Szociális intézkedésekről és új környezetvédelmi hatóság létrehozásáról is döntött a kormány

Magyar Péter azt mondta: az Orbán-kormánytól "totálisan kivéreztetett" költségvetést és szociális rendszert vettek át, ugyanakkor a Tisza-kormány nem felejti el a korábban tett vállalását a szociális dolgozók, ezen belül a gyermekvédelmi dolgozók és a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks) munkatársak 25 százalékos béremelésére. Bejelentette, a kormány kétlépcsős béremelést tervez, az első emelés október közepén várható, a második pedig 2027. január 1-jétől. Erről a kabinet rövidesen döntést hoz.

Elmondta azt is, hogy tíz százalékkal emeli a kormány a megváltozott munkaképességűek ellátását, valamint a 65. évüket betöltött, megváltozott munkaképességűek ellátását a nyugdíjhoz hasonlóan minimum 120 ezer forintra növeli. Azt mondta, ez újabb 238 ezer embernek nyújt majd jelentős segítséget. Ezek a régen rokkantnyugdíjnak nevezett ellátások sávosan vannak meghatározva a munkaképesség-csökkenéshez képest arányosan, és számít a ledolgozott munkaévek száma, valamint a kor is - tette hozzá. A kormányfő jelezte:

rövidesen nyilvánosságra hozzák, hogy melyik sávban mit jelent ez az emelés.

Magyar Péter bejelentést tett a javítóintézetek fejlesztéséről és a gyermekvédelmi rendszerbe való visszakerüléséről is. Mint mondta, tavaly decemberben az előző kormány "politikai okokból" bezárta a Szőlő utcai javítóintézetet, eladta az épületet, és az ilyen intézmények felügyeletét átadta a büntetés-végrehajtásnak. Közölte:

a kormány most döntött arról, hogy október 1-jétől az aszódi, a debreceni, a rákospalotai és a nagykanizsai javítóintézet visszakerül a gyermekvédelmi rendszerbe, és azonnali hatállyal 3 milliárd forintot biztosítanak az ellátás fejlesztésére.

Jelezte, az idén 500 millió forintot, 2027-ben 1,5 milliárd forintot, 2028-ban pedig még 1 milliárd forintot szán a kormány erre a célra.

Köböl Anita kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy költségvetési többletforrást biztosít a kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi és területi szerveinek.

A szóvivő szerint minden tizedik magyar családnak van valamilyen fizetési hátraléka, ugyanis sok ezer családnak minden hónap végén komoly nehézséget okoz, hogy az összes számlát és törlesztőrészletet időben ki tudja fizetni. Az átmeneti pénzügyi nehézségekből pedig gyorsan tartós eladósodás, majd akár végrehajtás lehet - magyarázta.

Kijelentette, a kormány nem hagyja magukra ezeket a bajba jutott családokat, ezért új adósságkezelési, tanácsadási szolgáltatás indításáról döntött. Ezt a szolgáltatás biztosítja november 20-tól a Családi Csődvédelmi Szolgálat

- mondta.

Magyar Péter miniszterelnök beszámolt arról is, hogy új környezetvédelmi szuperhatóság kezdheti meg a működését a tervek szerint 2027. január 1-jei hatállyal.

Elmondta, az országos hatáskörű, önálló környezetvédelmi főhatóságot több lépcsőben állítják fel, és a legfontosabb környezet-, természet-, klíma-, víz- és állatvédelmi, vízgazdálkodási és erdészeti hatósági feladatokat látja majd el. Kiemelt feladata lesz az akkumulátor-gyártással, -újrafeldolgozással és -hatástalanítással kapcsolatos környezetvédelmi engedélyeztetés is.

Az új főhatóság szigorúan szakmai alapon, következetesen ellenőrzi a nagy környezeti terheléssel járó ipari üzemeket - közölte, aláhúzva, a szabályok mindenkire egyformán érvényesek lesznek, aki kis, közepes vagy nagy gyárat működtet, annak maradéktalanul be kell tartania a magyar és az európai környezetvédelmi előírásokat. Jelezte, erősebb eszközöket is kap a hatóság, szigorítják a környezetvédelmi jogsértések szankcióit, hogy egy nagy ipari vállalat számára is visszatartó erővel bírjon. A legsúlyosabb környezetvédelmi szabálysértés esetén a kiszabható bírság összegét ötmilliárd forintra emelik.

A migrációs szabályok be nem tartása miatt Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságról a miniszterelnök azt mondta, továbbra is igazságtalannak tartja, ahogy Magyarországot kezelik ebben az ügyben, az ítélet óta ugyanis folyamatosan szigorodik az uniós menekültügyi szabályozás, illetve a tagállamok álláspontja.

Sok szempontból lehet vitatni az előző miniszterelnök és kormány tevékenységét, de Magyarország álláspontja alapvetően helyes volt az illegális migráció elleni küzdelemben - jelentette ki. Magyar Péter közölte, világossá tette az európai vezetőknek, hogy semmilyen módon nem fordulhat elő, hogy Magyarország lazítson a szabályokon. Azt a megoldást kell megtalálni - folytatta - , amely kompatibilis az uniós joggal, elfogadható az Európai Bizottságnak és nem jelent lazítást a magyar határokon. Hozzátette, lehet, hogy csak arra lenne szükség, hogy egy napra hatályba lépjen "valami", hogy eltöröljék az egymillió eurós büntetést, majd másnap hatályba lép egy, a korábbihoz hasonlóan szigorú, kicsit másképpen működő szabályozás.

Köböl Anita kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy a kormány intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a tűzifa áfájának csökkentéséből származó előny közvetlenül a lakosságnál jelentkezzen.

Elmondta, a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése szeptember 15-től nem feltétlenül érvényesül a fogyasztói árakban, mivel a kereskedők "hajlamosak" az előnyt részben saját profitjukként felfogni, így a csökkentés a vásárlói oldalon nem válik érzékelhetővé.

Közölte, a kormány annak érdekében, hogy biztosítható legyen az áfacsökkentés hatása a lakossági árakban, arról döntött, hogy a januári áron rögzíti az állami erdőgazdaságokban kitermelt tűzifa árát. Megjegyezte, ez a hengeres fára értendő, és ebben a gazdaságok között különbségek lehetnek.

Ismertetése szerint a szociális tűzifaprogramban az állami erdőgazdaságban vásárolt keményfa esetén ez köbméterenként 23 ezer forintos, lágyfa esetén köbméterenként 15 ezer forintos árat jelent. Ezen az áron magánszemélyeket lehet kiszolgálni, a kiskereskedőkre ez a rögzített ár nem vonatkozik - mondta.