Negyed év után került elő a kanalasgém! – Ismét érkeztek adatok az „elveszett” madárról
A J278-as tojó kanalasgémet 2018 márciusában a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben lévő tömörkényi Csaj-tavon fogta be Dr. Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője, majd munkatársaival jeladóval látták el. A befogás idején ez a madár már biztosan több mint, négy éves volt, ennek megfelelően jelenleg legalább tíz éves lehet.
Érdemes megjegyezni, hogy a madár őszi vonulását eddig hat, a tavaszit pedig öt alkalommal követtük végig. Ezek alapján elmondható, hogy J278 egy rutinos egyed. Jellemző rá, hogy Olaszországban, Manfredonia térségében az őszi és a tavaszi vonulásán egyaránt megáll pihenni és táplálkozni, de kisebb rendszerességgel más megállóhelyeket (úgynevezett stop-overeket) is használ. A telelőhelyéhez és a fészkelőhelyéhez is hűségesen ragaszkodik. Tunéziában a hat telelési szezonban mindig Djaziret Kneiss keleti oldalán táplálkozott, és érdekes módon ennek a kis szigetnek a nyugati felére sosem merészkedett tartósan – annak ellenére sem, hogy más jeladós kanalasgémek ezt a részt is rendszeresen látogatták. Fészkeléskor a Csongrád-Csanád vármegyében lévő, Felgyőhöz közel eső nádasokat használja évről évre. A területen a kanalasgémek fészkeléséről korábban nem volt tudomásunk, tehát ennek a kolóniának a megtalálása a jeladózásnak köszönhető. A gémtelep felfedezését követően már hatékony természetvédelmi intézkedéseket is lehet tenni a kolónia megóvásának az érdekében. Azt is érdekes látni, hogy nemcsak a fészkelőhelye van szinte méterre pontosan ugyanott évről-évre, de a táplálkozóterületei is „bejáratottak”: gyakran látogat kisebb tavacskákat és vízállásokat, amelyeket más kanalasgémek nem látogatnak tömegesen.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság eddig 17 kanalasgémet látott el jeladóval. Csaba beszámolt a jeladózás általános eredményeiről is: a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes példányok személyiségükben és viselkedésükben is jelentősen különbözhetnek egymástól: vannak, amelyek felfedező típusok, és az Alföldön nagyobb területet bejárnak, míg más példányok egész szezonban inkább egy-egy szűk területen mozognak, amelyet kiválóan és mélyre hatóan ismernek. Vonuláskor az öregek rutinosan, célirányosan haladnak a telelőhelyeikre, jól ismerik azokat a területeket, ahol megpihenhetnek és táplálkozhatnak. Ezzel szemben a fiataloknak nincsenek tapasztalataik a vonulási útvonalról, ezért ha leszakadnak a tapasztalt egyedek csoportjától nagyobb eséllyel hibáznak, és ez gyakran az életükbe kerül.
A kanalasgémek hazai állománya 550–900 pár közé tehető az elmúlt évek adatai alapján. Vizes élőhelyeken táplálkoznak, ahol kisebb halakat, békákat, vízi rovarokat, kisebb rákokat és piócákat fogyasztanak. Vonuló madarak, az öregek őszi vonulása sikertelen költés esetén már május végén, június elején elkezdődhet, míg a sikeresen fészkelőknél augusztusban indul és október végéig tart. Az öregek tavaszi vonulása február második felében kezdődik és még május első felében is tarthat, de a legtöbbjük jellemzően márciusban vonul. Telelőterületeik elsősorban a Földközi-tenger középső medencéjében találhatóak, de kis számban vannak olyan egyedek is, amelyek a Szaharán átrepülve a Száhelban telelnek, míg néhányan még télen is maradnak és sikeresen áttelelnek a Kárpát-medencében.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park