Január 26. csütörtök, Paula, Vanda

Történet

154 éves a Kecskeméti Lapok

„…Sem a hatalmasok komor tekintete, sem polgártársaim heve soha el nem tántorít.”
1868. október 3

Madarassy László első főszerkesztő (1868–71)

1868. október 3-án ezekkel a szerkesztői célokkal és vezérgondolatokkal indította útjára a jogász végzettségű Madarassy László a 150 éves Kecskeméti Lapok első számát, amely ismeretterjesztő hetilapként egy alkalommal, minden szombaton kerülhetett a kecskeméti polgárok kezébe. A szerkesztőség, amelynek főmunkatársa volt a város jegyzője, a neves történetíró Hornyik János is, Kecskemét első tized 107. sz. alatt működött. A lap nyomdai kivitelezését – egészen 1870-ig – Kecskemét első nyomdája, az 1841 júniusa óta Szilády Károly tulajdonában működött nyomda végezte, ugyanis az 1868-ban megalakult Tóth László-féle nyomda átvette a lap kiadását. A források szerint a lap először ötszáz, majd négyszáz példányban jelent meg.

Az első szerkesztőség helyének beazonosítása a helyi közigazgatás átalakulása miatt ma már igen nehézkes, azonban a történeti térképrétegek megfeleltetésével egyértelművé vált, hogy a helyszín nem másutt helyezkedett el, mint a mai Árpádváros területén létrehozott mélygarázs helyén.

A Kecskeméti Lapok történetét intenzíven kutató Miklós Péter történész munkája során több alkalommal is méltatta az első felelős szerkesztő, Madarassy László (1840–1895) tevékenységét, aki a pesti piarista gimnáziumban eltöltött éveket követően került Kecskemétre. Az 1863-ban megszerzett ügyvédi vizsga után 1864-ben jogakadémiai katedrát kapott, majd 1871 és 1881 között a városi törvényszék ügyészeként vállalt szerepet. A Kecskeméti Lapok életében felelős szerkesztőként 1868. október 3. és 1869. április 24-e között volt jelen, majd 1871-ben (egészen decemberig) társszerkesztői feladatokat látott el.

Hornyik János történetíró, szerkesztő (1868–79)

Madarassy László mellett azonban fontos megemlékeznünk az úttörő munkát végző neves helytörténetírónk, Hornyik János (1812–1885) újságírói tevékenységéről is, aki rendkívül szerteágazó helytörténet-kutatói és országosan is elismert tudományos tevékenységével párhuzamosan 1868 októberétől 1969 áprilisáig a Kecskeméti Lapok főmunkatársa, 1869 áprilisa és októbere között társzerkesztője, 1869 októbere és 1872 áprilisa között felelős szerkesztője és végül 1879 decemberéig főmunkatársa volt.

A hetilap történetében – a nyolc évtizedes működés után – az 1950. esztendő tragikus változást hozott, ugyanis az államosítás folyamatában beszüntették a lap tevékenységét. Hat évvel később az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek hatására a később a megtorlás áldozataivá váló újságírók ugyan néhány napra újjáélesztették, majd 1989-ben pedig a rendszerváltás forgatagában újraalapították.
A szabadelvű szellemben indult lap szerkesztői az első évtizedekben ismert helyi tanáremberek voltak, mint a néprajzi gyűjtő Dékány Rafael vagy a természettudós Hanusz István. Ebben az időben számtalan ismeretterjesztő tanulmány is megjelent az újságban.
A két világháború között Kecskemét a magyar folyóirat- és könyvkiadás egyik fontos központjává vált, Tóth László nyomdaigazgató révén. Ő a népi írók tisztelő barátja volt, szeretett volna az íróknak alkotótelepet létrehozni a város határában.

Tóth László polgármester, az Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda Részvénytársaság igazgatója (1935-1944)

De hiába lett Tóth László 1945 után a város elismert polgármestere, 1950-ben a nyomdát és az újságot is államosították. A Kecskeméti Lapok helyébe egyik napról a másikra a megyei pártlap lépett. Ezért is lett 1956-ban a sajtószabadság jelképe a városban, hogy újraindult a Rákosi-rezsim által felszámolt Kecskeméti Lapok. A mindössze két lapszámot megért újság egyik legendássá vált riportja a rettegett főtéri ÁVH-épületet mutatta be, Tíz perc a pokolban címmel. A lap harmadik száma már nem jelenhetett meg, a kiszedett formákat orosz katonák verték szét a nyomdában november 4-én. A Kádár-rendszer alatt újabb kényszerű szünet következett.

Hosszú évtizedek után 1989 tavaszán nyílt törvényes lehetőség „civilek” számára is újságindításra. Három héttel a szabad újságalapítást lehetővé tevő miniszterelnöki rendelet megjelenését követően az egyik rovatvezető, dr. Lovas Dániel másodmagával felmondott a megyei lapnál és elindította a Kecskeméti Lapok új folyamát, a függetlenség és a hagyományos értelemben vett polgári mentalitás jegyében.

A közelmúlt évtizedeiben a Kecskeméti Lapok – többször megújulva – fontos szerepet töltött be a városban és térségében élő mintegy 250 ezer ember tájékoztatásában. A lap 2007-ben, majd legutoljára a 2015-ben bekövetkezett újabb átalakulása következtében új arculatot kapott. A Bán János főszerkesztő által átalakított Kecskeméti Lapok életében – a 111. évfolyamának (2015.) 7. számával – viszont új időszámítás vette kezdetét, ugyanis a kéthetente megjelenő Kecskeméti Lapok a hírös város és térségének eseményeiről, azok hátteréről szóló tudósításokkal, hírekkel továbbra is ingyenes formában nyújt naprakész információkat Kecskemét város társadalma számára, amelyhez egy online felület, a Hiros.hu portálja is társult. A 16-24 oldal terjedelemben megjelenő, nemes hagyományokkal bíró lap sok viszontagságot megélt már, de mégis, mindig, minden megpróbáltatásból újjászületett.

Hajagos Csaba