Magyar Péter: Magyarország újjáépítésének költségvetés lesz a jövő évi büdzsé

KÖZLEMÉNY
2026. 10. 19., 20:24
Magyarország újjáépítésének költségvetéseként jelentette be a miniszterelnök a jövő évi költségvetést, közölve, hogy 2027-től kilenc százalékra csökkenti a kormány a minimálbér jövedelemadóját és megduplázza a családi pótlékot. Bejelentette, hatszáznyolcvanezer forintos havi jövedelem alatt csökkenni fog a személyi jövedelemadó, emelkedik mások mellett az egészségügyi szakdolgozók, a rendvédelemben dolgozók és a noks-dolgozók bére. Jövőre 64 milliárd forint plusz jut az önkormányzatoknak, és 62 milliárd forinttal csökken a szolidaritási hozzájárulás. Emellett 1500 milliárd forintos kiadáscsökkenést valósítanak meg jövőre a költségvetésben.

Az igazságosság és a fejlődés költségvetése, Magyarország újjáépítésének a költségvetése lesz a 2027-es büdzsé - mondta Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt.

A kormányfő kiemelte: a Tisza-kormány az elmúlt hetekben, hónapokban elkészítette a 2027-es büdzsét, amelyet még ezen a héten megküldenek a Költségvetési Tanácsnak, és a hónap végén benyújtják a tervezetet az Országgyűlésnek.

Hangsúlyozta: ez "a rendszerváltás utáni első költségvetés" lesz, amely teljes rendszereket alakít át azzal a céllal, hogy "a Mészáros-frakció kivételezettjeire" szabott ország helyén egy igazságos, fejlődő, működő és emberséges hazát építsenek.

Az Orbán-rendszertől örökölt súlyos igazságtalanságok orvoslását ígérte a miniszterelnök, kijelentve, most van itt az ideje, hogy elkezdjék a munkát, hogy orvosolják azokat a súlyos igazságtalanságokat, amelyeket az Orbán-rendszertől örököltek.

"Talán első kormányként a négyéves kormányzati ciklusra tett vállalásaink jelentős, az időarányosnál jóval nagyobb részét már a kormányzásunk első teljes évében teljesítjük " - fogalmazott.

Közölte, magyarok millióval küzdöttek azért, hogy megállítsák a rombolást, belekezdjenek az ország újjáépítésébe és megkezdődhessen magyarok millióinak a jóvátétele "mindazokért az igazságtalanságokért, amiket az elmúlt évtizedekben elszenvedtek" és végre eljöjjön az ország fejlődésének évei.

Szerinte a jövő évi büdzsé elkészítése jóval több mint egy kormány rutinfeladata: 16 év rombolása után arra ad majd választ, mitől lesz Magyarország erős, magabiztos, gyarapodó, működő, emberséges ország. Ez akkor valósulhat meg, ha az emberek előre tudnak lépni, hazájukban biztonságot, megbecsülést és lehetőséget találnak - tette hozzá.

A jóvátétellel kapcsolatban arról beszélt, nincs olyan magyar ember, aki ne élte volna át személyesen "az Orbán-rendszer súlyos igazságtalanságait", vagy nem ismer olyat, akit sújtottak.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. MTI/Hegedüs Róbert

Magyar Péter azt mondta, olyan romokat örököltek, olyan katasztrofális állapotban, kifosztva vették át az országot, hogy már a további összeomlás megakadályozása is erőt próbáló feladat volt és lesz. Szerinte messze alulbecsülték a károkozás mértékét. "Egy leharcolt, lerombolt, tönkretett, kirabolt országot örököltünk az előző hatalomtól" - összegzett, jelezve, sokan óvták a kormányt attól, hogy az "ordító" igazságtalanságokat az ország gazdaságának rendbetételével egy időben orvosolják.

Kitért arra, hogy a 2026-os költségvetést 3,7 százalékos hiánnyal fogadta el az előző kormány, miközben a valós hiány 8,3 százalék lett volna, ha a Tisza-kormány nem zárja el azonnal a közpénzcsapokat, és nem hozza haza az uniós forrásokat. "Felfoghatatlan az a felelőtlenség és erkölcstelenség, ahogy a rájuk bízott országgal bántak" - mondta az előző kormányt azzal is vádolva, hogy földbe állították a gazdaságot.

"Repülőrajtot ígértek, de csak az önök magángépei szálltak fel" - hangoztatta.

Szóvá tette, hogy szerinte az Orbán-kormány az EU legmagasabb kamatterheit hozta össze az országnak. 2020 és 2025 között 9200 milliárd forint többletkamat volt, mint amennyit a közép-európai euróövezeti országok fizettek - fejtette ki. Közölte, Magyarország az előző kormány "dilettantizmusa és korrupciója miatt" többet költött hitelkamatokra, mint amennyit 2024-ben oktatásra és egészségügyre együtt.

