Nem a mi ünnepünk, de a mi örömünk!

Megmozdult a Vacsi köz apraja-nagyja vasárnap este, hogy részt vehessen a csokigyűjtő körúton. A babakocsiban ülőtől egészen a 79 éves nagypapáig mindenki élvezettel járt befogadó háztól befogadó házig.

„Ez most minek kell, mikor olyan drága a tök!”

Még mindig megosztó a Csokit vagy csalunk! rendezvény, mondván ez nem a mi ünnepünk, meg drága a tök. Igen kétségtelen, hogy nem a mi ünnepünk, de a mi örömünk lehet. Ez a rendezvény ugyanis a közösségek összekovácsolásáról szól arról, hogy fantasztikus látni, ahogy elindulnak a gyermekek a begyűjtő körútra és szintén nagy öröm azt látni, ahogy a befogadó házat csodásan feldíszítik otthonukat, majd örömmel teli mosollyal nyújtják a finomságokkal teli mélytányért.

„Szóval nagyon szép este volt ez, igaz fárasztó, de szép!” – ez lett a drága tökből a végén.

Nincs annál szebb, ha együtt a család, ha a közösség is eggyé válik, hacsak erre a pár órára is, ez már megérte, köszönjük!

Halottak Napján pedig szép ruhákba öltözve elmegyünk a temetőbe és lerójuk tiszteletünket szeretteink előtt és csendben emlékezünk, mert annak úgy, és ott van helye a lelkünkben!