Innováció a személygépjármű javításban és kereskedelemben
KÖZLEMÉNYA „Hatékonyságot és ügyfélbizalmat javító digitalizációs megoldások fejlesztése a Tormási Kft-nél” című, 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00070 azonosító számú projekt összköltsége 670 000 000 Ft, melyből a vissza nem térítendő támogatás összege 487 500 000 Ft volt.
Az ipari digitalizáció a legtöbb termelő és/vagy szolgáltató vállalat kitörési pontját jelentheti, hiszen olyan megoldásokat eredményez, melyek viszonylag kis ráfordítással (az egyre olcsóbbá váló fajlagos számítási kapacitás által) jelentős hatékonyságnövelést tudnak biztosítani. A szolgáltatások területén ehhez párosul az ügyfélbizalom kérdése, amelynek növelése az egyik leghatékonyabb eszköz a piaci előny szerzésében és megtartásában.
A kutatás-fejlesztési projekt során kifejlesztett hardver + szoftverrendszer az alábbiakra nyújt megoldást:
- Kültéri és beltéri viszonyok között egyaránt működőképes jármű pozíció meghatározó rendszer, amely a munkafolyamatok gyorsítását, hatékonyságát célozza meg.
A javításra átvett járművek szerelés- és az ügyfélnek történő átadás előtti megtalálása a telephelyen komoly időkiesést okoz a szerelők hasznos tevékenysége szempontjából (jelenleg átlagosan 15 perc telik el egy javításra váró gépjármű megtalálásával és a megfelelő szerviz- vagy átadópontra történő beállásával).
A modul segítségével a szerelők láthatják, hogy mely autók várakoznak a munka elvégzésére és azok hol parkolnak. Az alkalmazott technológiák kültéren- és beltéren egyaránt működőképesek, ezáltal követhető a járművek helyzete a külső parkolókban és a szerviz épületében egyaránt.
Az alkalmazott GPS és Mesh hálózaton alapuló helymeghatározó eszközök mellett az autószervíz(ek) igényeinek megfelelő, egyedi tervezésű és legyártott áramkörök biztosítják a mindenkori pontos helymeghatározást.
- A kifejlesztett optimalizációs modul a közvetlen és közvetett szerelési munkafolyamatok veszteségeit csökkenti, növelve a főtevékenység (javítás, karbantartás) hatékonyságát.
A kutatás során részletes tanulmány készült a lehetséges felhasználható szenzortípusok előnyeiről és hátrányairól. Ez alapján kiválasztásra kerültek az alkalmazott szenzorok (humán mozgás, jármű mozgás, szerszám mozgás követésre), az alkalmazott szoftverplatformok (szenzor adatgyűjtés, adatbáziskezelő), és a megfelelő kommunikációs protokoll.
A kül- és beltéri pozíciókövetés szenzorrendszerének kiépítésével, nagy mennyiségű adat gyűjtésére és feldolgozására a kutatók létrehozták a szükséges algoritmusokat és egy folyamatosan bővíthető adatbázist. A beavatkozó rendszerek ezen adatbázis segítségével tudják meghozni a döntéseket és utasításokat adni a későbbiekben.
A vállalatirányítási rendszer szervízfolyamataiból kiindulva és a szerelők csarnokon belüli mozgását monitorozva, továbbá a felhasznált szerszámok azonosítása alapján optimalizáltuk a szervízcsarnok layoutját és a különböző funkciókkal rendelkező szerelőállomások elhelyezkedését.
Az elvégzett layout optimalizálással közel 10%-kal sikerült csökkentenünk a szerelők – egyébként nem produktív – mozgását.
- A szervízekben leggyakrabban használt és emiatt a legszűkebb keresztmetszetet jelentő hidraulikus emelőkre prediktív karbantartás modult került kifejlesztésre.
A prediktív karbantartási modul az egyes szerelő berendezések, emelők meghibásodásának időben történő előprejelzésére irányul. A folyamatba bevont eszközökre felszerelt szenzorok és adattovábbító egységek adatait összegyűjtve a kifejlesztett mesterséges intelligencia algoritmosok segítségével definiáltuk azokat a különleges jeleket és adatokat, melyek ismeretében következtethetünk a vizsgált egységek aktuális állapotára és nagy pontossággal előrejelezhetjük a várható meghibásodás idejét és típusát. A meghibásodás prognosztizálásával csökkenthető az egyes kulcsfontosságú szerelőberendezések, emelők meghibásodábából eredő hasznos szerviz-idő kiesések.
- Az ügyfélbizalom erősítését szolgáló intelligens, az adott munkafolyamatot automatikusan felismerő kamerarendszeren keresztül a jogosult felhasználók és a minőségirányítás számára követési funkciót alakítottunk ki.
A márkaszervízek szempontjából kiemelt probléma az ügyfélbizalom kérdése, ezzel összefüggésben a szervízfolyamatok dokumentálása. Ennek a problémának az áthidalására olyan intelligens kamerarendszerből, azt vezérlő szoftverből és felhasználói interfészt megvalósító szoftverből álló modult hoztunk létre, amely mesterséges intelligencia felhasználásával érzékeli a kritikus munkafolyamatokat (pl. új alkatrész beépítése) oly módon, hogy a megfelelő kameraképeket rögzíti és továbbítja az ügyfélhez és járművéhez tartozó dedikált felhőalapú adatbázisba, valamint a minőségbiztosítási dokumentáció számára. Ezáltal – a szerviz szakemberei mellett – bármelyik ügyfél bárhonnan és bármikor visszanézheti, mi történt az autójával, milyen alkatrészeket cseréltek benne és milyen javítási karbantartási munkákat végeztek el autóján.
A feltanított képfelismerő mesterséges intelligencia megoldás kiváltja a szerelői beavatkozást, nagymértékben növeli a rendszer hatékonyságát és erősíti az ügyfélbizalmat.
A kutatás-fejlesztési projektben a kecskeméti Tormási Autóház számára kifejlesztésre és implementálásra került, hatékonyságot és ügyfélbizalmat javító digitalizációs megoldások (modulok) jelenleg alaposan letesztelt és jól működő prototípusok, melyek kialakításánál fontos szempont volt azok piaci megfelelősége, ami által a későbbiek során akár termékként is piacra dobhatók.
Tovább információ kérhető:
Dr. Kovács Lóránt dékán