Történet
154 éves a Kecskeméti Lapok
1868. október 3-án ezekkel a szerkesztői célokkal és vezérgondolatokkal indította útjára a jogász végzettségű Madarassy László a 150 éves Kecskeméti Lapok első számát, amely ismeretterjesztő hetilapként egy alkalommal, minden szombaton kerülhetett a kecskeméti polgárok kezébe. A szerkesztőség, amelynek főmunkatársa volt a város jegyzője, a neves történetíró Hornyik János is, Kecskemét első tized 107. sz. alatt működött. A lap nyomdai kivitelezését – egészen 1870-ig – Kecskemét első nyomdája, az 1841 júniusa óta Szilády Károly tulajdonában működött nyomda végezte, ugyanis az 1868-ban megalakult Tóth László-féle nyomda átvette a lap kiadását. A források szerint a lap először ötszáz, majd négyszáz példányban jelent meg.
Az első szerkesztőség helyének beazonosítása a helyi közigazgatás átalakulása miatt ma már igen nehézkes, azonban a történeti térképrétegek megfeleltetésével egyértelművé vált, hogy a helyszín nem másutt helyezkedett el, mint a mai Árpádváros területén létrehozott mélygarázs helyén.
A Kecskeméti Lapok történetét intenzíven kutató Miklós Péter történész munkája során több alkalommal is méltatta az első felelős szerkesztő, Madarassy László (1840–1895) tevékenységét, aki a pesti piarista gimnáziumban eltöltött éveket követően került Kecskemétre. Az 1863-ban megszerzett ügyvédi vizsga után 1864-ben jogakadémiai katedrát kapott, majd 1871 és 1881 között a városi törvényszék ügyészeként vállalt szerepet. A Kecskeméti Lapok életében felelős szerkesztőként 1868. október 3. és 1869. április 24-e között volt jelen, majd 1871-ben (egészen decemberig) társszerkesztői feladatokat látott el.
Madarassy László mellett azonban fontos megemlékeznünk az úttörő munkát végző neves helytörténetírónk, Hornyik János (1812–1885) újságírói tevékenységéről is, aki rendkívül szerteágazó helytörténet-kutatói és országosan is elismert tudományos tevékenységével párhuzamosan 1868 októberétől 1969 áprilisáig a Kecskeméti Lapok főmunkatársa, 1869 áprilisa és októbere között társzerkesztője, 1869 októbere és 1872 áprilisa között felelős szerkesztője és végül 1879 decemberéig főmunkatársa volt.
A hetilap történetében – a nyolc évtizedes működés után – az 1950. esztendő tragikus változást hozott, ugyanis az államosítás folyamatában beszüntették a lap tevékenységét. Hat évvel később az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek hatására a később a megtorlás áldozataivá váló újságírók ugyan néhány napra újjáélesztették, majd 1989-ben pedig a rendszerváltás forgatagában újraalapították.
A szabadelvű szellemben indult lap szerkesztői az első évtizedekben ismert helyi tanáremberek voltak, mint a néprajzi gyűjtő Dékány Rafael vagy a természettudós Hanusz István. Ebben az időben számtalan ismeretterjesztő tanulmány is megjelent az újságban.
A két világháború között Kecskemét a magyar folyóirat- és könyvkiadás egyik fontos központjává vált, Tóth László nyomdaigazgató révén. Ő a népi írók tisztelő barátja volt, szeretett volna az íróknak alkotótelepet létrehozni a város határában.
De hiába lett Tóth László 1945 után a város elismert polgármestere, 1950-ben a nyomdát és az újságot is államosították. A Kecskeméti Lapok helyébe egyik napról a másikra a megyei pártlap lépett. Ezért is lett 1956-ban a sajtószabadság jelképe a városban, hogy újraindult a Rákosi-rezsim által felszámolt Kecskeméti Lapok. A mindössze két lapszámot megért újság egyik legendássá vált riportja a rettegett főtéri ÁVH-épületet mutatta be, Tíz perc a pokolban címmel. A lap harmadik száma már nem jelenhetett meg, a kiszedett formákat orosz katonák verték szét a nyomdában november 4-én. A Kádár-rendszer alatt újabb kényszerű szünet következett.
Hosszú évtizedek után 1989 tavaszán nyílt törvényes lehetőség „civilek” számára is újságindításra. Három héttel a szabad újságalapítást lehetővé tevő miniszterelnöki rendelet megjelenését követően az egyik rovatvezető, dr. Lovas Dániel másodmagával felmondott a megyei lapnál és elindította a Kecskeméti Lapok új folyamát, a függetlenség és a hagyományos értelemben vett polgári mentalitás jegyében.
A közelmúlt évtizedeiben a Kecskeméti Lapok – többször megújulva – fontos szerepet töltött be a városban és térségében élő mintegy 250 ezer ember tájékoztatásában. A lap 2007-ben, majd legutoljára a 2015-ben bekövetkezett újabb átalakulása következtében új arculatot kapott. A Bán János főszerkesztő által átalakított Kecskeméti Lapok életében – a 111. évfolyamának (2015.) 7. számával – viszont új időszámítás vette kezdetét, ugyanis a kéthetente megjelenő Kecskeméti Lapok a hírös város és térségének eseményeiről, azok hátteréről szóló tudósításokkal, hírekkel továbbra is ingyenes formában nyújt naprakész információkat Kecskemét város társadalma számára, amelyhez egy online felület, a Hiros.hu portálja is társult. A 16-24 oldal terjedelemben megjelenő, nemes hagyományokkal bíró lap sok viszontagságot megélt már, de mégis, mindig, minden megpróbáltatásból újjászületett.
Hajagos Csaba