Kecskeméti énekesek a Kórusok Téli Éjszakáján

A Magyar Zene Házában arattak sikert

2023. 02. 26., 17:00
Szombat este rendezték meg Budapesten a Kórusok Téli Éjszakáját. Az immár hatodik alkalommal életre hívott kórusünnepnek a Magyar Zene Háza tárta ki kapuját, a Városligetben tavaly átadott gyönyörű épületben 15 kórus – köztük a kecskeméti Ars Nova Énekegyüttes és a Kodály Intézet kamaraformációja, a Sajt együttes – várta minikoncertekkel a zeneszeretőket.
A galéria 16 képet tartalmaz

Hangot a térnek! avagy Hangot a télnek! – evvel a mottóval indult 2018-ban a Csíkszerda Egyesület egyedülálló kezdeményezése, a Kórusok Téli Éjszakája. Az akkor már többéves hagyománnyal bíró, a Palotanegyed utcáin és terein rendszerint június első napjaiban szervezett Kórusok Éjszakája mintájára rendezett téli kórusfesztivál hatalmas sikert aratott, ezért azt azóta is minden évben – a Covid-járvány alatt online formában – megtartották.

„Hiszünk benne, hogy énekelni mindenki tud, és a kóruskultúrának nem csak a klasszikus koncerttermekben van helye. Az együtt éneklés örömöt ad, lelkesít, megmozgat, összhangba hoz, közösséget teremt” – ezekkel a gondolattal buzdították idén részvételre a szervezők az énekes műhelyeket, és hívásukra sokan mondtak igent, így a Magyar Zene Házában 15 kórus produkcióiban gyönyörködhettek a zeneszeretők.

A Magyar Zene Házát 2022. január 22-én adták át a nagyközönségnek. Az azóta eltelt rövid idő alatt a Városliget gyönyörű épületkomplexuma számos rangos díjat kapott, többek között 2022-ben elnyerte az Európa vezető új turisztikai attrakciója címet az idegenforgalmi ágazat Oscarjaként emlegetett World Travel Awards versenyen, valamint az egyik legfontosabb nemzetközi ingatlanszakmai kiállításon, a müncheni Expo Realon építészet kategóriában az Iconic Awardot zsebelte be.

A kórusfesztivál az ikonikus épület földszinti előcsarnokában indult. Előbb dr. Tóth Árpád, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének tanára, a Csíkszerda kóruscsalád alapítója és vezetője, a Kórusok Éjszakája megálmodója és főszervezője köszöntötte a megjelenteket, azután a zsúfolásig megtelt tér „Éneklő Házzá” változott: a fellépő kórusok adtak 1-1 perces ízelítőt műsorukból, hogy a látogatók kedvük szerint választhassanak a koncertek közül.

Ezt követően, 18.30 órától egészen 22.00-ig húsz-húszperces minikoncerteket hallgathatott a közönség a Magyar Zene Háza különböző pontjain. A hazai és külföldi amatőr kórusok – köztük a Kodály Intézet korábbi diákja, Eirini Patsea vezette Athénből érkezett FANCY női kamarakórus – összesen 30 koncertet adtak párhuzamosan az épület 5 helyszínén: a földszinti koncertteremben és előadóteremben, az első emelet kávézójában, a második emeleten lévő multimédiás könyvtár és klubban, illetve a -2. szint kiállító terének előcsarnokában. A kórusokat hat kategóriába sorolták: klasszikus, egyházzene, könnyű, kortárs, gyerekkórus, így valamennyi koncertsávban többféle stílusból választhatott a nagyérdemű. A fesztivál záróakkordja a hagyományoknak megfelelően ezúttal is közös éneklés volt, az előcsarnokban a fesztivál záródalát a résztvevő kórusok és a közönség együtt énekelte.

