Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén

Az észak-ázsiai avarok a 6. században költöztek Közép-Európába. Kultúrájuk bőséges nyomai találhatók Kecskemét térségében is. A Mercedes-gyárnál feltárt leletek egyik különlegessége, hogy a 9. századból, a későavar korról is képet adnak.

Az Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kiadvány a novemberben megnyílt nagyszabású kiállítás katalógusát tartalmazza tanulmányokkal kiegészítve. Tegnap délután, a Cifrapalota Pávás termében szakemberek beszélgettek a témában Bán János alpolgármester vezetésével.

Dr. Rácz Zsófia régész, a kiállítás kurátora többek között szólt az avar nép házasodási és patriarchális szokásairól. Érdekességként kiemelte, hogy a nők mindig más közösségekből érkeztek.

Dr. Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze elmondta, hogy több száz évig követték nyomon a társadalmi és etnikai változásokat, valamint hogy a kutatások leírták több Bács-Kiskun megyei családfa eredetét. Kiemelte, hogy elképesztő, kivételes, modern tárgyak kerültek elő, melyek elkészítése hatalmas tudást tükröz. A tízezer feltárt avarkori temető arra utal, hogy az avar kultúra még hanyatlása után is tovább élt. Régiónkból két temető került be világszinten a legnevezetesebbek közé. A genetikai kapcsolatok pedig belső-ázsiai eredetről is tanúskodnak.

Dr. Szeniczey Tamás antropológus beszélt a közösségek közötti összetartó erőről. Biológusként a csontok tanulmányozásával a korabeli társadalom egészségi állapotát is szeretné tovább kutatni. Wilhelm Gábor kiemelte az ásatásokat övező példaértékű régészeti munkát. Mint elmondta, a leletek, melyekből homokmozgásra, klimatikus és életmódbeli változásokra következtetnek, mintegy 4 és fél méter mélyből kerültek elő.