Bejelentette: 2027-től kilenc százalékra csökkenti a kormány a minimálbér jövedelemadóját. Hatszáznyolcvanezer forintos havi jövedelem alatt csökkenni fog a személyi jövedelemadó, összesen majdnem két és félmillió magyar embernek csökken 2027. január elsejétől a személyi jövedelemadója.

A kormányfő azt monda: ezzel az adócsökkentéssel mintegy 2,5 millió dolgozó embernél összesen 250 milliárd forintot hagy a kormány.

Egy minimálbért kereső munkavállalónak ez az adócsökkentés mindenféle béremelés nélkül havonta 20 ezer forintos, évente 240 ezer forintos plusz jövedelmet jelent majd - tette hozzá.

Rögzítette: egymillió embernek egyszámjegyű szja-ja lesz, a további több mint egymillió embernek egészen 680 ezer forintos fizetésig csökken az adója, és senkinek nem nő a munkája után fizetett adója.

Úgy értékelt: ennél jóval több közpénzt lopott el Matolcsy György volt jegybankelnök köre az "Állami Számvevőszék vigyázó szemei mellett" a nemzeti banki alapítványokból, ha ez nem történt volna meg, akkor több mint kétmillió embernek már évekkel ezelőtt csökkenhetett volna az adója.

"Orbán és a Mészáros Lőrinc-frakció Matolcsyékat választotta. Mi, a Tisza-kormány és az ország jóakaratú része pedig, a dolgozó embereket" - fogalmazott.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. MTI/Hegedüs Róbert

Magyar Péter bejelentette továbbá, hogy a kormány megduplázza a családi pótlékot 2027-től. A kormányfő azt mondta: "Magyarország jövője a gyermekekben van", ezért, a Tisza vállalásának megfelelően, "19 év kormányzati mulasztás és késlekedés után" egy lépésben megduplázzák a családi pótlékot minden magyar gyermek után.

Közölte: több mint 1 millió család, több mint 1 millió 600 ezer gyermek után, kétszer akkora támogatást kap majd minden hónapban, mint eddig. Erre 300 milliárd forinttal többet fordítanak a jövő évi költségvetésben.

A családi pótlék megduplázása a miniszterelnök közlése szerint azt jelenti, hogy egy egygyermekes család havonta 12 200 forinttal, évente 146 400 forinttal kap többet. Egy kétgyermekes családnak havi 26 600 forint helyett 53 200 forint jár majd, ami évente 319 200 Ft többletet jelent. Egy háromgyermekes család havonta 48 ezer, évente 576 ezer forinttal kap többet, egy négygyermekes családnak pedig havi 64 ezer, évente 768 ezer forinttal jut több

- ismertette.

Úgy értékelt: ez már érdemi segítség minden magyar család számára a gyermekek méltó felneveléséhez.

A kormányfő közölte azt is: megőrzik a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezményét, ők az átlagkeresetig továbbra is mentesülnek az szja megfizetése alól.

A miniszterelnök azt is mondta: változik az édesanyák szja-mentessége: egymillió forintos jövedelemig marad meg, e fölött személyi jövedelemadót kell fizetniük. Kifejtette: a 30 év alatti édesanyák és a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három- vagy több gyermekes édesanyák adómentessége havi bruttó egymillió forintos keresetig marad meg, ahogy a gyermekek utáni családi adókedvezményt is megtartják.

Az a rendszer, amelyben néhány tízezer jól kereső, akár havi sok millió forintot kereső teljes adómentességben részesül élete végéig, mind költségvetési, mind igazságossági szempontból fenntarthatatlan, visszaélésekhez vezetett, és demográfiai ösztönzőként sem működött - mondta Magyar Péter.

Közölte, a kétgyermekes édesanyáknak "a Mészáros Lőrinc-frakció" hazudott arról, hogy negyven év felett kiterjeszthető lesz az szja-mentesség.

A miniszterelnök azt mondta, hogy közel egymillió család jár jobban a családtámogatások átalakításával, az adócsökkentés pedig gyermekszámtól függetlenül több, mint kétmillió magyar dolgozón segít. Olyan országért dolgoznak, ahol lehet előre tervezni, gyermeket nevelni, otthont teremteni és egyről a kettőre jutni.

A kormány jóval többet költ majd 2027-ben a családok támogatására, mint amennyit az Orbán-kormány a "saját hazugsága alapján" költött volna - közölte. Úgy fogalmazott, hogy ezt "sokkal igazságosabban" teszik, szinte valamennyi magyar család jobban jár majd 2027-től. Mindenki jobban jár azzal is, hogy eközben rendbe teszik az ország pénzügyeit is - hangsúlyozta.

Magyar Péter felszólalásában bejelentette, hogy tíz százalékkal emeli a kormány a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásokat januártól.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy január 1-jétől 28 ezer 500 forintról 120 ezer forintra növelik a minimálnyugdíjat, és sávosan emelik az alacsony nyugdíjakat. Hozzátette, hogy csak ezzel a döntéssel 455 ezer nyugdíjasnak nyújtanak jelentős segítséget.

