Orbán Viktor: Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad

1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak – elevenítette fel Orbán Viktor az 1848 év tavaszi eseményeit.

Mit csináltak a magyarok? Verset irtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára, ez volt az első bélkemenetünk, kiszabadítottuk az első politikai foglyokat, színházba mentünk, elénekeltük a nemzeti dalt és estére győztünk! – sorolta a kormányfő.

A magyar forradalom nem romboló, hanem építő, a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle, ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják.

Nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekleinkre, hanem hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra.

A miniszterelnök kifejtette: 176 évvel ezelőtt azért álltak ki a hazaszeretet mellett a magyarok, mert Petrovics bácsi, Jókai apuka, Irányi anyuka és társaik derék, szabadságszerető és hazájukat szerető fiakat hagytak hátra a világnak.

A márciusi ifjak tudták, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. A haza az ugyanis állandó fenyegetettség árnyékában él.

„A magyar hazát csak és kizárólag polgárai szeretete, a szívek ereje tartja fönn, ez tesz bennünket különlegessé” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A nyugati világban ma emberek millió élnek úgy, mint aki a semmiből jön, és a semmibe megy. Ezért nincsenek tekintettel senkire és semmire. Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át, és sáska módra legelnek le mindent. Semmibe veszik a holtakat, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket.

Ezzel szemben mi magyarok jövünk valahonnan, és megyünk valahová. Mindent, amink van, az elődeinktől kaptuk, és tovább kívánjuk adni

– emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor emlékeztetett: a magyar ember nem tartja magát szabadnak csak, mert nem éhes, vagy mert nem gyötri lelki nyavalya. Ez nekünk kevés. Nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr.

Mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmi máshoz nem fogható formája. A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk – mondta.

A nyugati világban azt is képzelik, hogy az ember csak úgy van magában. Ő dönti el, hogy fiú lesz-e vagy lány, a család az, amit kitalál magának, a haza pedig működő terület. Mi magyarok eben nem hiszünk.  Tudjuk, ha egyedül állsz a világban akkor magányos vagy és nem bátor. A március ifjak, azt kiáltották a világba, hogy mi társak vagyunk, nemcsak a családban, hanem a hazában is, hiszen honfitársak vagyunk. A magyar történelem egy láncolat, Szent István királytól, Mátyás királyon át, Petőfi Sándoron keresztül egészen az 56-os forradalmon át egészen napjainkig.

Megy egy utazó, lát egy követ törő embert, megkérdi, hogy mit csinál. Nem látod?  Követ török, válaszolja az. Megy tovább, lát még egy másik embert is követ törni, azt is kérdi, mit csinál. Mire jön a válasz, hát nem látod, katedrálist építek.

A magyar baloldal követ tör, mi viszont katedrálist építünk. Ez a mi sorsunk

– mondta a miniszterelnök.

Ez a mi életünk, 1100 év közös erőfeszítésé, 40 nemzedék építőköveiből épül a Magyarország katedrális.

Szent István megalapította, Mátyás naggyá tette, a labancok lerombolták, a reformkor újraépítette forradalom hősei harcoltak érte, hogy mi újra itt lehessünk.

A 48-as hősök látták a katedrálist, látták a hazát, amely a hétköznapok felett áll. Bártan cselekedtek akkor is, amikor az életük forgott kockán vagy amikor esély sem volt a győzelemre. Dicsőség a márciusi hősöknek!

Petőfi írja: hiába minden szép és jó beszéd, ha meg nem fogjátok az elejét.

Európa ma nem csendes, egyre hangosabb: Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, olyasmit akartak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze . Be akarnak préselni egy háborúba, migránsokat akarnak betelepíteni és azt akarják, hogy átneveljék a gyerekeinket, e ki ezt nem hagyjuk

Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad!

„Igened legyen igen, nemed legyen nem. Rabok legyünk vagy szabadok? Rabság vagy szabadság? Legelőször erre kell válaszolnunk” – utalt Petőfi Nemzeti dalának soraira a miniszterelnök.
Mi nem megyünk háborúba, nem engedjük át az országon a csapatokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Emlékeztetett, hogy Brüsszel, illetve az Európai Unió nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra. De büszke magyar népet meghajlítani, bennünket hódoltatni kétszeres siker, és ezzel lehet elvenni a többi rebellis kedvét is.
Az elmúlt 500 évben minden birodalom előbb-utóbb belátta: elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire.
„Elkopott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, és elvásott a vörös csillag is”
– fogalmazott Orbán Viktor.
Mi vagyunk a bot a gépezetben, a tüske a köröm alatt, akibe beletörik a bicska és beleszorul a fejsze is – sorolta. Mi vagyunk az a Dávid, akibe belebukott a Góliát. 1956-ban meglékeltük a világkommunizmust, majd ’89-ben kiütöttük az első téglát a berlini falból. Ezek után Európa számos fővárosában rájöttek: mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket, magyarokat – mondta.
A kiegyezéssel pedig megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár, és békés virágzó világot teremtünk. Egyedül Brüsszel nem érti meg ezt.
Ezért, ha meg akarjuk őrizni Magyarország szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt.

1848-ban megálltunk Schwechat-nál, most nem tesszük, most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Tapasztaltak és ütésállók vagyunk, hiszen ezeregyszáz éves állam vagyunk.

Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel elhagyta, sőt, szembefordult az európaiakkal, nem nézzük el, hogy kisemmizzék a hazánkat, adósrabszolgává tegyék a gyerekinket, s ráadásul háborúba vigyék gyerekeinket. Mi itt. Budapesten ismerjük a háborút. Egy emberötlő és egy nemzedék ment rá a legutolsó háborúban. Magyarország nem kér a háborúból, mi csak a békével járunk jól.

Tisztelt ünneplők, béke helyett háborút, biztonság helyet jogállami hercehurcát kaptunk. Becsaptak, ezért ideje, hogy fellázadjunk, és helyreállítsuk az európai emberek önbecsülésest. Nem vagyunk egyedül.

Sorosfordító év lesz az idei, az év elején egyedül voltunk, de év végére már nem leszünk.

Magyarország csak a békével jár jól, nem kérünk a háborúból. Szuverenista fordulat előtt állunk, helyre állhat a normális élet Amerikában és Európában.

Újra nyithatjuk a nyugati nemzetek nagy korszakát mindenki előtt.  Kivéve azok előtt, akik megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket, akik aknamunkát folytatnak Brüsszelben, akik kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, akik genderaktivisták kezére adnák a gyerekinket.

Akik rosszabbak a labancoknál és a muszka vezetőknél, nekik az árulok sorsa jut.

A miniszterelnök kifejtette: Háború vagy béke – ez a választás tétje.

Emlékeztetett: június 9-án választás lesz.

Nem bújhatsz el, döntened kell, kiállsz a hazádért, vagy idegenek kenyerét eszed – zárta gondolatait.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben 2024. március 15-én.