Portfolio Kecskeméten - Milyen finanszírozási lehetőségei lesznek a magyar cégeknek a következő hónapokban?
KÖZLEMÉNY
Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitóelőadásában részletes tájékoztatást adott a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésére irányuló kormányzati stratégiáról és az ehhez kapcsolódó programokról.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy bár a lakosság az elmúlt évben visszafogta fogyasztását, a reálbér növekedése pozitív hatással lehet a gazdaság egészére. Ugyanakkor a beruházási aktivitást több tényező is negatívan befolyásolja, köztük a feldolgozóipari kapacitástöbblet, különösen az autóiparban, a hazai vállalkozások alacsony külső forrásbevonási hajlandósága, valamint a német gazdaság gyengélkedése.
A kkv-stratégia négy fő célkitűzést fogalmaz meg:
- A termelékenység növelése;
- A hitelhez jutás javítása;
- A kkv-beruházások arányának növelése az összes beruházáson belül 30%-ról 40%-ra;
- Az exportteljesítmény fokozása, az exportáló kkv-k arányának 7%-ra emelése 2030-ra;
Bókay Márton ismertette a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz 1.) vállalkozásfejlesztési prioritásait is: a program célja, hogy a vállalkozások technológiai és működési megújulás révén javítsák pozíciójukat a hazai és nemzetközi piacokon, valamint előrelépjenek a globális értékláncokban.
A GINOP Plusz prioritásai között szerepel a vállalkozásfejlesztés, amely magában foglalja a kkv-szektor ellenállóképességének növelését, a kiemelt növekedési potenciállal bíró kkv-k komplex fejlesztését, valamint a zöld- és körforgásos gazdaság erősítését. A kutatás, fejlesztés és innováció területén a program támogatja a kutatási és innovációs kapacitások fejlesztését, valamint az intelligens szakosodási és ipari átállási készségek fejlesztését.
A helyettes államtitkár beszámolt az Ifjúsági Garancia Plusz programról is, amely a 15-29 év közötti, nem tanuló és nem dolgozó fiatalok munkához, munkatapasztalathoz vagy piacképes tudáshoz jutását segíti.
A kkv intézkedéscsomag átfogó célja a nemzetgazdaság dinamizálása és növekedési pályára állítása.
A helyettes államtitkár bejelentette, hogy novemberben Budapesten tartják az EU kkv Közgyűlését, amely az európai vállalkozásfejlesztés legfontosabb eseménye.
Nyerges Tibor, BKMKIK gazdaságfejlesztési vezetője beszámolt a megyei kamara működésének eredményeiről. Kiemelte, hogy a megyében több helyen is sikerrel működnek a kamara által működtetett KAVOSZ-pontok, amik továbbra is segítik a vállalkozókat. Hozzátette: számos rendezvényt, workshopot tartottak az elmúlt időszakban, amelyek célja a hátrányos helyzetű járások vállalkozásainak fejlesztése volt.
Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divízió vezetője a legújabb, kisvállalkozásoknak nyújtott banki lehetőségeket mutatta be. Kiemelte: a vállalkozások számára is egyre fontosabb, hogy több banki folyamatot is digitálisan tudjanak elintézni. Beszámolt arról, hogy a Széchenyi Kátya Program MAX+ jelenleg is a hazai kisvállalkozások versenyképességének elősegítését és tartós növekedési feltételeinek megteremtését szolgálja: széles körben elérhető és felhasználható, kedvezményes fix kamatot kínál a futamidő végéig.
Hézinger István és Nagy Attila, a HOLD Alapkezelő szakértői a tartós infláció melletti befektetési lehetőségekről tartották előadásukat. Elmondták, hogy az infláció korábbi csökkenését okozó strukturális tényezőkben lényeges fordulat történt, amely tartósan magasabb hozamkörnyezet irányába mutat. A geopolitikai kockázat erősödik, emiatt rövidülnek az értékláncok – emelték ki, ez pedig hatással van a befektetésekre is. Úgy látják, a 2020-as években várhatóan tartósan magasabb nominális és reálhozamokkal kell együtt élnünk.
