Magyar Péter: szombattól teljes kapacitással újraindulhat a Dunamenti Erőmű

Magyar Péter közölte, hogy a hiba elhárításához szükséges alkatrész megérkezett, és ennek köszönhetően helyreállhat a közel 400 megawattos termelőkapacitás. A miniszterelnök az újraindulást "nagyon jó hírnek" nevezte, mert - mint hangsúlyozta - az ország az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb energiahelyzetével néz szembe.

A kormányfő kiemelte, hogy az előző napra várt csúcsterheléshez képest 151 megawattal alacsonyabb értéket mértek, amit a nagyfogyasztó vállalatok és a lakosság által vállalt önkéntes korlátozások tettek lehetővé.

Aláhúzta: mindent elkövetnek, hogy az erőmű tényleg visszaálljon, hogy az importkapacitás folyamatosan rendelkezésre álljon; 3600-3800 megawatt importról van szó, de ez akár felmehet 4500-5000 MW-ra is.

Magyar Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a kritikus időszak továbbra is 17 és 22 óra között van, és jelezte, hogy ezen belül a 18-21 óra közötti sávban a legmagasabb a hálózati terhelés.

A miniszterelnök ismertette, hogy a paksi atomerőmű a Duna rekordalacsony vízállása miatt csökkentett, mintegy 940 megawattos teljesítménnyel működik a névleges 2000 megawatt helyett. Magyar Péter elmondta, hogy a vízszint péntekre -124 centiméterre csökkent, és -134 centiméternél biztonsági okokból le kell állítani az erőművet. A kormányfő figyelmeztetett, hogy a szakértői előrejelzések szerint a vízszint akár -144 centiméterig is süllyedhet, és hangsúlyozta, hogy rövid távon nem várható emelkedés.

Magyar Péter kifejtette, hogy a paksi blokkok újraindítása csak akkor lehetséges, ha a vízszint visszaemelkedik a leállási küszöb fölé, és hozzátette, hogy erre a következő hetekben nincs reális esély. A miniszterelnök felidézte, hogy a Duna vízgyűjtő területein az időjárási előrejelzések sem kedvezőek, és kiemelte, hogy az elmúlt húsz év historikus adatai alapján is alacsony az esély a gyors vízszintemelkedésre.

A kormányfő beszélt arról is, hogy a százhalombattai Mol finomító a tavaly októberi tűz miatt 50 százalékos kapacitással működik. Magyar Péter ismertette, hogy a javítások ütemezetten zajlanak, és közölte, hogy a vállalat várakozásai szerint a finomító szeptember 20. körül térhet vissza teljes kapacitásra. A miniszterelnök hozzátette, hogy a hűtési rendszer ott nincs veszélyben, mivel a 2018-as alacsony vízállás után elvégezték a szükséges szivattyúfejlesztéseket.

Magyar Péter bejelentette, hogy a MOL - Magyarország egyik legnagyobb ipari fogyasztója - 65 megawattal, mintegy 40 százalékkal csökkenti villamosenergia-felhasználását a kritikus időszakokban. A kormányfő hangsúlyozta, hogy további nagyfogyasztókat is önkéntes korlátozásra kérnek, és jelezte, hogy hamarosan jogszabályi alapja lesz annak, hogy szükség esetén teljes üzemeket kapcsoljanak le a rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében.

A miniszterelnök kitért az üzemanyag-ellátásra is. Magyar Péter elmondta, hogy az Adria-vezeték logisztikai nehézségekkel küzd, és hozzátette, hogy a nyári időszakban magas a fogyasztás, a Duna alacsony vízállása miatt pedig az uszályok nem tudnak közlekedni.

A kormányfő ismertette, hogy Oroszország a korábbi gyakorlattal ellentétben jelenleg dízelimportőr, ami tovább szűkíti a nemzetközi kínálatot. Magyar Péter kiemelte, hogy ennek ellenére Magyarországon továbbra is a régiós átlag alatt alakul a benzin és a dízel kiskereskedelmi ára és az Európai Unióban a harmadik-negyedik legalacsonyabb a kiskereskedelmi ár.

