Mintha el sem fagyott volna néhány hete a sárgabarack, a meggy vagy akár a cseresznye. A piacon bőségesen lehet vásárolni ezekből a gyümölcsökből. A minőségük jó, az áruk pedig magas.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új, interaktív térkép funkcióval bővítette a szőlő aranyszínű sárgaság betegség (FD) elleni eszköztárát. A fejlesztés célja, hogy a szőlősgazdákat naprakész információkkal segítse a védekezésben. Az új térképes felületen időben követhető a betegség terjedése, így gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak az érintettek a fertőzési kockázatokra.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Kecskemét adta 1934-ben a hazai sárgabarack exportjának a 42 százalékát. Volt olyan év, amikor naponta 400 vagonnyi gyümölcs hagyta el a város pályaudvarát. Mit is jelentett a sárga gyümölcs Kecskemét életében? Erről tartott előadást dr. Gyenesei József főlevéltáros a Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület szerda esti rendezvényén.
A Központi Statisztikai Hivatal május 15. és július 15. végzi az Agrárium 2026 elnevezésű mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást. Az országjáró körút állomásaként a KSH szakemberei Kecskeméten a térség mezőgazdaságának helyzetéről rendeztek sajtótájékoztatót. A városban 1529 gazdaságot tartottak számon a legutóbbi összeírásánál, mondta Tóth Péter, a KSH főosztályvezetője.
A tavaszi fagyok óriási pusztítást végeztek az Alföldön, a gyümölcsösökben a virágzás után megmaradt termés jelentős része lepotyog a fákról. A lehűlés kedvezőtlen hatásai a Duna-Tisza közének termőkörzeteiben különösen jelentősek.
A következő hetek döntő jelentőségűek az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben, mivel ekkor a legérzékenyebb a kártevő növényvédőszeres kezelésre. Összegyűjtöttük hol és hogyan érdemes a kabócát keresni.
„A Mathiász János Borrend Kecskemét és környéke szőlő- és borkultúrájának egyik legfontosabb őrzője.” Erről Gaál József alpolgármester beszélt az idén 40 éves Mathiász János Borrend ünnepi közgyűlésén ma(szombat) délelőtt a Lakiteleki Népfőiskolán. Az eseményen a borrend ajándékot is kapott Kecskeméttől a jubileum alkalmából.
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Bács-Kiskun Vármegye Bora versenyt csütörtökön Nemesnádudvaron, a Bor Bagoly Présházban, ahol idén már második alkalommal választották meg a vármegye pezsgőjét is. A rangos megmérettetésen a Kunsági és a Hajós–Bajai borvidék legjobb tételei versenyeztek egymással: összesen 14 borászat 22 bora – 8 fehérbor, 8 rozé és 6 vörösbor – került a szakmai zsűri elé, míg a pezsgők kategóriájában 2 pincészet 3 tétele mérettette meg magát.
Május közepén indul a Központi Statisztikai Hivatal "Agrárium 2026" elnevezésű mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása, amely Kecskemétet is érinti. A kijelölt gazdálkodók számára a válaszadás kötelező, az online kitöltők között pedig értékes vásárlási utalványokat sorsolnak ki.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.
Súlyos fagykár és rendkívüli aszály sújtja Bács-Kiskun vármegyét. A gazdák szerint sok helyen a megszokott termés töredéke sem várható, egyes földeken pedig aratni sem lesz érdemes. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke úgy látja, a helyzet rosszabb lehet, mint a 2022-es történelmi aszály idején.
Évtizedek óta nem tapasztalt hideg érkezett május elején, ami miatt óriási bajba került az Alföld. A szőlőültetvények jelentős részén nem részleges veszteségről, hanem teljes terméskiesésről beszélnek a mezőgazdasági szakemberek.
Kedd délelőtt rendezték meg a Kecskemét Város Bora versenyt Katonatelepen. A megmérettetésre a város térségében működő borászatok neveztek az italaikkal. A zsűri 14 minta közül választotta ki a vármegyeszékhely borát. Ennek eredményhirdetése péntek délután a XXIII. Helyi Termék Ünnep – Hungarikum Fesztivál megnyitóján lesz.
Nem kedvez az időjárás a szántóföldi növényeknek, de a következő hetekben egy nagyobb csapadék még sokat segítene – mondta az MTI-nek a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Óriási a veszteség érte a gazdákat. Semmi esélye sem volt a május 1-én hajnalban érkezett faggyal szemben a szőlészeknek és a gyümölcstermesztőknek. Olyan fagy volt, hogy az Alföld jelentős részén az ültetvényeken már nem kell szüretelni – mondta Kujáni László agrármérnök, gyümölcstermesztő szakember. A kár tíz milliárdos nagyságrendű lehet.
Az idei április kifejezetten rossz időjárást hozott mezőgazdasági szempontból: alig hullott csapadék, a hónap végére a növénytermesztésben kritikussá vált a helyzet, emellett a gyakori sarkvidéki eredetű léghullámok súlyos fagykárokat okoztak - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
Továbbra is komoly gondokat okoz a gazdáknak a hajnali és a kora reggeli órákban előforduló tartós hideg. A hónap elején tapasztalt tavaszi fagy a már virágzó, vagy a terméskezdeményekkel rendelkező gyümölcsösökben is károkat okozott.
A Nébih közzétette a kérődzőkre szabott intézkedési terveket: egy 19 pontból álló sablonon keresztül vezetik végig a gazdákat a teljes telepi biztonságig. A korábban több vármegyében is végigsöprő száj és körömfájás járvány után egy megelőző tervet dolgoztak ki a szakemberek.
Az elmúlt években komoly károkat okoztak a tavaszi fagyok, és az idei évben is hasonló a helyzet. A csütörtöki fagyos reggelt követően főként pénteken és szombaton is előfordulhatnak még károkozó fagyok, de vannak régi jól bevált módszerek és újak is, amivel csökkenteni lehet a veszteségeket.