Lehoczky Tibor, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó stratégiai igazgatója a sikeres pályázatírásról tartott előadást. Bemutatta a jelenleg elérhető általános vállalkozás-fejlesztési pályázatokat, többek között a
- a képzési pályázatot;
- az energetikai vouchert;
- az elektromos autókra igényelhető támogatásokat;
- és a 0%-os hitelprogramokat.
Beszámolt arról, hogy a digitalizációval kapcsolatban több pályázat is elérhető: például digitális termékinnovációs pályázat, a digitalizációhoz kapcsolódó kombinált hitel és a digitalizáció-hitel is.
Bálint Viktor, a Codecool szakértője a kis-és középvállalatok digitalizációs lehetőségeiről tartott előadást. Szerinte a digitalizáció 2 nagy kérdése a vállalatoknál, hogy
- ismerjük-e az üzleti folyamatainkat?
- informatika és üzlet érti egymást?
Kutatások szerint a hazai munkahelyek 57%-ának meg kellene barátkoznia a generatív AI használatának. Ha sikerül széles körben, készségszinten elterjeszteni a generatív AI használatát, az akár +5% éves GDP-növekedést eredményezhet.
Póka Valentin, a Coface országigazgatója arról a trendről számolt be, hogy a vállalati fizetésképtelenségek száma sok országban már visszatért a járvány előtti szintre, és hogy a jelenlegi gazdasági környezetben felértékelődik a kereskedelmi hitelek és előleg szerepe.
Felhívta a figyelmet a vállalatok pénzügyi stabilitásának kulcsfontosságú tényezőire: a jelenlegi gazdasági környezetben kiemelten fontos, hogy a vállalatok fokozott figyelmet fordítsanak pénzügyi stabilitásukra, több kulcsfontosságú területre érdemes koncentrálni a kockázatok csökkentése érdekében.
"A fizetési tapasztalatok és a vevők likviditási helyzetének folyamatos nyomon követése elengedhetetlen egy hatékony adósságkezelési stratégia kialakításához" - hangsúlyozta. A pénzügyi adatok vizsgálatakor nem elég csupán a bevételekre és kiadásokra összpontosítani. Fontos a mérlegszerkezet alapos elemzése is, különös tekintettel a tőkére, a finanszírozásra és a cash-flow-ra.
A rendezvényt záró vállalatvezetői kerekasztalban a helyi cégek képviselői - Barócsi Róbert, KÉSZ Csoport; Gyenes Balázs, Horváth Építőmester (HÉP); Kopasz Fabiola, Ganzair Kompresszortechnika; Németh Gábor, Schneider Electric; Thierry László, ElringKlinger Hungary - saját tapasztalataikról, válságkezelésről és versenyképességről beszélgettek. A felszólalók szerint az energiahatékonyság növelésében, a zöldítésben, az fenntarthatóság növelésében, az épületek – így a gyárcsarnokok – szigetelésében komoly piaci potenciál rejlik.
A fejlett, energiahatékony gyáregységekkel akár 20-25% energiamegtakarítás is elérhető a hagyományos technológiájú üzemekhez képest. Ugyanakkor a cégek éreznek egy jelentős bérnyomást is: a speciális tudással rendelkező szakemberek megtartásához folyamatosan emelni kell a fizetéseket. Fontos a piacon a felhőképzés és a diák-szakképzés alkalmazása, valamint az egyetemek és a cégek együttműködése: az oktatás szinte az egyetlen útja a megfelelő munkaerő megtalálásának és megtartásának.
A beruházási lufi kipukkanását maguk a kecskeméti vállalatok is érzik a mindennapokban: az állami beruházások lassulása, leállítása egyértelműen jelen van az építőiparban, ahol ez érdemi kiesést jelent.
forrás: portfolio.hu