A wojtylásokkal beszélgetett, majd ebédet osztott az osztályvezető főorvos

A rögtönzött diskurzus a kórházban hagyott csecsemők napjainkban egyre aktuálisabb témájával indult.

A résztvevők megtudhatták, hogy a kórházakban a kisbabák egy részét megszületés után vagy nem viszi haza az édesanya, vagy nem adhatják ki, mert a szülők nem tudnak megfelelő körülményeket teremteni a kisbabájuknak. A szülők gyakran ilyen esetben sem szeretnének lemondani a gyermekről, így ezek a babák örökbefogadó szülőkhöz sem kerülhetnek. Van olyan kisgyermek, aki még két évvel a megszületését követően is egy kórházban cseperedik.

Akad olyan édesanya, aki a szülés után szinte azonnal elhagyja a kórházat, és nem jelenik meg többé, de olyan is, aki nem viheti haza a babát, mert hajléktalan, ám hetekig bejár a kisbabájához. Az esetek egy részében a szülő ragaszkodna a gyerekhez, de mivel nem tud megfelelő körülményeket biztosítani, nem adhatják ki neki a gyerekét.

A legnagyobb probléma a kórházakban maradt gyerekek szempontjából az, hogy a helyi körülmények nem alkalmasak az egészséges fejlődés biztosítására, ugyanis egy rácsos ágyban egy több hetes kisbaba alig kap ingert, és nincs lehetősége arra, hogy egyetlen személyhez kötődjön. Ugyan a kórházi dolgozók közül sokan részt vesznek a gondozásukban, dajkálásukban, hordozásukban, munkájuk ellátása mellett azonban nyilvánvalóan nem tudnak mindig jelen lenni, amikor a babának szüksége lenne erre – mutatott rá az egészségügyi szakember.

A wojtylások következő felvetése a későn szülés volt.

Az idősebb korban történő gyermekvállalás egészségi szempontból nagyobb kockázatot jelent mind a babára, mind a mamára nézve. A petefészek kapacitása nem ugyanaz egy negyvenév feletti nőnél, mint a fiatalabbak esetében. Másrészt a megszületett gyermek is hajlamosabb lehet bizonyos betegségekre. A későn szülés jelensége elsősorban a gazdaságilag fejlett országokra jellemző. Az idősebb korban gyermeket vállalók iskolai végzettsége általában magasabb, ami összefügg a tudatossággal is.

Szóba került a robotsebészet is, mint a gyógyászat egyik jövőbeni haladási iránya.

A robotsebészeti eszközök kevesebb élőmunkaerőt igényelnek, kímélik a műtétet végző szakorvost, és a betegek szempontjából is rendkívül kedvezők, mivel kiiktathatók az olyan emberi tényezők, mint a fáradtság vagy az enyhe kézremegés. Ráadásul a bennük alkalmazott mesterséges intelligencia akár hajnalban is képes dolgozni, csak áram kell a működésükhöz. E berendezések legnagyobb hátránya a rendkívül magas beszerzési ár, viszont egyre többen gyártanak ilyen eszközöket, így az áruk is kezd csökkenni – hangzott el a közel egy órahosszát felölelő társalgás során.

(Fotók: Tódor Norbert)