Jóval magasabb árak vannak Európában, még ott is, ahol most esetleg hatósági árat vezetnek be - hangsúlyozta Magyar Péter.

Kiemelte: az üzemanyag-turizmust meg kell akadályozni a kialakult "kifeszített" ellátásbiztonsági helyzetben. Továbbá annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi termékek beérkezzenek, nem lehet óriási különbséget fenntartani a Mol és az egyéb forgalmazók magyarországi nagykereskedelmi árai és a szomszédos országokban alkalmazott nagykereskedelmi árak között, mert akkor "egyszerűen nem jön be az import", és jelenleg a Dunai Finomító csak a magyar igények mintegy 50 százalékát tudja ellátni - mutatott rá.

Magyar Péter emlékeztetett, 2023 márciusától az Orbán-kormány alatt voltak olyan helyzetek, amikor 800 forint volt a gázolaj ára egyes kutakon. "Ettől szerencsére nagyon-nagyon messze vagyunk, és nem is fogja hagyni a Tisza-kormány, hogy ezeket az árakat elérjük" - fogalmazott.

Mint rámutatott, a gazdasági és energetikai miniszternél van a védett ár bevezetésének a lehetősége. Ugyanakkor a védett ár bevezetése 50 milliárd forintjába került havonta a költségvetésnek - jegyezte meg a kormányfő.

A miniszterelnök közölte, hogy vizsgálat indul annak tisztázására, miért nem történt meg időben a paksi szivattyútelep áthelyezése, amely - mint mondta - egy "10 plusz 10 milliárd forintos beruházás" lett volna. Magyar Péter hozzátette, hogy a beruházást a 2018-as vízszintingadozás már indokolttá tette, és jelezte, hogy a jelenlegi munkálatok befejezése 2028-2029 között várható.

Magyar Péter közölte azt is: péntek estére összehívták a védelmi munkacsoport ülését, ahol a legszükségesebb kérdésekről döntenek a víz- és energiahelyzet ügyében.

A vízhelyzetről szólva kiemelte: a víziközmű-vállalatok igyekeztek még a korábbiaknál is jobban felkészülni.

Rámutatott: sok helyen a lakosság a figyelmeztetés ellenére sem kapcsolta ki az öntözőberendezéseket vagy továbbra is tölti a medencét. Azt kérte, hogy a következő napokban kerüljék az emberek a kertek locsolását, a medencék feltöltését, hogy elősegítsék a vízellátás zavartalanságát, ami jelenleg a legfontosabb érdek.

Megjegyezte: elkerülhetetlenek a csőtörések, hiszen egy elöregedett "víziközmű-válogatottról" van szó és több ezer milliárd forint fejlesztés maradt el az utóbbi 16-20 évben az előző kormányoknak miatt. Ezeket nyilván nem lehet egyik pillanatról a másikra bepótolni, de a szakemberek igyekeznek mindenhol a lehető leggyorsabban segítséget nyújtani. Ha szükséges, akkor a honvédség mindenhol segít - hangsúlyozta a kormányfő.

Magyar Péter úgy fogalmazott, szeretne mindenkit megnyugtatni, hogy kézben tartják az eseményeket, de ahhoz, hogy a lehető legkisebb kár nélkül tudjanak ezen az időszakon túllépni, valódi összefogásra lesz szükség a lakossággal.

A kormányfő azt mondta, Magyarország "soha nem látott nehézségű, komplexitású energetikai krízishelyzettel néz szembe". Azt kérte, hogy senki ne terjesszen hamis információkat, ne drukkoljon a hazája ellen.

Szégyelljék magukat azok - legyenek akár propagandisták, akár mások -, akik megpróbálják félrevezetni, megijeszteni a magyar embereket! - tette hozzá.

