Milyen kenyeret együnk? Egyértelmű a válasz, kovászosat
Az Alföld kincsei egyebek mellett a szőlő, a bor és a hazai gabonából készült kenyerek, péksütemények, amelyek láttán már fel sem kapjuk a fejünket, mivel évtizedek óta megszokott, hogy a boltokban jelentős, sőt nő ezen termékek választéka. Arról kevesebb szó esik, hogy a búza vagy akár a szőlő alapanyagok nemesítése, amelyek a megváltozó éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodnak, komoly kihívást jelent a hazai kutatóintézetek számára. Egyebek mellett erről is szólt a péntek délelőtt Katonatelepen megszervezett Alföldi kenyér, szőlő és bor konferencia üzenete.
A fórumot levezető elnök dr. Pauk János, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság osztályvezetője elmondta, hogy ez az esemény a szakma ünnepe. Martonvásártól Nyíregyházáig érkeztek a kutatók. Az esemény története több mint két évtizedre nyúlik vissza, annak idején dr. Hajdú Edit kecskeméti szőlész kutató és dr. Matuz János szegedi kutatók egyeztettek arról, hogy egy közös szakmai fórumot rendezzenek Kecskeméten. Azóta minden évben két gabona és két szőlész és borász előadást tartanak a szakemberek a Hírös Hét során. A konferencia mondanivalója, hogy bemutassák azokat az alföldi kincseket, amelyek itt megteremnek, illetve itt készülnek. Majd hozzá tette: az előadások érdekes tematikákat járnak körbe.
Ezek közül megemlítette dr. Véha Antal előadását, amelynek a címe: Milyen kenyeret együnk? Alapvető ugyanis a kérdés, hogy milyet is fogyasszanak az emberek? Természetesen, kovászosat. Manapság a szakipari vállalkozások egy része a kovászolást elhagyja, viszont egyre több adalékanyagot használnak fel. Részben ez is az oka annak, hogy nő az allergiával küszködők száma, mondta a kutató. Hogy miért jó a kovászolás folyamata? Azért, mert az ennek során keletkező mikroorganizmusok számtalan olyan anyagok leemésztenek, amelyek az emberi szervezet számára esetleg károsak lehetnek, mondta dr. Pauk János.
Kérdésünkre dr. Pauk János elmondta: bár a mediterrán éghajlat egyre inkább északabbra húzódik, vannak olyan nemesített búzafajtáink, amelyek az időjárási kihívásoknak képesek megfelelni. Mivel ezek a nemesítvények itt születtek, ezért azok nagyon jól alkalmazkodnak a változásokhoz. Sajnos a magyar nemesítésű búzafajták ma már csak 40 százalékát alkotják a hazai termésnek. Majd megjegyezte, hogy a kutatóintézetek állami támogatása szerény, pedig idehaza nem annyira a külhoni, hanem az itthoni tudósok által hazai körülmények között kikísérletezett gabonát kellene felhasználni.
A rendezvényen dr. Fekete Gábor Kecskemét alpolgármestere is üdvözölte a konferencia résztvevőit. Előtte kérdésünkre elmondta, hogy egykor Kecskemét mezőváros volt, de ma már nem az agráriumra, hanem az iparra helyeződik a hangsúly. Ugyanakkor azt a kultúrát hagyományt fenn kell tartani, illetve erősíteni, amely a településünkre jellemző volt, és részben még ma is jellemző. Ez ennek a konferenciának az üzenete. Majd hozzá tette: sajnos az aszály óriási gond. Az Alföldön ez mindenhol problémaként jelenik meg, szerencsére az országgyűlési képviselők az ügyben lépéseket tettek, hogy elősegítsék a mezőgazdaság problémájának az enyhítését.