Rendbe kell tenni "egy sajátos bal- és jobboldali idősellenes koalíció" bűneit - jelentette ki a kormányfő, aki azt mondta, hogy a Gyurcsány-, Bajnai-, és Orbán-kormányok 18-19 éven keresztül változatlanul hagyták a nyugdíjminimumot, a Tisza-kabinet azonban az első saját költségvetésével megkezdi ennek a méltatlan helyzetnek a felszámolását, továbbá megduplázza az időskorúak járadékát.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. Mögötte Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. MTI/Hegedüs Róbert

Közölte: a kormány 2030-ig fokozatosan vezeti be a nyugdíjas SZÉP-kártyát, 2,2 millió érintett jövőre kapja meg először ezt a juttatást, amit gyógyszerre, élelmiszerre és pihenésre költhetnek azok, akiknek 500 ezer forint alatti a nyugellátása.

A miniszterelnök elmondta: a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésére 90 milliárd forintot tartalmaz majd a jövő évi költségvetés.

Magyar Péter elmondta: az árvaellátás minimumát 2027-től 20 százalékkal emelik meg, ezzel és a kisnyugdíjak emelésével összesen 700 ezernél több embernek nyújt jelentős segítséget a kormány. Hozzátette: 50 százalékkal emelik az otthonápolási díjakat.

A Tisza-kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első hetét is kifizeti - közölte a kormányfő, jelezve, hogy minden érintett megkapja az évi rendes nyugdíjemelést is.

Közölte: jövőre 510 milliárd forinttal többet fordítanak az állami egészségügyre, ebből 192 milliárd forint jut a dolgozók béremelésére, 95 milliárddal több jut a kórházi gyógyszerek finanszírozására, 51 milliárddal több a kórházak működésére, továbbá 38 milliárddal növelik a patikákban elérhető gyógyszerek támogatását. Új mentőautókra, mentőállomások felújítására 21 milliárd forint többletet biztosítanak, új CT- és MR- gépekre, valamint a várólisták rövidítésére 20-20 milliárddal, a krónikus betegek jobb gondozására pedig 11 milliárd forinttal több jut a 2027-es költségvetésből

- sorolta.

Azt mondta: a magyar emberek sosem fogják elfelejteni, hogyan "tette tönkre a magyar állami egészségügyet Orbán Viktor, Pintér Sándor és Takács Péter".

Bejelentette: 2027-től átlagosan 17,8 százalékkal emelik a szociális ágazatban dolgozók bérét, ideértve a gyermekvédelemben dolgozók és bölcsődei dolgozók bérének emelését és a teljes gyermekvédelmi ágazatot. Ez 101 ezer embert és a családjaikat jelenti.

Megjegyezte: "ők vigyáznak a legkisebb gyermekeinkre és ők vannak az idős szüleink mellett, amikor mi éppen nem lehetünk ott. Milyen állam az, amelyik rájuk bízza a legvédtelenebbeket, miközben őket magukat megélhetési bizonytalanságban tartja?" - tette fel a kérdést.

Az Orbán-rendszer kihasználta, hogy ezek az emberek nem fordítanak hátat azoknak, akiknek szükségük van rájuk. A Tisza-kormány ezt a helytállást végre a fizetésükben is elismeri - mondta.

Közölte:

átlagosan 21,5 százalékkal növelik a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks) dolgozók nettó bérét 2027-től - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben hétfőn napirend előtt. A kormányfő azt mondta: az intézkedés 76 ezer embert és a családjukat érinti.

Jelezte: az átlagkeresettel számolva, az adócsökkentéssel együtt egy pedagógiai asszisztens havonta körülbelül 51 ezer forinttal fog több pénzt kapni.

Azzal indokolt: az iskolák mindennapjai ezeknek a szakembereknek a munkájára is épül, noks-dolgozók segítik a pedagógust, foglalkoznak a több figyelmet igénylő gyermekekkel, azonban az elmúlt 16 évben bérük rendezését újra és újra elhalasztották.

Továbbá átlagosan 10,7 százalékkal emelkedik a művelődési, könyvtári és közművelődési dolgozók nettó bére. A miniszterelnök közlése szerint ők azok, akik életben tartják a települések közösségeit, programot szerveznek, továbbadják a helyi hagyományokat és helyet teremtenek a találkozásoknak, a tanulásnak és az együttlétnek.

A nemzeti kultúráról nemcsak beszélni kell, nem ellopni kell NKA-támogatásnak álcázva, hanem azért tenni kell - fogalmazott.

