Elhagyhatatlan a metszés a gyümölcsösökben

Kujáni László őstermelő, növényvédelmi szakmérnök azt a helyzetet mutatta be tanyáján, amikor érdemes metszetlenül hagyni egy gyümölcsfát. Ezen a ceglédi óriás kajszibarackfán elfagyott, fekete, és még érett rügyek is vannak.

A metszéssel kapcsolatban Kujáni László kiemelte, hogy ezen a mediterránosodott éghajlaton fontos a helyes időpont megválasztása. A szőlőt akár már ősszel is el lehetett kezdeni metszeni. A szőlőtőkéknél a trükk az, hogy tőkénként 30-40 rügyet hagyjunk meg. Emellett érdemes úgy kialakítani az ültetvényt, hogy ne maradjon két szinten termőrész.  A vesszők között pedig arasznyi távolságot kell tartani. A szőlőmetszést követi télen a diófélék, majd az alma- és körtefélék és végül a csonthéjasok metszése.

A legrosszabb, ha nem csinálunk semmit, mert akkor hatalmas lesz a vesszőtömeg, kevés fény jut be és elaprósodik a gyümölcs. A metszés lényege, hogy beállítsuk a termőegyensúlyt. Célszerű a nagyobb ágak levágásával kezdeni, utána pedig metszőollóval eltávolíthatjuk azokat, amiket kell. A cseresznye esetében pedig az sem mindegy, hogyan állnak az ágak.

Metszéskor ajánlott nemcsak csipkedni az ágat, ágvéget. Két véglet van: vagy levágjuk az adott ágat vagy nem. A munkával kétféle alakú fát lehet létrehozni. Az egyik az orsó, amikor ágemeletekkel hozunk létre egy függőlegesen hosszúkás koronát. A másik forma a katlan, vagy váza.

Tehát bátran merjünk hozzányúlni a metszőollóhoz és fűrészhez. Ha véletlenül túl sok termőrész marad a fákon, azt később még mindig lehet ritkítani. Az időjárás miatt pedig ez nem is feltétlen gond. Kujáni László azt javasolja, hogy a tavaszi fagyveszély miatt egyelőre hagyjunk több termőt és csak a fagyok után ritkítsuk meg a gyümölcsfákat.