150 éve született Kecskemét díszpolgára – Klebelsberg emlékév
A kultuszminiszter mindig fontosnak tartotta a kölcsönös nemzetközi kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztését. Klebelsberg a két világháború közötti időszak meghatározó politikusa volt. Kultúrpolitikájában kiemelkedő helyet kapott az oktatás és a kultúra, valamint a vidék szerepének növelése. Kiemelkedő intézményfejlesztési munkája és szerteágazó szervezési tevékenysége mellett az ő nevéhez fűződik számos ünnep és hagyomány hivatalossá tétele. Vidékfejlesztési politikájának és decentralizációs törekvéseinek egyik fontos pontja volt Kecskemét és környéke. Kecskemét sokat köszönhetett a kultuszminiszternek – tudtuk meg Székelyné Kőrös Ilona történész, etnográfustól, aki publikációiban az alföldi, kecskeméti kötődéseket is vizsgálja, így például a Klebelsberg nevéhez fűződő iskolafejlesztési program kecskeméti vonatkozásait:
1926. október 4-én délelőtt, Kecskemét Méheslapos nevű külterületén, az újonnan átadott tanyai elemi népiskola épülete mellett nevezetes esemény részesei lehettek a szép számban összegyűlt érdeklődők. Horthy Miklós kormányzó — Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és munkatársai, vármegyei és városi vezetők jelenlétében — a méheslaposi iskola felavatásával egyidejűleg 28 kecskeméti tanyai iskolát adott át rendeltetésének. Jelképes felavatása volt ez az ünnepség a Klebelsberg-féle iskolaépítési akció kezdetén — 1926 nyarán — az Alföldön felépült összes tanyai népiskolának is. Az 1925—30 között zajló akció a magyar oktatásügy történetének legnagyobb szervezett, központi irányítású akciója volt.
Mint legfőbb mecénás, jelentős lépéseket tett a külföldi tudományos kapcsolatok, ösztöndíjak, intézmények létesítése érdekében. Külföldi kollégiumok és kutatóhelyek (pl. Bécs, Collegium Hungaricum) megszervezése mellett belföldi ösztöndíjakat létesített. A Magyar Történelmi Társulat elnökeként számos történeti forráskiadvány megjelentetését tette lehetővé. Sokat foglalkoztatta a magyar közgyűjtemények helyzete; kultuszminiszteri évei alatt nyílt meg a Nemzeti Múzeum kiállítása a nagyközönség számára, új elhelyezést kapott a Néprajzi Múzeum és az Országos Levéltár. Több vidéki múzeumot avattak az 1920-as években — köztük a kecskemétit. (Székelyné Kőrösi Ilona: A magyar iskola ezer éve – Az alföldi Klebelsberg-iskolák Honismeret 24. évf. 2. szám (1996), 12-19.)
A Klebelsberg Emlékév eseménysorozatának részeként Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia székházában mutatták be a Trianoni Szemle 2025. évi különszámait. A négy tematikus kötet Klebelsberg életműve előtt tiszteleg, bemutatva a 20. század egyik legnagyobb hatású kultúrpolitikusának munkásságát.
A jubileumi kötetben kecskeméti szerző írása is helyet kapott: Székelyné Kőrösi Ilona tanulmánya a második kötetben olvasható. A kiadvány borítóján a méheslaposi (ma műkertvárosi) iskola fényképe látható. Annak az épületnek az emlékét őrzi, ahol 1926. október 4-én tartották az elsőként felépült alföldi Klebelsberg-iskola avatóünnepségét.
Néhány fontos intézkedés, melyet oktatási miniszterként vitt véghez:
- Megteremtette a háromágú középiskolai rendszert (1924/XI. tc.) melyben kettőről háromra növelte a középiskola típusok számát
- Megreformálta a középfokú lányoktatást
- Klebelsberg nevéhez fűződik a tanárképzés reformja
- történelmünk egyik nagy iskolaalapítójaként sikeres harcot folytatott az analfabetizmus ellen, 3 év alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon
- Külföldön Collegium Hungaricumokat (CH) hozott létre
- Megszervezte a Testnevelési Főiskolát
Klebelsberg Kuno a Horthy-kori Magyarország egyik legismertebb, emblematikus alakjaként, az 1920-as évek oktatáspolitikájának és iskolahálózatának meghatározó konzervatív politikusaként és a revizionalizmus illetve egyházi oktatás fő zászlóvivőjeként vonult be a magyar történelembe.