A magyar kultúrát a közművelődésben dolgozók, a könyvtári dolgozók tartják életben településről településre, nemzedékről nemzedékre - hangoztatta, hozzátéve: büszkék rájuk és azt akarják, hogy ezt a megbecsülést a hónap végén is érezzék.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. MTI/Hegedüs Róbert

Magyar Péter azt is bejelentette, hogy 10 milliárd forintot különítenek el az állami fenntartású egyetemen dolgozó oktatók bérének rendezésére.

A fideszes képviselőknek üzenve azt mondta, hogy 16 évük, 16 költségvetésük volt arra, hogy megadják nekik a méltó megbecsülését, de ehelyett kettészakították a magyar felsőoktatást, miközben az állami egyetemek oktatóit és dolgozóit szándékosan "kiéheztették". A kormány véget vet ennek a megalázó helyzetnek, tízmilliárd forintos forrást biztosít a bérek azonnali korrekciójára - emelte ki. Az emelés pontos részleteiről és a munkakörönkénti arányos elosztásról az illetékes tárca egyeztet az érintett egyetemekkel és a dolgozói érdekképviseletekkel - tette hozzá.

Folytatódik a közoktatásban a pedagógusi béremelés, ahogy az igazságügyi dolgozók béremelése is, ezekre összesen 178 milliárd forintot költenek

- jelentette be.

A kormányfő úgy összegzett, hogy legalább 603 ezer állami alkalmazott jövedelmét növelik és 677 milliárd forintot fordítanak erre a béremelésre. Ez körülbelül akkora pénz, amit egy év alatt "Orbán Viktorék autópályakoncesszió címen Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak juttattak volna" - fogalmazott.

Ezek az ágazati béremelések nagy visszhangot váltanak majd ki, vannak ágazatok, amelyek szerepelnek a felsorolásban, vannak, amelyek szerepelnek, de magasabb emelésre számítottak. A fel nem sorolt ágazatokban egyedi megállapodások alapján hajtanak végre béremelést, a költségvetési lehetőségek szigorú figyelembe vételével - közölte.

Ismertetése szerint belekezdenek a "vállalhatatlan minőségű" iskolai közétkeztetés színvonalának javításába. Elindítják a Jeney Lajos iskolafejlesztési programot: iskolafejlesztéseket és -bővítéseket készítenek elő; energiatakarékos épületeket, átrendezhető tantermeket, kísérletezésre és alkotásra alkalmas műhelyeket, közösségi és szabadtéri tanulóhelyeket is terveznek, olyan iskolákat, ahol a gyerekek kérdezhetnek, együtt dolgozhatnak, kipróbálhatják az ötleteiket, felfedezhetik, miben tehetségesek - közölte.

Az önkormányzatokról szólva azt mondta, az Orbán-rendszer elnyomta, kivéreztette, "politikai hűbérként" kezelte az önkormányzatokat, elvette bevételeiket, szűkítette önállóságukat, megalázta őket. Mi ezzel a gyakorlattal szakítunk - hangoztatta, úgy fogalamzva, számunkra nincs fideszes, vagy tiszás település, egy országhoz tartozunk és minden magyar emberért felelősek vagyunk.

Bejelentette, a kormány jövőre 64 milliárd forinttal növeli az önkormányzatok támogatását, és 15 százalékkal, 62 milliárd forinttal csökkenti a szolidaritási hozzájárulás terhét.

Közölte, Budapestnek a Budapesti Közlekedési Központon (BKK) keresztül további ötvenmilliárd forintot biztosítanak a közösségi közlekedésre, ennyivel tehermentesítve a főváros költségvetését. Visszaállítják a vidéki városok helyi közlekedésének állami támogatását is, erre 10 milliárd forintot fordít a kormány - tette hozzá.

A kormányfő azt mondta, kifizetőhelyekre az önkormányzatokban sincs szükség, ezért "zajlik a teljesen feleslegessé vált megyei közgyűlések, politikai kifizetőhelyek megszüntetésének gyors előkészítése".

Közölte: "politikai sportállások fenntartására" a jövőben nem költenek adóforintokat, a közpénznek minden szinten az ott élő emberek szolgáltatásait kell finanszíroznia.

Az önkormányzat legyen végre a szó valódi értelmében az emberek önrendelkezésének a helye, ahol a helyi közösség akarata alakítja a közös életet, és a megválasztott vezetők csak az ott élőknek tartoznak számadással - hangsúlyozta, azt ígérve, hogy a kormány ehhez biztosít most több forrást.

Bejelentette: a 2026-os költségvetésből kivezetett, mintegy 700 milliárd forintnyi "pazarlás" megtakarítása jövőre is megmarad, és ezt 2027-ben további 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel egészítik ki.

A kormányfő azt mondta: az "Orbán-rendszer fenntartása" évente több mint 2000 milliárd forintjába került a magyar embereknek, túlárazott beszerzésekre, "csak a haveri cégeket gazdagító koncessziókra", kormányzati kommunikációra, a közmédiára, a kekvák fenntartására ment el feleslegesen az emberek pénze, miközben a volt kormányoldal azt mondta az embereknek, hogy nincs miből többet adni. "De volt pénz!", ők döntöttek úgy, hogy ezt a pénzt "inkább ellopják, hazaviszik, másra költik".

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. MTI/Hegedüs Róbert

Magyar Péter jelezte: az adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, a nyugdíjemelésre, az ágazati béremelésekre és a Hugonnai Vilmáról elnevezett egészségügyi programra összesen több mint 2100 milliárd forintot költenek 2027-ben.

Hozzátette: mindezt úgy valósítják meg, hogy közben stabil legyen a magyar költségvetés, és versenyképes legyen a magyar gazdaság.

Közölte: jövőre jelentősen, 4,9 százalékra csökkentik az előző kormány által 8,3 százalékra növelt költségvetési hiányt - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt a 2027-es költségvetést bemutatva.

A kormányfő kiemelte: úgy teremtik elő a vállalásaik fedezetét, hogy soha nem látott mértékben visszafogják az állami pazarlást, és nagyobb részt kérnek azoktól, akik többet tudnak vállalni.

Az így megteremtett forrásokból soha nem látott arányban teljesítik a vállalásaikat már a kormányzásuk első évében - értékelt Magyar Péter.

Magyar Péter bejelentette: növelik a legnagyobb, évi 180 milliárd forint árbevétel feletti vállalatok társasági adóját. A kormányfő kifejtette: ezen vállalatok tényleges befizetése most sem éri el a 9 százalékot és ezután is csak 11 százalék körül fog alakulni.

Növelik az innovációs adó mértékét is 0,2 százalékról 0,5 százalékra, amit a mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell megfizetniük - jelezte.

Megerősítette, hogy bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, amiból éves szinten 200 milliárd forintos bevételt várnak.

Az igazságosság megköveteli, hogy akiknek sokkal több jutott így vagy úgy, azok valamennyivel többet adjanak bele a közösbe - fogalmazott a kormányfő.

A mintegy 15 ezer milliárdos vagyonadója szinte teljes mértékben fedezi majd a 250 milliárd forintos szja-csökkentést, amiből több mint két és fél millióan részesülnek - közölte.

Kitért arra is, hogy a nagyvállalatok társaságiadó-támogatási rendszerét is átalakítják. Minden kedvezményt ahhoz kötnek, mely cég mennyivel teszi gazdagabbá Magyarországot, és mit ad a magyar embereknek, azaz célzottá teszik a fejlesztési adókedvezményeket.

Egyenletesebbé és igazságosabbá teszi a kormány a kiskereskedelmi adó terheit 2027-től - mondta Magyar Péter. Az adóalap egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti részének adókulcsa 0,45 százalék lesz, ami mintegy 3000-3500 vállalkozást érint - közölte.

Az egymilliárd forintig terjedő árbevételrész továbbra is adómentes marad, így a legkisebb magyar családi boltokat semmilyen új teher nem éri, valamint az ötvenmilliárd forint feletti felső sávok egy, illetve 4,5 százalékos kulcsai sem változnak - tette hozzá a kormányfő.

Azt mondta, az "örökölt" költségvetési helyzetben mindenkinek felelőssége a közös teherviselés, ezért kérnek arányos hozzájárulást a nagyobb szereplőktől az ország működéséhez. Hangsúlyozta: vállalják, hogy amint stabilizálták a költségvetést, átfogóan és véglegesen újragondolják a kiskereskedelmi adóztatást, de addig nagyobb hozzájárulást kérnek az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól.

Magyar Péter bejelentette, hogy a társasági adó és az innovációs járulék változásaiból 260 milliárd forint, az energiacégek nagyobb befizetéseiből százmilliárdos többlettel számolnak a 2027-es költségvetésben. Arról is beszélt, hogy emelik az egészségre ártalmas termékek, "a dohány után az égetett szeszek" adóterheit és többet kérnek a természeti erőforrások használatáért. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a környezetterhelés, a szennyezés, a bányászat olyan költségeket okoz, amelyeket az egész társadalom visel

- mutatott rá.

Bejelentette, nagyobb adóterhet rónak ki a környezetet szennyezőkre is.

A bányajáradék emelése 37 milliárdos, a jelenleg nulla százalékos reklámadó 3,75 százalékra növelése pedig több mint 14 milliárd forintos pluszbevételt jelent a jövő évi költségvetés számára - közölte hétfőn, az Országgyűlésben mondott napirend előtti felszólalásában Magyar Péter miniszterelnök.

Elmondta: a bizalmi vagyonkezelők eddig nem fizettek sem társasági, sem osztalékadót. Ezeket a kiskapukat most egytől egyig bezártuk - jelentette ki Magyar Péter.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. MTI/Hegedüs Róbert

Kitért rá: változás lesz a cégautók adózásánál is, de akinek egyetlen, nem nagy teljesítményű cégautója van, annak nem nő az adóterhe. Az első autó után továbbra is levonható marad a gépjárműadó a cégautóadóból, azonban a második autótól ezt a kedvezményt megszüntetik – közölte. Hozzátette: a nagy teljesítményű cégautók adóját megemelik.

