Vendégeskedő hósármány csapat járja a fülöpszállási szikeseket

A hósármány a kietlen, fátlan tundrák madara, a legészakibb elterjedésű sármányfaj, a sarkkörön túl költ. Hazánk a telelőterületének a déli határa, ezért nem is minden évben jönnek le idáig, vagy csak kis számban.

Színezete és testalkata is alkalmazkodott a zord, széljárta, havas tundrához. Tollazata nagyrészt fehér színű, emellett fekete és barna, jól beleolvad a tundrai területekbe. Zömök madár, rövid csüdjével a földhöz lapulva mozog erős szélben is.

Nyáron, a költőhelyén rovarokkal táplálkozik, de teleléskor fűfélék és egyéb növények, gyomok magvait szedegeti.

A Fülöpszállás mellett található Kelemen-szék kiváló telelőhely a hósármányoknak. Az elmúlt hetekben egy 60-70 példányból álló csapatot tudtunk itt rendszeresen megfigyelni, ahogy a rövidfüvű, szikes, padkás részeken táplálkoznak, vagy éppen átrepülnek a közeli Zab-székre. Röptében is jól felismerhető, a szinte teljesen fehér belső szárny és a fehér faroktő egyaránt feltűnő, de gyakran gyöngyöző hangjuk árulja el őket.

A Solti-síkságon, Szabadszállás és Akasztó között húzódik a Felső-kiskunsági-tavak területe. A valamikor összefüggő területen található a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. A tavak közül már sok, pl. a Fehér-szék elmocsarasodott. A Szabadszállás határában levő Zab-szék, vagy a fülöpszállási Kelemen-szék viszont ma is őrzi eredeti állapotát. Napjainkra a szikes tavak száma drasztikusan megfogyatkozott, ezért a megmaradt tavak víztani és természetvédelmi értéke felbecsülhetetlen. Az itt élő változatos, sótűrő növényközösség ad táplálékot többek között az itt telelő hósármányoknak is, melyek például a sziki üröm, kígyófarkfű, sziki sóballa, bárányparéj magjaival táplálkoznak.

Forrás:

Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) 2021 Magyarország madáratlasza – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest