Kormányszóvivő: csaknem 26 milliárd forintot fizet a kormány a távhőkasszába

Magyar Éva közölte: a kormánynak fontos a rezsicsökkentés megőrzése a távhőszolgáltatók által ellátott háztartásokban is. A rögzített lakossági díjak hatására a szolgáltatók ma már csak a költségeik 40 százalékát tudják fedezni a saját bevételeikből, a maradék 60 százalékot az úgynevezett távhőkassza finanszírozza.

Kiemelte: a kormány szerdán 25,9 milliárd forint befizetéséről döntött a távhőkasszába, hogy megőrizze annak pozitív egyenlegét. Az intézkedés nincs hatással a lakossági távhőárakra, de hozzájárul az alacsony lakossági árak finanszírozhatóságához - mutatott rá Magyar Éva.

Köböl Anita arról is beszélt, hogy 2021. január 1-jén vezették be az e-beutalót az egészségügyi rendszerben azzal a céllal, hogy csökkentse az adminisztratív terheket és egyszerűbb ügyintézést biztosítson mind a páciensek, mind az orvosok számára. Ugyanakkor a rendszer nem működik megfelelően, sokan még mindig inkább papíralapú beutalót használnak, ezt részesítik előnyben, és számos helyen technikailag nem megoldott a program használata, vagyis további fejlesztésekre van szükség - közölte.

Elmondta: 2026 júniusától már szankcionálni kellene azokat az eseteket, amikor a páciens ellátása nem e-beutalón keresztül történik. A kormány szerdán arról döntött, hogy 2027 augusztusáig meghosszabbítja az e-beutalók kötelező alkalmazásához kapcsolódó szankciók bevezetésének díját, vagyis egy év türelmi időt ad - közölte. Megjegyezte: ezt a kormányzati döntést is társadalmi egyeztetésre bocsátják.

Köböl Anita elmondta: Magyarország az uniós pénzekhez kapcsolódó jogállamisági eljárásban vállalta az Arachne informatikai eszköz teljes körű és kötelező alkalmazását. Ez egy kockázatkezelő eszköz, amely az uniós támogatásokhoz kapcsolódóan segíti a visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azonosítását - magyarázta. Hozzátette: a vállalást kifejezetten a közös agrárpolitikai támogatásokra vonatkozóan alakították ki.

Magyar Éva arról beszélt, hogy a kormány döntött a "right to repair", azaz a javításhoz való jogra vonatkozó új uniós szabályozás bevezetéséről. Ennek az a lényege, hogy a fogyasztók ne legyenek rákényszerítve új termék vásárlására, ha javítható a már meglévő termékük.

Kifejtette: a szabályozást az Európai Unióban egységesen 2026. július 31-től kell alkalmazni, attól kezdve minden termék gyártóját vagy forgalmazóját javítási, valamint újrafelhasználási kötelezettség terheli, és ez nemcsak a garanciális időszakra vonatkozik, hanem azon túl is.

Hangsúlyozta: ez egy nagyon fontos, fogyasztóvédelmet érintő intézkedés, és környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy csere vagy új termék vásárlása helyett a javítást részesítsék előnyben. A gyártóknak kötelező lesz észszerű áron hozzáférést biztosítani a tartalék alkatrészekhez és tartozékokhoz - fűzte hozzá.

Köböl Anita kitért rá: az agrárminisztérium egyeztetésre hívta a szakmai érdekképviseleteket a kamara működésével és feladatellátásával kapcsolatban, ezen az egyeztetésen 53 szakmai szervezet véleményezte a minisztériumi javaslatokat. A cél a kamara politikamentesítése, és egy szakmai alapokon nyugvó, az ágazati szereplők érdekképviseletét ellátó kamarai működés létrejötte - mutatott rá.

Kifejtette: megújul a kamarai választás rendje, szigorítják az összeférhetetlenségi szabályokat, megteremtik a miniszteri törvényességi felügyeletet és megszüntetik a kamarai dolgozók díjazását.

A kormányszóvivők beszámoltak a Tisztítótűz művelet keretében végzett újabb 5 vizsgálatról is.

