November 21. csütörtök, Olivér

A homokhátság vízutánpótlásáról értekeztek a Csatári Bálint Emlékkonferencián

2024. 11. 13., 16:20
A homokhátságok aszály okozta kihívásai, a vízháztartás, vízelvezetés, talajvízállás, a párolgás erősödő intenzitása mellett az esővíz- és a légköri csapadék összegyűjtése, valamint a klímastratégia is főszerepet kapott az immár negyedik alkalommal megrendezett Csatári Bálint Emlékkonferencián. A rendezvényt ma (szerdán) délelőtt tartottak a Vármegyeházán neves szakértők részvételével.
Fotó: Varjas Gabriella
A galéria 17 képet tartalmaz

Csatári Bálint geográfus, kutató, tanár előtt tisztelegve 2021 óta szerveznek szakmai emlékkonferenciát Kecskeméten, ahol neves szakemberek tartanak előadást a homokhátság vízmegtartási megoldásairól. A Duna-Tisza közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács által kiírt pályázat eredményhirdetése is itt történik, amelyre alapszakos és mesterszakos hallgatók adhattak be pályaműveket.

Lenkei Róbert, a Duna-Tisza közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács új elnöke elmondta, a konferencia kiemelt célja, hogy az aktuális helyzetet megvitassák egymással a szakemberek, körbejárják, hogy áll a homokhátság vízpótlásának helyzete, a tanyák kérdése.

Az emlékkonferenciát a hagyománynak megfelelően a tanács elnöke nyitja meg, a múlt héten megválasztott vezető nyitóbeszéde után szólalt fel Sebéné dr. Csatári Eszter, aki ismertette, hogy édesapja, Csatári Bálint prognosztizálása, tűpontosan leírta azt, amit ma már a saját bőrünkön is tapasztalhatunk.

– Egyértelműen kedvezőtlen hatások várhatóak a vízhiány növekedésében, ami súlyosan érinti a növénytermesztést. A hidegtűrő és csapadékkedvelő növények termőhelyi adottságai megváltoznak, termelésük csökkenhet. Az éghajlat melegedése következtében erősen csökken majd a talajvízszint, és bizonyos idő után ez hatással lesz a talajok mechanikai tulajdonságaira, kémiai összetételére és élővilágára is
— idézte édesapját Sebéné Dr. Csatári Eszter
”

A témában írt diplomamunkák rövid értékelése után díjazták a három kiemelkedő Csatári Bálint szakdolgozat készítőit, majd a nyertes, Jungling Regina prezentálta pályaművét az esővízgyűjtés és a légkör csapadékmennyiségének összegyűjtése témában. Ez utóbbira páraháló használatával történő külföldi példát is hozott.

Pintér János, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója reális helyzetértékelést adott arról, milyen tényezők tartják fent a tanyavilágot. Előadásában kitért a tanyák megmaradásának okaira is.

Ezt követte dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjének előadása a homokhátságok aszály okozta kihívásaira reflektálva. A szakember kiemelten szólt a vízháztartás, vízelvezetés, belvíz, talajvíz, talajnedvesség és talajvízállás témaköréről. Felhívta a figyelmet a párolgáscsökkentés fontosságára, a léghőmérséklet párolgás intenzitására tekintettel, mely évről-évre egyre nő. Nagy Tamás az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársa előadásában a hátság talajvízkészlet mennyiségi problémáit és a talajvízszintsüllyedés okait érintette.

A tanács elnöke elmondta stábunknak, milyen fontos, hogy a konferencián elhangzottak minél több emberhez eljussanak.

– Mi itt elvitatkozhatunk, elmondhatjuk a nagy gondolatokat, tudományos kifejtéseket, de ha azt nem tudjuk elvinni a hétköznapi emberek szintjére, nem tudjuk számukra bemutatni, akkor bizony elég belterjes lesz ez a konferencia. Ebben fontos szerepe van a sajtónak 
— mutatott rá Lenkei Róbert. 
”

A záróelőadó  Dobozi Eszter klímaszakértő volt, aki a klímastratégia újragondolásáról beszélt. Említést tett arról is, hogy a Bács-Kiskun vármegyei klímastratégia 2017-ben lett elfogadva, így már ideje lenne aktualizálni. A konferencia panelbeszélgetéssel zárult, melynek a klímaszakértő volt a levezető elnöke.

A Hírös Kecskemétiek sorozatunk 2018-ban, Csatári Bálinttal készült beszélgetését ma 20 órakor láthatják a KTV-ben a Hírórát követően.