December 5. péntek, Vilma

Kiválóak a kunsági újborok, a fenyegető veszélyek óriásiak

2025. 11. 15., 10:46
Az idei évjárat kiváló, a borok illatosak, könnyedek, érdemes leemelni őket a boltok polcairól. Azonban a hazai, így a kunsági szőlő és bortermelést két óriási veszély fenyegeti: az aszály illetve az aranyszínű sárgaság. Ha ez utóbbi fertőzést rosszul kezeli a szakma, akkor idehaza a szőlőtermesztés és a bortermelés megszűnhet. Egyebek mellett ezekről is szó esett a 16. alkalommal megrendezett soltvadkerti Márton-napi rendezvényen.
Fotó: Barta Zsolt
A galéria 32 képet tartalmaz

Magyarországon a legtöbb szőlő a Kunsági Borvidéken terem, itt készül a legtöbb bor is, a térség szerepe meghatározó a hazai borkultúra alakulásában. Ezért is rendeznek Soltvadkerten 16. éve olyan szakmai tanácskozást a Márton-napi héten, amelyet az új borok kóstolásával is egybekötnek. Soltvadkert az ország legnagyobb területű hegyközsége, a város határában mintegy háromezer hektáron terem a szőlő. Bármilyen változás elementárisan érinti a hétezres település családjait. Ami hat a vadkerti szőlősgazdákra, ugyanúgy érinti a Kecskemét környéki termelőket is. A vármegyeszékhely térségében is több mint ezer hektáron szüreteltek az idén is.

A soltvadkerti rendezvényen elhangzott, hogy két óriási kihívással kell szembenézniük a termelőknek. Ez az aszály, illetve a kabócák által terjesztett aranyszínű sárgaság. Ez utóbbi, akár olyan tragédiát is okozhat, mint amilyet a filoxéra járvány az 1870-es években. A városi sportcsarnokban péntek délelőtt, mintegy 150 szőlész és borász gyűlt össze Bács-Kiskunból és a környező megyékből, hogy szembesüljenek a kihívásokkal, illetve meghallgassák az előadók által javasolt szakmai válasz lehetőségeket. Temerini Ferenc soltvadkerti polgármester üdvözölve a megjelenteket arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegség futótűzszerű gyorsasággal terjed. A város környékén ellenőrizték a szőlőket, és az elhagyott parcellák gazdáit a növények kivágására szólították fel. Majd átadta a szót Frittmann Jánosnak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökének, aki egyben a Kunsági Borvidék vezetője is.

— Az aszály miatt 274 mm volt eddig a csapadék a város környékén, az öreg szőlők kiváló termést hoztak, amelyekből az elmúlt évek talán legjobb borait lehet elkészíteni. Azonban a fiatal szőlők nem bírták a meleget, így csak kis termést hoztak. A borok gyümölcsösek, kiválóak. Sajnos idehaza minden egyes borvidék nyűggel bajjal küzd. Aszály és a fertőző betegség adják fel a leckét – mondta a borász.

”

Majd kijelentette: Soltvadkerten a szőlő ültetvények értéke 12 milliárd forint és közel 5 milliárd forint értékű szőlőt szüretelnek évente, amelyből 8 milliárd forint értékű bor készül el a városban. Ha ez  megszűnik, akkor bedől a város. Az aranyszínű sárgaság ma ezt veszélyezteti. Mindenkinek össze kell fognia, nem lehet, hogy valaki elbújik a közösség mögött és arra vár, hogy a veszély elmúlik. Ha nem sikerül megállítani a fertőzést, akkor 2 év múlva nem lesz szőlő az országban. Ugyanis mind a 22 borvidéket érinti a fertőzés.

 A borász átadta a szót Font Sándor országgyűlési képviselőnek. A Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnöke, aki maga is szőlőtermesztő elmondta, hogy az egyik parcellájában nála is megjelent a betegség, majd megjegyezte: Soltvadkerten a fertőzés olyan szintű, hogy még jó eséllyel megállítható. Kitért azokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány tesz a vész megállítására.

— Zala vármegyében egy háromezer négyzetméteres parcellán figyelték meg a következőket: ott a tőkék 8 százaléka volt fertőzött. Nem kezelték, egy évvel később az arány 95 százalékra nőtt, a termés a felére esett. A következő évben kipusztult az összes tőke – mondta a politikus.

”

Ebből nem volt nehéz rájönni a hallgatóság tagjainak, hogy két év alatt akár az egész hazai szőlőkultúra kipusztulhat. A képviselő átadta a szót Hubai Imre agrárminisztériumi államtitkárnak, aki a szőlő és borszektor szereplőinek és a kormány 15 éves együttműködéséről beszélt. A rendezvényen Nyitrayné dr. Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének az igazgatója az idei évjáratot értékelte borászati szempontból. Dr. Németh Krisztina a MATE Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete Kecskeméti Kutató Állomásának a kutatója a fertőzést hordozó kabócákról tartott előadást. Németh Csaba badacsonyi kutató az aranyszínű sárgaság felderítésének a tapasztalatait osztotta meg a  közönséggel. A rendezvény végén libacombos egytál ételt kóstolhattak a résztvevők, amelyet a helyi és a Soltvadkert környéki borászatok boraival öblítehettek le.

.

Hogyan alkalmazkodhatunk a klímaváltozáshoz?

A klímaváltozás kérdéseit járta körbe Vasárus Gábor, az ELTE Közgazdaság – és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársa. Mint fogalmazott a klímaváltozás itt van. Mérföldkőnek nevezte az egyik legaszályosabb évet 2022-őt, megítélése szerint túl vagyunk a 24. órán. Az idén olyan kevés eső esett, hogy például Szeged kis híján a sivatagi kategóriába csúszott át. Ott ugyanis eddig 253 mm hullott le, miközben a sivatagi határ 250 mm. A változás okai az emberi tevékenységben keresendő: az ember 1750 -1995 között annyi káros anyaggal szennyezte a légkört, mint 1995-től napjainkig. A nyári brutális melegek ennek is köszönhetőek, de ami ennél is rosszabb, az a havazások elmaradása. A föld ugyanis a hó hiányában kiszárad, és így tavaszra nedvesség nélkül marad a talaj. A tudós azonban megoldást is javasolt a nehézségekre. Vízpótló és vízvisszatartó technológiát kell alkalmazni, a települések tisztított szennyvizét újra lehet hasznosítani, a földhasználat újra gondolását is felvetette, illetve olyan erdősávok telepítését, amelyek a szelek szárító hatását képesek mérsékelni.