Magyar Éva kormányszóvivő ismertette: a FICSAK 11 Alapítvány, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület, a Zöld Követ Egyesület, a Patrióták Magyarországért Egyesület, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, a Gazdagréti Összefogás Egyesület és az Összefogás XI. Sportegyesület 2021 és 2026 között összesen 1 milliárd 520 millió 100 ezer forint támogatásban részesült. A szervezetek között gazdasági összefonódásokat, közös ingatlanvásárlást, azonos tartalmú programsorozatok finanszírozásának gyanúját, a költségek többszöri elszámolásának veszélyét tárta fel az átvilágítás.

A Miniszterelnökség az ügyben feljelentést tesz hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt.

Köböl Anita kormányszóvivő közölte: túlárazás gyanúja miatt tesznek feljelentést az előző kormány által 2020 és 2026 között az Observer Médiafigyelővel kötött, 30,9 milliárd forintos médiakövetési szerződésekkel kapcsolatban, mivel a kormány vizsgálata szerint a díjak emelkedése nem állt arányban a szolgáltatásokkal.

Magyar Éva elmondta: feljelentést tesznek a Fidesz kampányrendezvényein az ellentüntetőkkel szemben erőszakosan fellépő fekete ruhás emberek ügyében is, akik a feltárt dokumentumok szerint - szemben egyikük állításával -, nem magánemberként, hanem a Fidesz munkatársaként vehettek részt a rendezvényeken. Felmerül, hogy az események mögött pártszervezeti érdek állt, és a fekete ruhások összehangoltan, szervezetten léptek fel az ellentüntető állampolgárokkal szemben.

Köböl Anita a veglegestörles.hu adattörlő szolgáltatással kapcsolatban elmondta: 2021 decemberétől 2026 júniusáig megközelítőleg bruttó 40 milliárd forintot fizetett ki az NMHH összesen több mint 15 millió darab adattörlő kódért. A díjazás alapja nem a ténylegesen végrehajtott adattörlések száma, hanem az adattörlő kódokhoz kapcsolódó licensz jogosultságok megnyílása volt, és nem zárható ki, hogy a közpénz kifizetése nem kapcsolódott tényleges adattörlési művelethez.

Magyar Éva közölte: a kormánynak fontos a rezsicsökkentés megőrzése a távhőszolgáltatók által ellátott háztartásokban is. A rögzített lakossági díjak hatására a szolgáltatók ma már csak a költségeik 40 százalékát tudják fedezni a saját bevételeikből, a maradék 60 százalékot az úgynevezett távhőkassza finanszírozza.

Kiemelte: a kormány szerdán 25,9 milliárd forint befizetéséről döntött a távhőkasszába, hogy megőrizze annak pozitív egyenlegét. Az intézkedés nincs hatással a lakossági távhőárakra, de hozzájárul az alacsony lakossági árak finanszírozhatóságához - mutatott rá Magyar Éva.

Köböl Anita arról is beszélt, hogy 2021. január 1-jén vezették be az e-beutalót az egészségügyi rendszerben azzal a céllal, hogy csökkentse az adminisztratív terheket és egyszerűbb ügyintézést biztosítson mind a páciensek, mind az orvosok számára. Ugyanakkor a rendszer nem működik megfelelően, sokan még mindig inkább papíralapú beutalót használnak, ezt részesítik előnyben, és számos helyen technikailag nem megoldott a program használata, vagyis további fejlesztésekre van szükség - közölte.

Elmondta: 2026 júniusától már szankcionálni kellene azokat az eseteket, amikor a páciens ellátása nem e-beutalón keresztül történik. A kormány szerdán arról döntött, hogy 2027 augusztusáig meghosszabbítja az e-beutalók kötelező alkalmazásához kapcsolódó szankciók bevezetésének díját, vagyis egy év türelmi időt ad - közölte. Megjegyezte: ezt a kormányzati döntést is társadalmi egyeztetésre bocsátják.

Köböl Anita elmondta: Magyarország az uniós pénzekhez kapcsolódó jogállamisági eljárásban vállalta az Arachne informatikai eszköz teljes körű és kötelező alkalmazását. Ez egy kockázatkezelő eszköz, amely az uniós támogatásokhoz kapcsolódóan segíti a visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azonosítását - magyarázta. Hozzátette: a vállalást kifejezetten a közös agrárpolitikai támogatásokra vonatkozóan alakították ki.

