A biomassza fűtőműnél tartották a KEHOP zárórendezvényét

2023. 12. 05., 16:35
Véget ért a jelentős részben EU-s pénzből finanszírozott, nagyszabású környezetvédelmi program, mely nagyban segít abban, hogy Magyarország fenntarthatóbb, versenyképesebb hely legyen. Ezt ünnepelték ma (kedden) a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Kft. Biomassza Fűtőművénél, ahol többek között Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is beszédet mondott.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 37 képet tartalmaz

Ünnepélyes zárórendezvényével hivatalosan is lezárult a KEHOP, azaz a Környezet- és Energiahatékonyság Operatív Program. Az eseményt a program ékkövének, a Termostar Biomassza Fűtőműnek az udvarára szervezték, ahol a 2014-2020-as fejlesztési időszak eredményeit ünnepelték, mely időszak célja az energiahatékonyság fejlesztése volt, elősegítve ezáltal a gazdasági növekedés és természetvédelmi célok elérését is.

A program felhívására az irányító hatósághoz több mint 3200 pályázat érkezett, és az 1750 milliárd forintot is meghaladja a kifizetett támogatások összege.

A KEHOP számos komoly eredményt ért el az adott időszakban. Jelentős vízgazdálkodási fejlesztések történtek, melyek következtében az ebben érintett területek száma nagyjából egymillió hektárral bővült, és több mint 1,2 millió ember részesült az árvízvédelmi intézkedések előnyeiben. Nagyban javult az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés is, körülbelül 300.000 ember élvezheti ezen szolgáltatások minőségében bekövetkezett pozitív változásokat. A szelektív hulladékgyűjtés majdnem 800.000 új személynek vált elérhetővé a tárgyalt periódusban, a hulladék-újrafeldolgozás kapacitása pedig több mint 86.000 tonnával nőtt ezalatt éves szinten.

A klímavédelmi eredmények sem elhanyagolhatók, hiszen évi 434 ezer tonnával csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása a támogatott beruházásoknak következményeképp, és 363 MW-os kapacitás épült ki megújuló energia előállítására.

A program jelentőségét és eredményeit jól érzékelteti, hogy a záróünnepséget Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nyitotta köszöntőjével.

– Rendkívül sikeres együttműködés ez az Európai Bizottság és a magyar kormány között, aminek a haszonélvezői a magyar emberek, ettől pedig az egész Európai Unió versenyképesebb lesz – mondta a miniszter, aki azt is kiemelte, hogy Magyarország az uniós forrásokat legjobban hasznosító tagországok közé tartozik.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági és környezetvédelmi szempontoknak egyáltalán nem kell ellentmondaniuk egymásnak.

– Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek folyamatos gazdasági növekedés mellett képesek voltak csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat – emlékeztetett a miniszter. A program érdemeinek méltatása végén Lantos azt is elmondta, hogy a kormány nem szeretne leállni a fejlesztésekkel. – A programban megkezdett munkát szeretnénk folytatni a KEHOP Plusz támogatásaival, ehhez persze az is kell, hogy az EU végre igent mondjon a nekünk járó pénzre – vázolta fel a helyzetet Lantos.

Az Európai Bizottság részéről Agnes Monfret osztályvezető szólalt fel.

– Egyértelmű az irány: a megújuló energia – mondta Monfret, aki kiemelte, hogy a program 85%-ban uniós forrásból valósult meg. Beszédében elismerően szólt az KEHOP általi fejlődésről, kiállt a fenntartható fejlődés és a karbonsemlegesség mellett. – Az EU célja, hogy 2050-re Európa legyen az első karbonmentes kontinens – árulta el az osztályvezető.

A továbbiakban Nagy Balázs helyettes államtitkár az operatív program eredményeit mutatta be részletesen, dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár pedig a KEHOP saját területén elért vívmányait értékelte.

Beszédet mondott Kecskemét polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia is, aki a megvalósított fejlesztések Kecskemét térségére gyakorolt hatását mutatta be. Az eredmények közé tartozik többek között az országos szinten is kiemelkedő csökkenés az üvegházhatású gázok terén, a biomasszával fűtött Városháza, az ország harmadik legfiatalabb buszflottája, továbbá az is, hogy a város több mint 200 hektár véderdővel rendelkezik. A városvezető a fejlesztések rezsiárakra gyakorolt pozitív hatására is felhívta a figyelmet. Ugyanakkor nem elégszik meg ennyivel, és már a jövőbe tekint, a további fejlesztésekre gondol. – Azt szeretnénk, hogy Kecskemét 2030-ra olyan élhető város legyen, hogy bármely pontjáról 500 méteren belül elérhető legyen valamilyen zöldterület – tűzte ki a célt a polgármester, aki azt is elárulta, hogy a jövőbeli tervekben az energiaközösség és a vízmegtartás is komoly szerepet kap.

Ezt követően Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója mesélt a programnak köszönhető fejlődésről a vízgazdálkodás terén, majd Kurdi Viktor, a BÁCSVÍZ Zrt. elnök-vezérigazgatója, illetve Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere avatta be a résztvevőket egy-egy konkrét projekt megvalósításának részleteibe.

Az utolsó felszólaló a rendezvénynek otthont adó biomassza fűtőmű üzemeltetőjének, a Kecskeméti TERMOSTAR Kft.-nek az ügyvezető igazgatója, Horváth Attila volt, aki bemutatta a projekt történetét az ötlettől a megvalósulásig, majd az esemény zárásaként végig is vezették az érdeklődőket az októberben átadott létesítményen.

Kanyó Gábor