Öntözni lehet, de csak okosan és felelősen
A klímaváltozás problémája nem újkeletű, de a mai felnőttek emlékeznek még arra, amikor teljesen más volt a nyarak hőmérsékleti és csapadékhelyzete. Farkas Diana riporter először arra kérdezett rá, hogy mennyire kell visszamennünk az időben, hogy a jelenlegi problémák gyökerét és okait megragadjuk.
Az egybefüggő táblák pazarlóan bántak a talaj vízkészleteivel, rontották a vízvisszatartó képességét, a műtrágya, konkrétan a nitrogén növelte a hozamokat, de fokozták a növények vízfelhasználását is. Padra István kijelentette, a homokhátság elsivatagosodása már nem veszély, hanem most éljük meg. A jelenlegi helyzet pedig leginkább a nagyipari agrártermelésnek, vagyis kimondottan az emberi tevékenységnek a következménye. A probléma megoldása szerinte a regeneratív gazdálkodásban rejlik, melynek lényege, hogy folyamatos növényborítottság kell a tájba, így a növényfelületek páracsapdaként működnek, nedvesen tartják a talajt.
Jelenleg éves szinten 4-500 milliméter csapadék hiányzik, s emellett az eloszlás, az intenzitás, és a talaj minősége is megváltozott, a talajvízszint pedig jelentősen lecsökkent. A legális és illegális kutak fúrása ezért már a lejjebb lévő rétegvizek mennyiségét is veszélyeztetik.
A kiskertek öntözése Padra István szerint szükséges ugyan, de az se mindegy, hogy jól vagy rosszul csináljuk.
A szakértő az otthoni árnyékoló növények ültetésére is felhívta figyelmet. Illetve ő is fontosnak tartotta a „vágatlan május” kezdeményezést, a fűfelületek minél ritkább nyírását, mert így a növény hatékonyabban tápálálja a talajt, és önmagának árnyékolva az alatta lévő vízháztartást is hatékonyabban segíti. Lehűlés előtt érdemes lenyírni, hogy szép legyen, addig pedig védje, táplálja az alatta lévő talajt, ezáltal saját magát, és a zöld kertet is. Ez a szemléletváltás – főként a mezőgazdaságban, de a kiskertekben is – hosszabb távon sokat segítene a megváltozott klímahelyzet kezelésében.