Magyar Éva arról beszélt, hogy a kormány döntött a "right to repair", azaz a javításhoz való jogra vonatkozó új uniós szabályozás bevezetéséről. Ennek az a lényege, hogy a fogyasztók ne legyenek rákényszerítve új termék vásárlására, ha javítható a már meglévő termékük.

Kifejtette: a szabályozást az Európai Unióban egységesen 2026. július 31-től kell alkalmazni, attól kezdve minden termék gyártóját vagy forgalmazóját javítási, valamint újrafelhasználási kötelezettség terheli, és ez nemcsak a garanciális időszakra vonatkozik, hanem azon túl is.

Hangsúlyozta: ez egy nagyon fontos, fogyasztóvédelmet érintő intézkedés, és környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy csere vagy új termék vásárlása helyett a javítást részesítsék előnyben. A gyártóknak kötelező lesz észszerű áron hozzáférést biztosítani a tartalék alkatrészekhez és tartozékokhoz - fűzte hozzá.

Köböl Anita kitért rá: az agrárminisztérium egyeztetésre hívta a szakmai érdekképviseleteket a kamara működésével és feladatellátásával kapcsolatban, ezen az egyeztetésen 53 szakmai szervezet véleményezte a minisztériumi javaslatokat. A cél a kamara politikamentesítése, és egy szakmai alapokon nyugvó, az ágazati szereplők érdekképviseletét ellátó kamarai működés létrejötte - mutatott rá.

Kifejtette: megújul a kamarai választás rendje, szigorítják az összeférhetetlenségi szabályokat, megteremtik a miniszteri törvényességi felügyeletet és megszüntetik a kamarai dolgozók díjazását.

A kormányszóvivők beszámoltak a Tisztítótűz művelet keretében végzett újabb 5 vizsgálatról is.

Magyar Éva kormányszóvivő ismertette: a FICSAK 11 Alapítvány, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület, a Zöld Követ Egyesület, a Patrióták Magyarországért Egyesület, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, a Gazdagréti Összefogás Egyesület és az Összefogás XI. Sportegyesület 2021 és 2026 között összesen 1 milliárd 520 millió 100 ezer forint támogatásban részesült. A szervezetek között gazdasági összefonódásokat, közös ingatlanvásárlást, azonos tartalmú programsorozatok finanszírozásának gyanúját, a költségek többszöri elszámolásának veszélyét tárta fel az átvilágítás.

A Miniszterelnökség az ügyben feljelentést tesz hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt.

Köböl Anita kormányszóvivő közölte: túlárazás gyanúja miatt tesznek feljelentést az előző kormány által 2020 és 2026 között az Observer Médiafigyelővel kötött, 30,9 milliárd forintos médiakövetési szerződésekkel kapcsolatban, mivel a kormány vizsgálata szerint a díjak emelkedése nem állt arányban a szolgáltatásokkal.

Magyar Éva elmondta: feljelentést tesznek a Fidesz kampányrendezvényein az ellentüntetőkkel szemben erőszakosan fellépő fekete ruhás emberek ügyében is, akik a feltárt dokumentumok szerint - szemben egyikük állításával -, nem magánemberként, hanem a Fidesz munkatársaként vehettek részt a rendezvényeken. Felmerül, hogy az események mögött pártszervezeti érdek állt, és a fekete ruhások összehangoltan, szervezetten léptek fel az ellentüntető állampolgárokkal szemben.

Köböl Anita a veglegestörles.hu adattörlő szolgáltatással kapcsolatban elmondta: 2021 decemberétől 2026 júniusáig megközelítőleg bruttó 40 milliárd forintot fizetett ki az NMHH összesen több mint 15 millió darab adattörlő kódért. A díjazás alapja nem a ténylegesen végrehajtott adattörlések száma, hanem az adattörlő kódokhoz kapcsolódó licensz jogosultságok megnyílása volt, és nem zárható ki, hogy a közpénz kifizetése nem kapcsolódott tényleges adattörlési művelethez.