Kecskemét és Tatabánya a 2010-es évek győztese, de minden magyar nagyváros látványosan gazdagodott

• Mindkét város ipari központtá vált az utóbbi időben. Az ország egyik legnagyobb gyárában, a kecskeméti Mercedesben 2012-ben kezdődött el a termelés, Tatabányán pedig több kisebb-nagyobb gyár kezdte el a működését.
• Mellettük két megyei jogú városban, Érden és Hódmezővásárhelyen is hasonló mértékben nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem. 

Számokban: a többi városhoz képest Nagykanizsa (-6), Dunaújváros (-5), Eger (-4) és Zalaegerszeg (-4) rontott leginkább a pozícióján. Arányaiban is ezekben a városokban nőtt legkevésbé az egy főre jutó nettó jövedelem (nagyjából 100-120 százalékkal). 

• A mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki (a cikk ötletét a Péncentrum cikke adta, amelyben a legszegényebb településeket mutatták be), „nagy vonalakban egész jó képet adhat”, ugyanakkor vannak korlátjai, például nem számol a vállalkozói vagy egyéb nem szja-köteles jövedelmekkel.
• Esetünkben pedig Sopronnál torzít látványosan, mivel csak a belföldi jövedelmet veszi alapul, miközben a városból sokan ingáznak Ausztriába. 

Tágabb kontextus: a számok tükrözik a 2010-es évtized alighanem legfontosabb magyarországi gazdasági folyamatát, az életszínvonal látványos növekedését. A megyei jogú városokban átlagosan^* 133 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem 2011 és 2021 között, ami jelentősen meghaladja az ebben az időben mintegy 50 százalékos inflációt (ez az itthon látványos változás ugyanakkor régiós szinten átlagosnak mondható).

• A KSH országos adatai némileg visszafogottabb növekedést mutatnak, az egy főre jutó reáljövedelem nagyjából 50 százalékkal nőtt ebben az időszakban. 

forrás: g7.hu