmi tárgyak), illetve az is, hogy egy szintén igen tisztelt másolatát a budai Szent Anna-templomban is megtalálhatjuk. A két festmény egyes részleteit, megoldásait összevetve, még inkább egyértelműnek tűnik a kapcsolat. Az oltárkép kék baldachinja például Kecskeméten oltárarchitektúrává, míg a drapériát tartó festett angyalkák szobrokká alakultak át. Szintén pesti mintát feltételez Mária vörös ruhája, Krisztus arca és a koronák formája, applikációt imitáló megjelenítése. A kecskeméti kép nem egyszerű másolat, az alkotója el is vett, hozzá is tett a pesti mintához képest. Az előbbire jó példa, az olaszos stílusú pesti kegykép alsó részén elterülő tájkép elhagyása, míg az utóbbira az oromzaton megjelenő Isten szeme motívum a Szentháromságra utaló háromszögben.

 

A kecskeméti hívők által leginkább Hétfájdalmú Szűz(anya)ként emlegetett mellékoltár megrendelőjének személyét és/vagy az ikonográfiai koncepciójának kidolgozóját keresve, az előzményeket tekintve, fontos elemnek tűnik a pálosok szerepe. Sasvár és Pécs után ui. Kecskeméten is volt egy képviselőjük, méghozzá egy helyi ügyvédből lett pálos szerzetes, aki II. József 1786. február 7-én kelt – Szent Pál első remete szerzeteseinek rendjét feloszlató – rendeletét követően a Mária-kápolna mellett telepedett le. A remeteéletet élő Kókai Benedek rendkívül népszerű volt a kecskeméti hívők között, gyakran keresték föl őt, hogy lelki vigasztalást nyújtson. Szintén közkedvelt volt, s 1821 óta számos kiadást ért meg az általa összeállított énekes- és imádságos könyv („Krisztus atyafiságának, melyben az imádság között tanítatnak a hivek mindennapi hitbéli és esztendőbéli keresztényi kötelességekre, lelki tudományra, szent erkölcsökre s jóságos cselekedetekre. Öszve szedte ... magyar nemzetének javára egynehány régi, most pediglen a Sz. Miséhez alkalmaztatott uj normalis énekekkel megbővítette”). Kókai Benedek valamikor a 19. század elején „szentség hírében halt meg” (Bogyó Pál), 1800-ban kelt végrendeletének megfelelően, a kápolna előtti téren temették el. (A helyén ma gránitszürke kőkereszt áll a következő felirattal: „A FELFESZÍTETT JÉZUS KRISZTUS A VILÁG MEGVÁLTÓJA DICSŐSÉGÉRE ÉS TISZTELETÉRE EZEN KERESZTET EMELTETTÉK LAJOS JÓZSEF ÉS NEJE FARKAS ERZSÉBET 1909 MÁJUS HÓ 3. ÁN.”)

 

Korábban talán lehetett egy másik mellékoltár is a kápolnában, amely „az üdvözitő feltámadását képezi, a szent sirhoz kenetet vivő asszonyokkal”. Hornyik János szerint ennek létéből magyarázzák „az Emmausba menetel emlékünnepét”. Hanusz István, a kecskeméti főreáliskola hajdani igazgatója, így írt erről az 1894-ben megjelent a Hornyik-Albumban (Elhalványult népszokások Kecskeméten): „Husvét hétfőn Emaus-ba menés volt szokásos. A Mária-kápolna gyepén ekkor mézes-bábosok ütötték föl sátraikat, Laczi-konyhások sütötték a friss czigánypecsenyét, mely jól esett a foszlós kalácshoz, a finom béleshez, a tojásos pereczhez, az oltásos pogácsához, mit az anyjuk rakott a kocsi ládájába. Lebegő piros pántlika szalagok jelölték a ponyvaalkotmányt, hol a jó bort mérték, húzta a vályogverő czigány, a hogy neki tudni adódott. Lófuttatást rendeztek a gazdalegények, versenybirák az öregek voltak, mások tánczoltak, a legfiatalabb sutnyónép czikázó kifutósdit játszott. Ez volt az ébredő tavasz első népmulatsága…”. Mindamellett lehetséges, hogy Hornyik nem egy másik mellékoltárról írt, hanem a Pietà-oltár stipesében kialakított Szent Sírra utalt, amely ma látható formájában (Mária Magdolna a sziklasírban fekvő halott Krisztus lábánál, illetve tanulmányunk írása idején a fejénél) meglehetősen hiányosnak tűnik.

A Mária-kápolna környezete több szakrális építménnyel is kiegészült a 20. század folyamán, ilyen például a magánkezdeményezésből (a sajátos helyesírású votív tábla szerint „ezen barlangot Szűzanyával, Bernadettel együtt, emeltette Faragó Károjné szült. Kátli Teréz 1941-ben”) épített és 1941 pünkösd vasárnapján felszentelt Lourdes-i barlang. A mai napig tartja magát az a szóbeli hagyomány, miszerint ez a kicsiny, grottaszerű építmény volt Kókai Benedek egykori remetelaka. (A bejárat kovácsoltvas rácsát Tiringer Ferenc kecskeméti műlakatos készítette.)