A Kórusok Téli Éjszakáján az érdeklődők két kecskeméti zenei együttes énekeiben is gyönyörködhettek. A Kodály Intézet külföldi diákjai alkotta Sajt együttes 2020 óta énekel együtt. Tagjai Olaszországból, Írországból, Portugáliából, Kínából és Magyarországról származnak, ez a sokszínűség különleges energiát kölcsönöz koncertjeiknek. A rendszerint hattagú zenei formáció ezúttal két tagját nélkülözni kényszerült, mert ők most épp a hazájukban tartózkodnak, a négy fiatal azonban így is elvarázsolta a közönséget.

A kórusfesztivál talán legnagyobb sikerét a másik kecskeméti együttes, az Ars Nova Énekegyüttes aratta. A dr. Kiss Katalin Katona József- és Artisjus-díjas karnagy vezette kórus a világ számos városában, népszerű hangversenytermekben és különleges helyszíneken énekelt már – Budapesten például a Zeneakadémia és a MÜPA mellett többek között az Orczy-kertben és egy józsefvárosi bérház ódon udvarán is –, a Magyar Zene Házában azonban most először léptek színpadra. „Ez egy nagyon érdekes kihívás volt, mert nem ismertük az épület akusztikus tereit – mondta a kórusfesztivál után dr. Kiss Katalin. – A helyszín maga természetesen nem volt ismeretlen számunkra, hiszen voltunk már benne – ez egy fantasztikus, gyönyörű épület –, de zenész füllel még nem tapasztaltuk meg. Nagyszerű érzés volt ott énekelni, de azt kell mondjam, hogy a nagyterem akusztikája nem tökéletes, egy kicsit száraz, nem ad sokat hozzá a hanghoz. Persze lehet, hogy ez csak a kisebb létszámú együttesek esetében igaz, mert azért az akusztika különböző módon működik a különböző létszámú fellépők esetében. A másik helyszín, a kiállító tér előcsarnoka visszhangos volt, s mivel ha van zengés, az kiválóan segítheti az énekest, ezért ott – miután a beállító próbán megkerestük a legjobb helyet, ami támogatni tudja a hangzást – sokkal kellemesebb volt énekelni.”

Az Ars Nova a Magyar Zene Háza két pontján lépett fel, először az épület koncerttermében énekeltek telt ház előtt – a mintegy 250 fős termet zsúfolásig megtöltötték a zeneszeretők, üres szék nem maradt, sőt, a lépcsők is megteltek érdeklődőkkel –, azután két emelettel a föld felszíne alatt, a kiállító tér előcsarnokát is „ellepték” a komolyzene rajongói. A kecskeméti énekesek produkcióját mindkét helyszínen vastapssal és hatalmas ovációval köszönte meg a közönség.

A gyönyörű épületben este hattól fél tizenegyig fantasztikus volt a hangulat. A Múzeumok Téli Éjszakája ezúttal is igazolta létjogosultságát. „Ez egy hiánypótló dolog – mondta dr. Kiss Katalin. – Én nagyon nagyra tartom Tóth Árpádot és a Csíkszerda Egyesület önkénteseit, akik már sok éve szervezik ezt teljesen »szerelemből« és óriási odaadással. Mert itt a lényeg az, s ezt hangsúlyozzák is, hogy énekelni jó. Vagy ahogyan Árpi mondja: Menő! Szóval tényleg, ők teljesen más szempontokat is figyelembe vesznek, és ezáltal nagyon sok embert megérintenek. Most is rengeteg érdeklődő volt, szinte levegőt sem lehetett kapni. Erre a rendezvényre és hasonlókra nagyon nagy szükség lenne, de a hivatalos körök még nem állnak készen semmiféle nyitásra, ők még mindig a régi, jól vagy rosszul beidegződött dolgokat követik. Végre van azonban egy olyan kezdeményezés, ami más szempontokat is figyelembe vesz, ahol megszülethetnek nagyon jó produkciók. Természetesen biztosan vannak benne kevésbé jók is, de hát ez a hagyományos kóruséletben is ugyanígy van. Úgyhogy én nagyon örülök ennek a kórusünnepnek, és annak is, ha meghívnak, mindig örömmel megyünk és veszünk részt rajta!