757 millió forint közterhet spórolt meg azzal, hogy „zsebbe” fizette a munkásait

A vád szerint a Bács-Kiskun vármegyei építőipari vállalkozás vezetője – az ügy férfi vádlottja – 2015-ben úgy döntött, hogy a munkavállalóit minimálbérre jelenti be azért, hogy a foglalkoztatásukkal összefüggésben felmerülő közterheket a lehető legkisebb mértékben kelljen teljesítenie. A cégvezető a „hivatalos” munkabér után az adókat és járulékokat levonta és befizette, majd a nettó bért a dolgozóinak átutalta. A bejelentett és leadózott összeg mellett azonban a munkavállalók havonta készpénzben is kaptak további munkabért. A „zsebbe” kifizetett összeg az alkalmazottak teljesítményétől függött. A kft-t irányító vádlott a kétféle bérezésről nyilvántartást is vezetett, amely havi bontásban tartalmazta az egyes munkavállalók részére adott hónapban átutalt és készpénzben kifizetett nettó bért egyaránt. Ezt a nyilvántartást a férfi átadta az adminisztrátornak – az ügy női vádlottjának -, aki ez alapján kiszámolta, borítékba tette és átadta a fizetést a dolgozóknak.

A cégvezető hat éven át elkerülte a „feketén” kifizetett jövedelmek után járó munkavállalói és a munkaadói közterhek – úgy mint személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, szakképzési hozzájárulás és szociális hozzájárulási adó – megfizetését, összesen 757.876.000,- forinttal megrövidítve a költségvetést.

A nyomozás során gépjárműveket, ingatlanokat és értékpapírszámlát zároltak.

Az ügyészség a férfit és a nőt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja és ezért velük szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyészség a céggel szemben vagyonelkobzást és pénzbírság kiszabását is indítványozza. A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.