1999. október 9-én szentelték fel a Magyar Szentek Sétányát a kápolna felé vezető út mentén. Kisfaludi Strobl Zsigmond homokkőből faragott szobrai (az Árpád-házi szentek közül Szent István, Szent Imre, Szent László, Magyarországi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit, illetve Kecskemét védőszentjeként Szent Miklós) eredetileg (1911-től), a Jánszky Béla–Szivessy Tibor páros tervezte II. katolikus bérház oromzatát díszítették. Az egykor a Nagytemplommal szemben, a mai „Lordok háza” helyén állt szecessziós saroképületet azonban 1964-ben lebontották, és az életnagyságnál valamivel nagyobb szobrokat több mint három évtizeden át a köztemető kőtári falánál lehetett megtekinteni. (Jelenlegi elhelyezésük sokkal szerencsésebb lenne, ha magasabb posztamensek, illetve egy nagyméretű fotó segítségével utalni lehetne a szobrok eredetileg alulnézetre komponált állapotára.)

A „faragott-vésett bibliák” (Weöres Sándor) mestere, Polyák Ferenc nevéhez fűződik, s 2001-ben készült el terméskő alapzaton, három farönkből faragott lábazattal és gránit oltármenzával, a szabadtéri oltár. A Sarlós Boldogasszony titulushoz kapcsolódó tartalmakhoz jól kapcsolódik a Kápolna-domb déli oldalában található „KEGYELETI HELY A MEG NEM SZÜLETETT MAGZATGYERMEKEK EMLÉKÉRE”, melyet zománcművészetünk egyik helyi jelese, Balanyi Károly készített 2004-ben, Balanyi Zsolt építész és Szalai Sándor képzőművész közreműködésével. A zománcképen Lukács evangéliuma (7,36–50) alapján azt a jelenetet láthatjuk, amikor Jézus, a lábát illatos olajjal bekenő rosszhírű asszonyt (a latin liturgia szerint azonos Mária Magdolnával) bűnbocsánatban részesítette, majd utána a kompozíció felső részén is olvasható szavakkal búcsúzott tőle: „A hited megmentett. Menj békével!”

ifj. Gyergyádesz László

Percről percre percről percre

Fő híreink fő híreink

Hirdetés

helyi hírek

Virtuális futóversennyel rajtol újra a programsorozat

Virtuális futóversennyel rajtol újra a programsorozat

A pandémia által okozott kényszerpihenő után virtuális futóversennyel indul újra a HI! ...

Magas árakkal indította az évet a kecskeméti lakáspiac

Magas árakkal indította az évet a kecskeméti lakáspiac

Bár már 2019 végén országszerte mérséklődött a lakáspiac eszeveszett ütemű drágulása, sőt néhol á...

Végletekig kiélezett meccsen győzött a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét

Végletekig kiélezett meccsen győzött a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét

Szombaton a harmadik play-out meccsét játszotta a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét, ezúttal már hazai ...

Kik legyenek a város díjazottjai?

Kik legyenek a város díjazottjai?

Kecskemét közgyűlése elismerésekkel díjazza a város kiemelkedő, példaértékű tevékenységet végző m...

Átvállalják a Covid-betegek kutyáinak gondozását a Hunyadivárosban - videóval

Átvállalják a Covid-betegek kutyáinak gondozását a Hunyadivárosban - videóval

Átvállalják a hunyadivárosi Covid-betegek kutyáinak gondozását a helyi kutyás közösség tagjai. A ...

Több mint 2000 pedagógust oltottak be a napokban Kecskeméten

Több mint 2000 pedagógust oltottak be a napokban Kecskeméten

Bár vasárnapig tart a mostani, köznevelésben dolgozóknak szóló kampányoltás Magyarországon, Kecsk...

Közösségi szemétgyűjtést tartottak a matkóiak

Közösségi szemétgyűjtést tartottak a matkóiak

Lovas kocsival érkeztek azok a környezetükért tenni akaró önkéntesek, akik az 54-es főút felőli m...

Teljesen elfagyott a barack - Videóval

Teljesen elfagyott a barack - Videóval

A barackosokban nem ritka, hogy 100%-os kárt okoz a hirtelen érkező rossz idő, és jelen...

Lassan nyitnak az ügyfélszolgálatok - Videóval

Lassan nyitnak az ügyfélszolgálatok - Videóval

​A járványügyi intézkedések enyhítése nyomán lassan nyitnak a közműszolgáltatók ügyfélszolgálati ...