A kormányfő azt mondta: volt és jelenlegi fideszes képviselők terjesztik azt, hogy minden ok nélkül állítják le a paksi atomerőművet. Azt "hazudják a magyar embereknek", hogy máskor is volt már ilyen meleg és ilyen alacsony a Duna vízállása. Pontosan tudják, soha hasonlóan alacsony vízállás nem volt, és azt is, hogy milyen szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelnie a paksi atomerőműnek az ütemezett leállítási folyamatánál - mondta.

Magyar Péter hangsúlyozta: a szakemberek nem jókedvükben teszik mindezt, hiszen az erőmű 44 éves történetében nem volt olyan, hogy teljes le kell állítani a létesítményt. Természetesen ezt biztonságosan meg tudják tenni, de egy üzemet, még egy finomítót sem egyszerű, kényelmes és gyors feladat újraindítani - fűzte hozzá.

Magyar Péter dezinformációnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint veszélybe kerülhet a rezsicsökkentés, és hangsúlyozta, hogy ilyen híreszteléseket "minősíteni sem érdemes".

A miniszterelnök közölte, hogy ugyanilyen dezinformáció az is, mely szerint Magyarország azért kerülhetne nehéz helyzetbe, mert Ukrajnának exportál áramot. Magyar Péter hozzátette, hogy "egy szó sem igaz" ebből, és kiemelte, hogy Magyarország jelenleg minden szomszédos országból importál villamosenergiát.

Magyar Péter a büntetőjogi felelősségükre emlékeztette azokat, akik hamis információkat terjesztenek, pánikot keltenek a jelenlegi energetikai krízishelyzetben.

Kitért arra is: Magyarország Ukrajnából is importál áramot, amely nem feltétlenül ukrán termelésű, hanem más országokból érkező mennyiség, amely Ukrajnán keresztül jut be a magyar hálózatba.

A miniszterelnök ismertette, hogy felkérte a külügyminisztert: lépjen kapcsolatba Ausztriával, Szlovákiával és Németországgal a Duna felső szakaszán működő vízerőművek vízvisszatartási gyakorlatának áttekintése érdekében.

Magyar Péter kitért arra, hogy a cél annak vizsgálata, milyen mértékű vízvisszatartásra van joguk az érintett országoknak és milyen többletmennyiséget lehetne biztosítani a Duna vízszintjének stabilizálására.

A kormányfő kiemelte, hogy a rendelkezésre álló információk szerint már a bősi vízerőmű is - és a fölötte lévő létesítmények is - csak annyi vizet tartanak vissza, amennyi a technológiai és műszaki berendezések megóvásához feltétlenül szükséges. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a vízállás olyan alacsony, hogy ennél több vizet nem lehet visszatartani, ugyanakkor továbbra is vizsgálják a nemzetközi együttműködés lehetőségeit.

A miniszterelnök hozzátette, hogy az esetnek "óriási tanulságai vannak", és kiemelte, hogy a közép és hosszú távú megoldásokat nem lehet tovább halogatni, amelyek a Duna vízgazdálkodását is érintik.

Kérdésekre válaszolva Magyar Péter elmondta, hogy a lakossági áramkorlátozás lehetőségét nem lehet teljesen kizárni, de a kormány, a MAVIR és az energiaszolgáltatók azon dolgoznak, hogy ilyen helyzet ne forduljon elő.

Hozzátette, hogy korábban már előfordult kisebb területeket érintő, rövid idejű lekapcsolás az energiarendszer egyensúlyának fenntartása érdekében, de a hosszabb, kiterjedt kikapcsolást minden módon igyekeznek elkerülni.

A miniszterelnök a fogyasztáscsökkentésről szólva kiemelte, hogy elsősorban az ipari nagyfogyasztóktól várnak önmérsékletet, belátást és önkéntes kapacitáscsökkentést, de a lakosság is nagyban hozzájárulhat az energiaegyensúly fenntartásához.

