Az ’56-os hősökre emlékeztek Kecskeméten

2024. 10. 23., 17:50
Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére városi megemlékezést tartottak Kecskeméten, a Szabadság téri emlékműnél. A rendezvényen „Tűz és Vér” címmel a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház emlékműsora volt látható, majd Cey-Bert Róbert ’56-os szabadságharcos, író tartott beszédet.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 45 képet tartalmaz

Hagyományosan a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház társulata idézte meg a hősöket, az októberi történéseket az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett megemlékezésen. A „Tűz és vér” című előadást követően Cey-Bert Róbert tartott beszédet. Az író, az ’56-os szabadságharc idején 18 éves volt, amikor Kaposvárról Budapestre ment, hogy kivegye részét a harcokból. A mai rendezvényen elmondta, több vidéki diákkal is találkozott, köztük egy kecskemétivel, akivel több összecsapásban is részt vett. Cey-Bert Róbert élete legboldogabb időszakának nevezte 1956. október végét, amikor a nagy veszteségeik miatt a szovjetek tűzszünetet kértek és megígérték, hogy kivonulnak az országból.

Csodálatos volt szabadnak és magyarnak lenni egyszerre, ezt előtte még nem éltük át. Ismeretlen emberek összeborultak az utcán, egymást ölelték, meghatottan könnyeztek, csak ismételgették: szabadok vagyunk, szabadok vagyunk, kimennek a ruszkik! El kellett mondani többször, hogy ezt elhiggyük mi is, hogy ez a csoda valóra vált
— emlékezett vissza Cey-Bert Róbert, ’56-os szabadságharcos.

Utána következett élete legboldogtalanabb hete, amikor november 4-én ígéretüket megszegve ismét támadtak hatalmas túlerővel a szovjet harckocsi-hadosztályok. A szabadságharcos elmondta, bár tudták, hogy a megtorlás, a halál vár rájuk, mégis harcba szálltak a magyar becsületért.

„Ez borzalmas időszak volt. Háromezren estek el a harcokban, húszezren megsebesültek, a harcok után tízezreket bebörtönöztek, kegyetlenül megkínoztak és üldöztek. Ez sokba került nekem, de úgy érzem, hogy olyan üzenetet sikerült küldenünk az utódainknak, a jövőbe, hogy érdemes a szabadságért kiállni, érdemes harcolni, ha még ilyen magas árat is fizetünk érte.

„A szabadság-szeretetünk a szkíta-hun ősöktől örökölt lelki genetika legalapvetőbb értéke.” – mondta az író, majd úgy fogalmazott, hogy a szabadság-szeretetünket az együttérzés, az őszinteség, az igazságosság, az igazmondás etikai értékei határozzák meg. „A szabadság szemléletünk a legfontosabb nemzeti értékünk most már évezredek óta, ez teljesen más, mint a környező országok, vagy a nyugati szabadság szemlélet, ami önző, öntetszelgő, énközponttú.” – hangsúlyozta Cey-Bert Róbert.

„A brüsszelista, balliberális szellemű, európai vezetés nem érti meg a mi szabadság szemléletünket, a függetlenségi vágyunkat. Valójában egy új szabadságharcra kényszerítenek bennünket. Most nem szovjet tankok robbanó lövedékekkel lőnek ránk, hanem virtuális nyugati tankok vádaskodással, hazugsággal. Az ’56-os szabadságharc megmutatta az utat, hogy merre kell menjünk, ez az út pedig a szabadság és a függetlenség útja. – szögezte le Cey-Bert Róbert. A megemlékezés végén koszorúkat helyeztek el a jelenlévők az ’56-os emlékmű előtt.