Közölte, a kormány olyan beruházásokat indít el, amelyek ahol lehet uniós, ahol kell magyar forrásokra támaszkodnak, és amelyek munkát adnak a magyar vállalkozóknak, vállalatoknak, munkavállalóknak, és amelyek befektetést jelentenek Magyarország jövőjébe.

Kifejtette, az újonnan elinduló Wekerle Sándor lakásépítési programban már 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanak megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre. Az azt követő három évben, felmenő rendszerben 550 millió euró uniós forráson alapulva több százmilliárd forintot fordítanak majd erre a programra, amelyhez banki és piaci finanszírozás legalább ekkora mértékben fog társulni

- magyarázta.

Szerinte olyan építkezéseket indítanak el, amelyek a lakáspiac egészére képes lesz hatni és érdemben bővíti a megfizethető otthonok arányát és számát; a fiatalok itthoni boldogulását és az építőipart egyszerre fogja segíteni a program.

Hangsúlyozta, jövőre továbbra is igénybe lehet venni az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot új lakások építése és vásárlása esetén.

Magyar Péter a kormány átfogó otthonteremtési programjának nevezte a Wekerle Sándor plusz programot. A kormányfő közölte, a Wekerle plusz vásárlási és építési hitel a 18 és 41 év közötti fiatalok önálló életkezdését szolgálja, kiszámítható és igazságos feltételekkel.

Magyar Péter kitért arra is, jelentősen csökkentik a bankok jutalékát, mert eddig ők voltak az Otthon Start-program legnagyobb nyertesei. Hozzátette, az új vásárlási és építési hitelnél új lakás vásárlásakor vagy építésekor fix 3 százalékos kamattal juthatnak a 18 és 41 év közöttiek ingatlanhoz; használt ingatlannál fix 5 százalékos kamattal biztosítják a forrást.

Kötelező ötéves bentlakást írnak elő; az igénylő és a házastárs meglévő ingatlantulajdonát szigorúan ellenőrzik, mindkettőnek 50 százalék alatt kell maradnia - sorolta a feltételeket. Jelezte, a korábban megkötött szerződések érvényben maradnak.

A Wekerle plusz lakástakarékról azt mondta, közvetlen segítséget jelent az indulótőke, az önerő megteremtéséhez. Ha valaki 5-10 éven át félretesz havonta a fizetéséből, ahhoz az állam közvetlen, vissza nem térítendő támogatást tesz hozzá - mondta. Ismertetése szerint az első öt év befizetéseire tízszázalékos, a hatodik évtől pedig húszszázalékos állami kiegészítést adnak a 3 százalékos meglévő banki kamat mellett.

Magyar Péter szólt arról is, hogy Wekerle plusz programnak lesz egy energetikai, felújítási támogatás és hitel része. Ezt a forrást kifejezetten és célzottan az ingatlanok energetikai korszerűsítésére adják - közölte. Hozzátette, a programot az ország minden településén elérhetővé teszik, gyermek vagy házasság kötelező feltétele nélkül.

A felvehető hitelösszeget 6 millióról 15 millió forintra emelik fix 3 százalékos kamattal. Ehhez a kölcsönhöz 30-tól akár 50 százalékig terjedő, legfeljebb 7,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást ad a kormány - ismertette.

Az energetikai felújítási támogatásnál és hitelnél a támogatás mértékét az elért energiamegtakarításhoz és a ház valós állapotához kötik. A feltétel legalább harminc százalékos energiamegtakarítás, a közepes besorolású ingatlanoknál harmic, a legrosszabb energetikai besorolású ingatlanoknál ötven százalékos, maximum 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást vállal az állam.

Évente húszezer háztartás korszerűsítését indítják el, mintegy negyven milliárd foint tiszta állami támogatással - közölte.

A 2027-es költségvetés nem módosít a babaváró hitel, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a falusi csok vagy a rezsicsökkentés szabályain - mondta Magyar Péter.

A kormány a Wekerle plusz program három pillérének mindegyikére büszke - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy támogatást nyújtanak az induláshoz, olcsó, de igazságos hitelt az első saját lakáshoz, házhoz, és segítséget az otthonok korszerűsítéséhez.

Ezekből a programokból nemcsak a jómódúak juthatnak jelentős segítséghez, de a "sokak, mindenki"; a rendszer haszonélvezői pedig nem elsősorban a befektetők és - "ahogy a Fidesz alatt" - a bankok lesznek, hanem a valóban lakásra, lakásfelújítására várók - fogalmazott.

