A család nem problémaforrás, hanem erőforrás

A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházon belül a Gyermekpszichiátriai Szakambulancián a 0-18 éves korosztály gyermekpszichiátriai és gyermekpszichológiai kivizsgálása zajlik, a gondozóban a kezelés alatt álló pszichés zavarokban szenvedő gyermekek ellátása történik gyermekpszichiáterek és klinikai szakpszichológusok közreműködésével. Az utóbbi évek tapasztalatai a szakellátásban azt mutatják, hogy a gyermekek és családjaik ellátására komplex pszichoterápiás kezelési formákra van szükség.

A program keretein belül pszichés betegséggel küzdő gyermekek családja számára biztosítunk továbbra is korszerű és bizonyítottan hatékony ellátást a családterápiás foglalkozások segítségével. A pszichoterápiás ellátásfejlesztéshez külső szakembereket is bevontunk.

A gyermek viselkedése sokszor tünetként jelenik meg, miközben a háttérben egy egész családi történet húzódik. A családterápia ezt a történetet segít közösen újraértelmezni. Mihala Tímea pszichológus, családterapeutával arról beszélgettünk, mit jelent ez a gyakorlatban, és mit adhat egy családnak hosszú távon.

– Mit jelent a családterápia fogalma?

– A családterápia egy olyan pszichológiai megközelítés, amely a családot egységként szemléli. A hangsúly a kapcsolatokon, a kommunikáción és az egymásra hatáson van. A családtagok kölcsönösen alakítják egymás működését, ezért a nehézségek megértéséhez a teljes rendszert érdemes vizsgálni. A terápiás folyamat során a szakember abban segít, hogy a családtagok rálássanak a közöttük működő mintázatokra, és új, működőképesebb megoldásokat találjanak. Ez a közös gondolkodás sokszor már önmagában elindítja a változást – fogalmazott Mihala Tímea pszichológus, családterapeuta.

– Miért fontos, hogy a család egészét bevonják?

– Sok szülő úgy érkezik, hogy a gyermek problémájára keres megoldást. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a gyermek mindig egy kapcsolati háló részeként működik. A viselkedése, hangulata, reakciói szorosan összekapcsolódnak azzal, ami a családban történik. A családterápia ezért minden érintettet bevon. A közös munka során a családtagok megismerik egymás nézőpontját, érzéseit, és olyan kommunikációs formákat tanulnak, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbb egyensúlyt teremtenek. Érdemes szakemberhez fordulni, ha a nehézségek tartóssá válnak, ha a családi mindennapok feszültté, kiszámíthatatlanná alakulnak, vagy ha egy élethelyzeti változás – például iskolakezdés, kamaszkor – során a család nehezen talál új egyensúlyt – mondta a szakember.

– Milyen problémákkal érkeznek leggyakrabban a családok?

– A gyermekpszichiátriai ellátásban a családok legtöbbször a gyermek viselkedésének, hangulatának vagy fejlődésének megváltozása miatt kérnek segítséget. Gyakoriak a figyelemzavarok, szorongásos tünetek vagy az autizmus spektrumhoz kapcsolódó kihívások. A szakemberek ugyanakkor sok esetben azt látják, hogy a gyermek nehézségei összefüggnek a család egészének terheltségével. Megjelenhet túlterheltség, párkapcsolati feszültség, élethelyzeti krízis vagy speciális nevelési helyzetből fakadó kihívás. A családterápia ezekben a helyzetekben közös gondolkodást kínál. A cél, hogy a családtagok együtt találjanak olyan megoldásokat, amelyek stabilabb működést biztosítanak a mindennapokban.

– Mit jelent az, hogy a gyermek tünete jelzés?

– A családterápiás szemlélet szerint a tünet egyfajta üzenet a családi rendszerben. A gyermek viselkedése vagy érzelmi állapota gyakran rámutat olyan feszültségekre, amelyek a kapcsolatokban jelen vannak. A kontextuális családterápia – Böszörményi-Nagy Iván munkásságához kapcsolódva – kiemeli az igazságosság, a felelősség és a lojalitás szerepét. A családi kapcsolatok generációkon átívelő hatásokkal működnek, és ezek a minták a jelenben is alakítják a működést. Előfordul, hogy egy gyermek viselkedése a családi egyensúly fenntartásában játszik szerepet. Ilyenkor a tünet mögött egy összetett kapcsolati dinamika húzódik meg. A terápiás folyamat célja, hogy a családtagok erre rálássanak, és tudatosabban alakítsák kapcsolataikat.

– Mit adhat a családterápia hosszú távon?

– A legfontosabb változás a feszültség csökkenése és a kommunikáció javulása. A családtagok megtanulnak nyíltabban beszélni az érzéseikről, és könnyebben értik meg egymás működését. A szülők megerősödnek a szerepükben, a gyermekek pedig visszatalálnak a saját életkoruknak megfelelő helyükhöz a családban. A közös problémamegoldás képessége fejlődik, ami a későbbi élethelyzetekben is kapaszkodót ad. A család így nemcsak egy nehéz időszakon jut túl, hanem olyan működési módokat sajátít el, amelyek a jövőben is támogatják az egyensúlyt.

– Milyen tapasztalatokat szereztek a program kapcsán?

– A családok nyitottsága kifejezetten erős. Sok szülő tudatosan keresi azokat az eszközöket, amelyekkel jobban tudja támogatni gyermekét. Gyakran életciklusváltások idején érkeznek – kamaszkor, iskolakezdés, családi változások –, amikor új egyensúly kialakítása válik szükségessé. Visszatérő témák az ADHD-val, autizmus spektrum érintettséggel kapcsolatos mindennapi helyzetek, valamint a kommunikáció és együttműködés erősítése. A program egyik fontos értéke, hogy ezt a szemléletet elérhetővé teszi a családok számára, és valódi kapaszkodót ad a mindennapokhoz.

– Kik dolgoznak a családterápiás teamben?

– A családterápiás munkát több szakember együtt végzi. A kórház munkatársai közül dr. Daróczy Gábor, pszichiáter szakorvos, képzésben lévő családterapeuta, Kocán Katalin, klinikai szakpszichológus, képzésben lévő családterapeuta, valamint mi, külsős szakemberek: Bognár Boglárka, tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta, Mihala Tímea, pszichológus, családterapeuta és Ócsainé dr. Zubreczki Anita, gyermekpszichiáter szakorvos, képzésben lévő családterapeuta.

– Mi a legfontosabb ebben a támogató tevékenységben?

– A családterápia talán legfontosabb üzenete egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéssel bír: a változás lehetősége a családon belül is jelen van. A közös munka ezt teszi láthatóvá és működővé. A folyamat során a családtagok felismerik, hogy hatással vannak egymásra, és ezzel együtt arra is rálátnak, hogy képesek alakítani a saját működésüket. Ez a felismerés sokszor felszabadító erejű. A hangsúly átkerül a tehetetlenség érzéséről a cselekvés lehetőségére. A terápiás tér biztonságot ad ahhoz, hogy kimondhatóvá váljanak olyan érzések, gondolatok és történetek, amelyek addig háttérben maradtak. Ez a fajta őszinte, kölcsönös figyelem már önmagában változást indít el a kapcsolatokban. A családterápia abban is segít, hogy a családtagok újra felfedezzék saját erőforrásaikat. Gyakran kiderül, hogy sok olyan érték, összetartó erő és megküzdési képesség van jelen a családban, amelyre eddig kevesebb figyelem jutott. Ezek tudatosítása stabil alapot ad a továbblépéshez, és segít abban, hogy olyan működést alakítsanak ki, amelyben minden családtag biztonságban és elfogadva érezheti magát – mondta végül Mihala Tímea pszichológus, családterapeuta.