Nemesített útpadka épül a Máriahegyben - Videóval

Nemesített útpadka épül a Máriahegyben - Videóval

Jelenleg aszfaltterítőgéppel, azaz finisherrel építik a nemesített útpadkát a Nyíri út folytatásá...

A Kaposvár ellen javíthat a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét

A Kaposvár ellen javíthat a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét

Első hazai play-out meccsét vívja szombaton 17:00 órától a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét.

Letartóztatták az embercsempészeket

Letartóztatták az embercsempészeket

A Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra elrendelte egy 39 éves budapesti és egy 34 éves fóti férfi ...

Irodalmi fejtörők és online szabadulószoba a költészet napja alkalmából

Irodalmi fejtörők és online szabadulószoba a költészet napja alkalmából

1964 óta hivatalosan április 11-e a magyar költészet napja, amikor országosan irodalmi estekkel, ...

Anyakönyvi hírek - 2021/13. hét

Anyakönyvi hírek - 2021/13. hét

2021. tizenharmadik hetének anyakönyvi hírei.

Mától egy helyen működik az áram- és gázszolgáltató ügyfélszolgálata Kecskeméten

Mától egy helyen működik az áram- és gázszolgáltató ügyfélszolgálata Kecskeméten

Április 9-től (péntek) egy helyen intézhetik gáz- és áramfogyasztással kapcsolatos ügyeiket a kec...

Rajzolj és nyerj a TERMOSTAR Láthatatlan segítség című pályázatán!

Rajzolj és nyerj a TERMOSTAR Láthatatlan segítség című pályázatán!

Április 12-éig várja a gyerekek rajzait Láthatatlan segítség elnevezésű online rajzpályázatá...

Kinyit a DTkH ügyfélszolgálata Kecskeméten

Kinyit a DTkH ügyfélszolgálata Kecskeméten

Április 12-től (hétfő) kinyitja egyes ügyfélfogadási helyszíneit a DTkH Nonprofit Kft. ...

Kecskeméti orgazdákat és betörőket fogtak el - Videó

Kecskeméti orgazdákat és betörőket fogtak el - Videó

A Kecskeméti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának nyomozói egy hat főből álló bűnbandát leplezte...

Kettős házasság miatt indult eljárás egy nő ellen - Videóval

Kettős házasság miatt indult eljárás egy nő ellen - Videóval

A Kecskeméti Járási Ügyészség kettős házasság bűntette miatt egy évre felfüggesztette az eljárást...

A Hírös Agóra munkatársai is segítik a háziorvosokat - Videóval

A Hírös Agóra munkatársai is segítik a háziorvosokat - Videóval

A nagyszámú oltás miatt a Hírös Agóra munkatársai is segítik a kecskeméti háziorvosokat. Leginkáb...

Még több helyi hírmég több hír
Kecskeméti Lapok
Hírös históriák
Hírös gazdaság
A cookie-kkal még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. További információk Értem

Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges.
A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk.
Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

1. „Sütik” használatának szabályzata

Ez a szabályzat a domain név weboldal „sütijeire” vonatkozik.

2. Mik azok a „sütik”?

A „sütik” olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A „süti” a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.

3. Mire használhatók a „sütik”?

A „sütik” által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és „személyre szabott” tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A „sütik” segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát.

4. Milyen „sütikkel” találkozhat?

A weboldalak kétféle sütit használhatnak:

Elengedhetetlen munkamenet (session-id) „sütik”:

Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg.

Analitikai vagy teljesítményfigyelő „sütik”:

Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a „sütikkel” biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika)

Funkcionális „sütik”:

E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások. Ezek a „sütik” nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott.

Célzott vagy reklám „sütik”:

Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól.

5. Tartalmaznak a „sütik” személyes adatokat?

A legtöbb „süti” nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk.

6. Miért fontosak a „sütik” az interneten?

A „sütik” szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A „sütik” letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. A letiltott vagy korlátozott „sütik” azonban nem jelentik azt, hogy a felhasználóknak nem jelennek meg hirdetések, csupán a megjelenő hirdetések és tartalmak nem „személyre szabottak”, azaz nem igazodnak a felhasználó igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány minta a „sütik” felhasználására:

7. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők.

A „sütik” nem vírusok és kémprogramok. Mivel egyszerű szöveg típusú fájlok, ezért nem futtathatók, tehát nem tekinthetők programoknak. Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a „sütiben”, így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a „sütiket” folyamatosan törlésre ítélhetik.

Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a „sütik” által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a „sütikből”.

8. A „sütik” kezelése, törlése

A „sütiket” a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a „sütik” elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor „sütit” küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.

Cookie settings in Internet Explorer
Cookie settings in Firefox
Cookie settings in Chrome
Cookie settings in Safari Google Analytics & Privacy vagy Google Elvek és Irányelvek

9. További hasznos linkek

Ha szeretne többet megtudni a „sütik”-ről, azok felhasználásáról:

Microsoft Cookies guide
All About Cookies
Facebook cookies