Vízmegtartás a Homokhátságon: 2 izgalmas mintaprojekt, új remény
A Homokhátságon minden csepp víz számít. A kiszáradó földek, az apadó tavak és a mélyülő talajvízhiány egyre súlyosabb kihívás elé állítják a gazdálkodókat és a természetvédelmi szakembereket.
Az Izsákon megrendezett II. Homokhátsági Vízmegtartási és Aszályvédelmi Fórumon azonban már nemcsak a problémákról, hanem a gyakorlati eredményekről is szó esett.
Vízmegtartás a Homokhátságon: a föld reagált a beavatkozásra
Bíró Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területkezelője két soltszentimrei mintaprojekt tapasztalatait ismertette.
Az egyik helyszínen a csatornákba juttatott víz eleinte gyorsan eltűnt. Később azonban a környező árkok és természetes mélyedések is megteltek, a víz pedig egyre több helyen maradt meg.
A legfontosabb eredmény: a környéken a talajvízszint emelkedését is megfigyelték.
Ez biztató fejlemény, de még nem bizonyítja, hogy a módszer nagyobb területen, tartósan is hasonló eredményt hozna.
A megoldás nemcsak a vízpótláson múlik
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a Duna és a Tisza vízkészletére épülő, hosszabb távú vízpótlási elképzeléseket mutatta be.
Csakhogy a hatalmas beruházásoknak ára van. A vármegyei önkormányzat korábbi tájékoztatása szerint az átfogó program becsült költsége meghaladja az 1600 milliárd forintot. A teljes beruházás finanszírozása akkor még nem volt biztosított.
Balogh Péter, a Vízválasztó Mozgalom elnöke szerint ráadásul a tájhasználaton és a gazdálkodási szemléleten is változtatni kell.
Hiába érkezik ugyanis víz a Homokhátságra, ha nem teremtjük meg a feltételeit annak, hogy helyben is maradjon.
Remény van. De mikor lesz valódi fordulat?
A soltszentimrei tapasztalatok arra utalnak, hogy helyi beavatkozásokkal kedvező változás érhető el. A siker valódi mértékét azonban hosszabb távú mérésekkel lehet megállapítani.
Mennyi vizet sikerült megtartani? Mekkora területre terjed ki a kedvező hatás? És mikor válhatnak a kísérletek szélesebb körben alkalmazható megoldássá?
Mert a Homokhátságnak már nem újabb ígéretekre, hanem tartósan a földben maradó vízre van szüksége.
Kapcsolódó cikkek:
A vízmegtartás elősegítésére szerveződtek Kecskeméten is a Vízőrzők
Megújul a Természetvédelem határok nélkül magazin! Stúdióbeszélgetés – Karáth Imrével
Külső hivatkozások:
Rendkívül alacsony a Kolon-tó vízszintje