Kétkezi munkálatok az egyhajúvirág élőhelyein
Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) Európa közép- és magashegységeinek hegyi rétjein helyenként még nem ritka, hazánkban azonban alig néhány állománya ismert a Dél-Kiskunságban, a Nyírségben, illetve a Gödöllői-dombvidéken, és általában ezek is igen kis példányszámúak. A dél-alföldi állományok részben zárt homoki gyepben tenyésznek, olyan kísérő fajokkal, mint a tarka nőszirom, homoki bakszakáll, epergyöngyike, budai imola, homoki árvalányhaj, vitézvirág.
Az ország jelenleg ismert legnagyobb egyhajúvirág populációja, amely kedvező években akár 60 000 virágzó növényt számlál, a Körös-éri Tájvédelmi Körzethez tartozó Ásotthalmi-lápréten él.
A terület 1990 óta országos jelentőségű védett természeti terület, kiterjedése 95 hektár. Hivatalos nevénél sokkal találóbb az a név, amit első látogatói adtak neki: Csodarét. Ez a Duna-Tisza köze egyik legértékesebb védett természeti területe, melyet kiszáradó láprétek, homoki sztyepprétek, nádas, zsombéksásos és felhagyott szántók mozaikjai alkotnak. Az itt élő 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett.
A ma teljesen fátlan területet kaszálással tartja fent a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A növény lelőhelyein évente szükséges elvégezni a nem kívánatos cserjék irtását, kaszálását, a fűavar összegereblyézését és lehordását, mivel a spontán cserjésedés, később erdősödés az erős árnyékoló hatás és a gyökérkonkurencia miatt az egyik veszélyeztető tényezője a fajnak.
Kiemelten fontos hát a kézi módszerekkel történő irtás és a területről való eltávolítás, ami elősegíti az egyhajúvirág virágzását és fennmaradását. Ilyen munkálatok történtek 2024. január 31-én, hiszen pár hét múlva már kibújnak az első virágok a föld alól, rózsaszínre pettyezve a rétet.
Az egyhajúvirág fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság