Magyar vadászpilótákat mentettek a Balti-tengerből

A tájékoztatás szerint, ez a kutató-mentő akció kiváló lehetőség volt arra, hogy zord és extrém körülmények között tapasztalják és gyakorolják a tengerbe való zuhanás utáni perceket a pilóták valamint azt a hírláncot is gyakorolja a stáb, amely a kutatás es kimentés sikerét biztosítja és támogatja. A szimuláció során a résztvevőket, a litván haditengerészet egyik hadihajója szállította egy megadott koordináta pontra, a nyílt Balti-tengerre.

A pilótákat gumicsónakkal tovább vitték a kimentési pontra, ott vízbe ugorva majd lebegve várták a kimentést. A pilóták öltözéke eltér a hétköznapi ruházattól a tenger feletti repüléseknél: úgynevezett vízálló-ruhát vesznek fel, aláöltözettel, amely a vizet és a hideg vízhőmérsékletet távol tartva a bőrfelülettől percekkel kitolja a vízben lévő pilóta életben maradásának esélyét.

A védőfelszerelés része a katapultülés alatt található túlélőcsomag (amely leválik katapultálásnál és a pilótával együtt ér földet vagy vizet), benne egy felfújható csónakkal, amelynek két oldala zipzárral a közepén sátorrá alakítható.

Tovább segítette a mentést az a fluoreszkáló zöld festék, amely a víz felszínén szétterül: a "helyzetjelölő" könnyen elhelyezhető egy mentőmellény zsebében vagy mentőtutaj biztonsági készletében. Az élénkzöld mintázat a vízen legalább egy mérföldig látható, és 30-40 percig tart. Ez az eszköz segíti a mentőhelikopter személyzetnek meglátni és megtalálni a pilótát a magasból: a végén pedig végrehajthatják a kiemelést, a kimentést.

A kecskeméti pilótáknak és a megfigyelő stábnak először volt lehetősége ilyen összehangolt kutató-mentő akcióban részt venni nyílt tengeren.

Kép és szöveg: MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis/facebook