Közölte azt is:

jövőre 331 milliárd forintnyi uniós forrás jut vasúti és közlekedési fejlesztésekre; ez 271 milliárddal haladja meg az idei keretet. A késések és az elmaradt fejlesztések után az utasoknak kézzel fogható változás jár - jelentette ki a kormányfő, jelezve, hogy 35 új nagy kapacitású IC-motorvonatot szereznek be és 42 új HÉV-szerelvényt állítanak forgalomba.

Hozzátette, elkezdik a tíz legfontosabb vasútállomás megújítását, fejlesztik a Nyugati pályaudvart és térségét, a mellékvonalakon az újranyitást és a fejlesztést teszik céllá.

A miniszterelnök közölte: jövőre megindulnak a magyar építőipar újraindítását is szolgáló nagy vasúti beruházások, amelyek egyszerre adnak megrendeléseket a vállalkozásoknak, javítják az áruszállítás minőségét és több települést teszek elérhetővé vasúton. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel tíz év alatt 3550 milliárd forintból újítják meg a magyar kötöttpályás közlekedést.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. Mögötte Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. MTI/Hegedüs Róbert

Átfogó vízmegtartási program indítását is bejelentette a miniszterelnök, közölve: a jövő évi költségvetés 49-ről 221 milliárd forintra emeli a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések uniós forrásból finanszírozott keretét.

Hangsúlyozta: az előző kormányzat "hagyta elfolyni az értékes vizet", 16 év alatt sem építették meg a kiszárdástól megvédő rendszert, miközben egyre súlyosabb aszályok jelentenek veszélyt a magyar gazdák megélhetésére és a vidéki életre.

A miniszterelnök elmondta: a kabinet összekapcsolja a folyókból érkező vízpótlást, a csatornahálózat helyreállítását és a termőföldeken való vízmegtartást, hogy vízbőség idején eltárolt mennyiség segítsen átvészelni a száraz hónapokat. Közölte: a többéves program célja tízezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó-képeségének javítása.

Közölte: "vízprémiumot" készítenek elő azoknak, akik vizet tartanak meg a jövőben a földjükön.

A miniszterelnök "energiaforradalom" elindítását, az áramhálózat és az energiatároló kapacitások fejlesztését, biztonságosabb, önállóbb energiarendszer megteremtését is bejelentette.

A kormányfő közölte: a 2027-es uniós fejlesztésekben 100 milliárd forint jut az áramhálózat erősítésére, és összességében 868 milliárd forintot mozgatnak meg hálózatfejlesztésre, szélenergiára, energiatárolásra, geotermiára és korszerű mérésekre.

Azt ígérte: megnyitják az utat a szélenergia előtt, hasznosítják a Föld hőjét, 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló teljesítményt hoznak létre, és 57 ezer háztartást segítenek vissza nem térítendő támogatással abban, hogy saját energiatárolót létesíthessen.

Közölte azt is: olyan otthonkorszerűsítési programot készítenek elő, amely már jövőre 30 ezer, 2030-ig összesen 120.000 családnak adhat támogatást, hőszigetelésre, ablakcserére, korszerű fűtésre. A programot a családi házak mellett kiterjesztik a társasházakra és a panelépületekre is.

Közölte: a szélerőműveket befogadó települések helyi bevételekhez fognak jutni, amelyekből saját fejlesztéseiket valósíthatják meg.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. MTI/Hegedüs Róbert

Bejelentette: a vállalkozásokat és az innovációt szolgáló uniós fejlesztési források 2027-ben 116 milliárd forinttal, 230 milliárd forintra nőnek. A Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogrammal és a kapcsolódó támogatásokkal segítik a hazai vállalkozások beruházásait, tudásbővítését, exportját és beszállítói fejlődését.

Kivezetik az árrésstop "elhibázott" intézményét - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában hétfőn.

Kifejtette: az Orbán-kormány idézte elő az európai rekorder élelmiszerinflációt Magyarországon. Az árrés csökkentése okozta veszteséget a multik ráterhelték más termékek árára, a magyar agrártermelőket pedig brutális árengedményekért zsarolták. Az unortodox gazdaságpolitika árát a magyar termelők és a magyar vásárlók fizették meg - vélekedett.

Azt mondta: olyan Magyarországért dolgoznak, ahol megéri minőségi élelmiszert termelni, megéri feldolgozni, a kereskedők pedig valódi akciókkal, versenyképes árakkal és tisztességes minőséggel küzdenek a vásárlókért. A magyar családoknak megfizethető élelmiszer kell, a magyar gazdáknak pedig az, hogy a becsületes munkájukból tisztességesen meg tudjanak élni - magyarázta. Hozzátette: a kormány feladata, hogy mindkettőt biztosítsa.

Bejelentette továbbá, hogy 100 milliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési programot indítanak 2027-től. Elmondta: folytatják a megörökölt beruházásokat, amelyeket alaposan felülvizsgáltak, így épül tovább a mohácsi Duna-híd, folytatódik az M1-es bővítése és az M49-es építése. A felújításokra és a fejlesztésekre együtt több mint 400 milliárd forintot fordítanak 2027-ben a közútfejlesztési területen - közölte.

