December 5. péntek, Vilma

A zajszennyezés láthatlanul pusztítja az emberek egészségét

2025. 09. 11., 17:04
Magyarországon a lakosság negyede a zajszennyezéstől szenved. Azaz az életének a minőségét rontja sőt, akár az egészségét is tönkre teheti a zaj. A kecskeméti városháza dísztermében ezzel a témával kapcsolatban rendeztek projektindító workshopot csütörtök délelőtt.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 15 képet tartalmaz

A legalább százezer lelket számláló városokban stratégiai intézkedéseket kell hozni a környezeti zaj csökkentése érdekében. A negatív folyamatos hanghatás rontják a lakók életminőségét, nagyon sok ember esetében betegséget, sőt akár korai halált is okozhat. A 100 ezer lakos fölötti nagyvárosok esetében jogszabály írja elő, hogy zajtérképeket kell létrehozni, illetve ehhez  kapcsolódóan zajcsökkentési intézkedési terveket kell készíteni. Ennek érdekében „ Láthatóvá és kezelhetővé vált a zaj- nagyvárosok” címmel rendeztek workshopot a Kecskeméti Városháza dísztermében olyan hazai önkormányzatok szakemberei politikusai számára, akik Győrtől Nyíregyházáig bezárólag érkeztek Kecskemétre. A rendezvényt Gaál József alpolgármester nyitotta meg.

— Kecskemét mindig elhivatott volt a környezetvédelem területén. A zaj rendkívül ártalmas, amikor a várost felkérték arra, hogy adjon helyet a rendezvénynek örömmel tettünk ennek eleget. Ennek a rendezvénynek a folytatása az lesz, hogy intézkedéseket hozunk a zajcsökkentés érdekében. Ezzel óvjuk az emberek egészségét 
– mondta Gaál József Kecskemét alpolgármestere. 

”

A városvezető után Szanka Gábor Gyula a HungaroMet Nonprofit Zrt. vezérigazgatója vázolta a zajhatások okozta problémákat, majd Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár ismertette az Európai Unió és hazánk azon jogszabályait amelyek a zajszennyezés csökkentése érdekében születtek.

Szólt arról is, hogy az uniós lakosság mintegy ötöde szenved a zavaró hanghatásoktól. Ez ellen többféle módon lehet védekezni, így például jó minőségű sima aszfalt utakat kell építeni, vagy akár a járművek sebességét például 30 km/h-ra csökkenteni. Szükséges a lakosság szemléletén is változtatni, ahol lehet gyalog vagy kerékpárral vagy esetleg elektromos járművel közlekedjenek a polgárok, mondta Keszthelyi Nikoletta. Szólt arról is, hogy zajtérképeket kell létrehozni ott, ahol még nincsenek, ahol már léteznek, ott pedig öt évente meg kell újítani.

A helyettes államtitkár után Berndt Mihály, a HungaroMet Nonprofit Zrt. zajszakértő munkatársa vette át a szót. Mint mondta, tökéletes csend nem létezik. A halk hálószobákban 20 dB-nyi zajszint tapasztalható. Egy csendes beszélgetés 40 decibel körül van. Majd elmondta, hogy évekkel ezelőtt mérést végeztek a kecskeméti repülőtéren, ahol a MiG-29-es hajtóműveinek a zaját vizsgálták. A mérőeszköz 20 méterre a géptől 154 decibelt mért, amely szinte kibírhatatlan az emberek számára. 

Százmillió ember szenved az unióban a zajhatástól

A környezeti zaj károsító hatásairól dr. Román Zsuzsa tisztiorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tisztiorvosa tartott érdekes adatokkal fűszerezett előadást. Mint mondta, az Európai Unióban a legfrissebb adatok szerint 100 millió ember van kitéve naponta a káros zajhatásnak. Az adatok szerint 66 ezer ember korai halálát, 22 ezer lakos 2. típusú cukorbetegségét, illetve 55 ezer polgár szívkárosodását okozta a zajszennyezés. Idehaza a káros hanghatás a hazai lakosság csaknem negyedét érinti. Budapesten ez a szám 30-, míg vidéken 12-15 százalék. Ezek az emberek a forgalmas főutak, vasutak esetleg repterek környékén élnek. A zajszennyezés tanulási zavarokat, anyagcsere problémákat, szív és érrendszeri betegséget szorongást és depressziót okozhat.

A rendezvényen szó esett arról is, hogy a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiában hol a helye, mekkora lehet a környezeti zaj szintje. Mit jelent a csendes környezet egy településen? Majd az elmúlt 20 év tapasztalatait, eredményeit és kudarcait foglalták össze a workshop fórumán.