Példaként említette, hogy a klímaberendezések használatát, az elektromos autók töltését és más nagy villamosenergia igényű tevékenységeket nem 17 és 22 óra között, hanem napközben célszerű végezni.

Magyar Péter egy kérdésre reagálva arról beszélt, hogy kritikus helyzetben nagyon kevés erőművi kapacitás áll rendelkezésre Magyarországon: a paksi atomerőmű kiesése után elsősorban a naperőművek, az import és néhány gázüzemű erőmű marad.

Hozzátette, hogy ha megépült volna az a mintegy 4000 megawattnyi szélerőmű kapacitás, amelynek első 1000 megawattos részére már pályázatot írtak ki, illetve ha ütemezetten haladt volna a Paks II beruházás, akkor ma jóval kisebb problémákkal kellene szembenézni.

A kormányfő az európai erőműleállások hatásáról közölte, hogy Romániában és más országokban is blokkok kerültek leállításra a hőség és a túlterhelés miatt, ami növeli az energiaárakat.

Hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek és az MVM-nek óriási többletköltséget jelent, hogy nem az olcsó paksi áron, hanem jóval magasabb tőzsdei áron kerül áram a magyar hálózatba, ugyanakkor ez nem érinti a rezsicsökkentett lakossági árakat.

Újabb kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta, hogy az ipari nagyfogyasztók esetében a rendszerirányító Mavir és a kormány pontos listával rendelkezik a fogyasztásról, és minden érintett céggel egyeztetnek az önkéntes korlátozás lehetőségéről.

Hozzátette, hogy vannak üzemek, amelyeket könnyebb leállítani, másokat nehezebb, de szükség esetén jogszabályi alapon hatóságilag is be lehet avatkozni, akár egy kapcsolóval leállítva egy üzemet. Kiemelte, hogy ezt szeretnék elkerülni, mert az érintett vállalatoknak is jelentős kárt okozna.

A kormányfő az üzemanyagellátásról és az árakról szólva arról beszélt, hogy Magyarország mintegy 90 napnyi kőolaj- és terméktartalékkal rendelkezik, de a stratégiai készletekhez csak nagyon óvatosan, végső esetben lehet hozzányúlni.

Hangsúlyozta, hogy ha a magyar és a környező országok kiskereskedelmi árai között túl nagy különbség alakulna ki, az benzinturizmust indítana be, ami a határ menti térségekben jelentős készletkivonást és üzemanyaghiányt okozhatna. Hozzátette, a kormány folyamatosan figyeli az árakat, és ha elszabadulnának, be fognak avatkozni.

Magyar Péter arra a kérdésre válaszolva, hogy a szivattyúállomások fejlesztése hosszú távú megoldás-e vagy más megoldásra is szükség lehet, közölte: azt mindenki aláírja és elfogadja, hogy ha elkészültek volna a szivattyútelepek, nem lennének gondban.

Történelmi mélyponton a Duna vízszintje és a szükséges hozam az ideiglenes szivattyúval nem biztosítható, ami egy méterrel lett magasabbra tervezve, mint a mostani vízállás. Állnak a hajók a Dunán, közte a turistahajók, nem tudják hűteni Paksot és más területre sem tudnak vizet juttatni. Sürgősen össze kell hívni a szakembereket és lépni kell ez ügyben - rögzítette, hozzátéve: a legtöbb országban - ha korlátozottan is - hajózható a Duna.

A lakossági víztakarékosságról szólva közölte: pályázati úton támogatnák a vízfogyasztás modernizációját segítő eszközöket a lakosság esetében és tervezik egyköbméteres víztározók kialakítását is.

Megjegyezte: nemcsak az elektromos áram esetében, hanem a vízfogyasztásnál is önkorlátozást várnak el a nagyfogyasztóktól. Van olyan akkumulátorgyár, amelyik teljesen leállítja a termelését.

(mti.hu)