Kiemelte: az úthálózati koncessziós díjak felülvizsgálatával 566 milliárd forintról 320 milliárd forintra mérséklik a költségvetés terheit, ezzel 246 milliárd forintot takarítanak meg.

Magyar Péter partnerséget és együttműködést, "21. századi magyar new dealt" ajánlott a magyar vállalkozásoknak Magyarország újjáépítésére. A jövő január elsejétől meghirdetett programról a miniszterelnök azt mondta, a new deal szó szerint új ajánlatot jelent, ennek alapelve pedig a Biblia hetedik parancsolatára épít: "Ne lopj!" Közölte: a hazahozott uniós forrásokból 2027-ben 928 milliárd forinttal több jut fejlesztésekre, ami új megrendeléseket, beruházási lehetőségeket és munkát jelent a magyar gazdaságnak.

Azt ígérte: tisztelni fogják a tisztességes profitot, a vállalkozást és az elvégzett munkát, de üldözni fogják a gátlástalanságot. Jelezte: a magyar vállalkozásoktól tisztességes versenyt kérnek és azt, hogy kartellezéssel vagy más bűnös módon ne próbálják "átverni az államot" és az adófizetőket.

Hozzátette: megteremtik a lehetőségét, hogyha bárkit korrupcióra akarnak kényszeríteni vagy az állam nevében zsarolni akarnak, azt a bizonyíték bemutatásával azonnal jelenteni tudja.

Elmondta: vállalkozásfejlesztésre és innovációra az idei 114 milliárd helyett 230 milliárd forintot fordítanak, ebből támogatják a cégek fejlődését, új megoldások bevezetését, a dolgozók képzését és a munkahelyteremtést.

Felsorolta: vasútra és közlekedésre 331 milliárd forintot, vízügyi és környezetvédelmi fejlesztésekre 221 milliárdot, bölcsődékre, óvodákra és településfejlesztésre 274 milliárd forintot fordítanak, emellett 100 milliárdos új energetikai programot indítanak, bérlakásra és kollégiumi férőhelyekre 30 milliárdos új keretet nyitnak, az agrárium és a fejlesztésére további 72 milliárddal, a digitális állam fejlesztésére 52 milliárddal növelik a forrásokat.

A kultúrára és a sportra áttérve azt mondta: együttműködési ajánlatuk azoknak is szól, akik e két területen dolgoznak. Azt ígérte: a magyar kultúrának végre szabadságot, az alkotóknak pedig tisztességes lehetőségeket adnak.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. MTI/Hegedüs Róbert

Bejelentette: a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) jövőre újra állami egyetemmé válik.

Arról beszélt, hogy Hankó Balázs volt miniszter "azért ül éppen letartóztatásban", mert a magyar kultúrára szánt közpénzeket "gátlástalanul, a Fidesz tiltott finanszírozására költötte, de ennek a világnak vége van. Hangsúlyozta, nyilvános, szakmai szempontok alapján odaítélt és szigorúan ellenőrizhető rendszert teremtenek a kultúrában is.

A magyar filmiparban különösen jól látszik, mire képes a hazai tehetség, a szorgalom és a szakértelem - jelentette ki. Ezt a teljesítményt, átlátható és kiszámítható feltételekkel tovább erősítik, mert az a cél, hogy a Magyarországon készülő nemzetközi produkciók még több hazai szakembernek és kisvállalkozásnak adjanak munkát, illetve "teret biztosítsunk a saját nemzeti történeteink megjelenítéséhez" is - emelte ki.

A sportra áttérve közölte, azt akarják, hogy minél több felnőtt és gyerek mozoghasson, éljen aktív életet. A magyar sport sikerei mögött sportolók, edzők, testnevelők és családok évtizedes munkája áll, nekik jár megbecsülés, a kormány olyan támogatási rendszerért dolgozik, amelyben követhető, hogy hova kerül a közpénz - mondta.

A kormány megtartja a sport állami támogatását 453 milliárd forint értékében, de megszünteti a sport tao finanszírozási rendszerét, helyette 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatást ad.

Célnak azt nevezte, hogy ne oligarchák döntsenek egyes klubok támogatásáról, az utánpótlásról.

Úgy összegzett, ez a költségvetés bizonyíték arra, hogy Magyarországnak nem kell többé a lemaradás, a korrupció és a kilátástalanság fogságában élni. Megmutatják 2027-től, hogy létezik egy működő, szolidáris, gyarapodó és büszke haza, ahol a tisztességes munkának becsülete, a családoknak biztonsága, az országnak pedig valódi fejlődési lehetősége lesz. A rombolás korszaka véget ért, a gyógyulás, az építkezés, az igazság és a fejlődés korszak elkezdődik, visszaveszik és újjáépítik Magyarországot - zárta több mint kétórás beszédét a miniszterelnök.

(mti)