„A dadogás legnagyobb ellensége a bátorság”

A dadogás nem „idegesség” vagy „rossz szokás” – hanem egy összetett, neurológia és biológiai eredetű beszédmód.

Sokan nem tudják, de a dadogás hátterében öröklött hajlam és az agy beszédközpontjainak működési eltérései állnak. A legújabb elméletek szerint nem a nevelés, a trauma vagy a gyenge önbizalom okozza – bár később éppen a dadogás miatt csökkenhet az önbizalom, és alakulhat ki beszédfélelem és szorongás. A legfrissebb kutatások alapján körülbelül az esetek 60–70%-ában genetikai tényezők játszanak szerepet, és a beszédmozgató idegpályák szerveződése, időzítése is eltér a nem dadogókhoz képest.

A tünetek jelenlétét számos tényező befolyásolja. A dadogók leginkább a számukra idegen helyzetekben beszélnek rosszabbul, mert ilyenkor a saját beszédükre irányítják figyelmüket. Megfigyelték, hogy rossz időben, illetve ősszel rosszabb a beszédállapotuk. Spontán beszéd során, elbeszélésnél, rákérdezéskor és telefonálásban jelentkezik leginkább az elakadás, stresszhelyzetben , tekintélyszeméllyel való kommunikációban rosszabbodnak a tünetek. Több esetben előfordul, hogy bizonyos helyzetekben nem akadnak meg beszéd közben, ismert szövegeknél, versmondásnál, szerepléskor és suttogás közben jobban beszélnek. Éneklés közben mindössze 8%-a dadog ennek a populációnak. Idegen nyelvek használata során sem akadnak el jellemzően beszéd közben.

A gyerekek kb. 5–8%-a tapasztal valamilyen mértékű dadogást életének egy pontján, leggyakrabban 2 és 5 éves kor között, de a legtöbb esetben ez átmeneti, úgynevezett életkori dadogás. Gyerekkorban az idegrendszer még jobban alakítható, sokan kb. 7 éves korig úgymond ki is nőhetik a dadogást, vagyis az érzékelhető tünetek nagyrészt megszűnnek. A tünetek súlyossága és előfordulása változatos képet mutat, minden személynél más és más. A dadogás során a beszéd koordinációs mozgásai zavart szenvednek és a beszédszervek izmaiban görcsös izomfeszülés jelentkezik. A görcsök jellege alapján különböztetünk meg tónusos, klónusos vagy tonoklónusos (kevert) elakadást. A tónusos típusnál a görcs miatt nem tudja elkezdeni a szót, vagy túlságosan elnyújtva kezdi el. A klónusos dadogásnál ismétlés figyelhető meg, amely a szavak első hangzóját vagy szótagját érinti. A kevert típusnál a klónusos és a tónusos dadogás különböző kombinációja jelenik meg.  Sokszor megfigyelhető, hogy a dadogást valamilyen kisebb vagy nagyobb mozgás is kíséri. Ez kiterjedhet az arcon kívül a kézre, lábra, de akár az egész testre is. Az akaratlanul kivitelezett együttmozgások mellett a dadogó személy néha tudatosan használ valamilyen segítő mozdulatot, hogy a fellépő görcsöt fel tudja oldani.

 Akár életkori, akár tartósabb, görcsös dadogást tapasztalunk, mindig érdemes megfelelő szakemberhez fordulni.

A Bács-Kiskun Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Kecskeméti Tagintézményben, a Czollner tér 1 szám alatt, a logopédusok 20 éves tapasztalat alapján látják el a dadogókat, komplex szemlélet jegyében, bejáró, azaz ambuláns ellátásban. Országos szinten egyedülálló módon rugalmas rendszerbe tudnak bekapcsolódni az érintett családok, ahol a logopédusok pszichológus kollégával együttműködve, team munkában látják el a hozzájuk fordulókat.

A tapasztalatok alapján a dadogás kiszámíthatatlan, hullámzó, összetett tüneti kép, mely speciális szemléletmódot igényel.  A terápiát meghatározza a dadogó személy kommunikációjának minősége, a súlyosság, az életkora, és a terápiás igénye.  A környezet aktív bevonása is elengedhetetlen, a terápia sikeressége múlik rajta. A kecskeméti szakszolgálat keretein belül 6 csoportban 4 éves kortól egészen 18 éves korig biztosított a dadogók ellátása. A legkisebbeket a Kokas-koncepción alapuló úgynevezett Komplex Művészeti terápiával segítik. Itt a fő cél, hogy a dadogó gyermek személyisége fejlődjön a művészi élmény és az aktív, alkotó tevékenység hatására, és beszédfélelme valamint kommunikációs nehézségei leküzdhetők, illetve enyhíthetők legyenek. 9-10 éves kortól már egy helyileg, logopédus-drámapedagógus által kidolgozott, a beszédtechnika és az alkalmazott dráma módszeregyüttesét alkalmazzák. A fiatal és felnőtt korosztály számára a Martin F. Schwartz által kidolgozott beszédtechnika kínál megsegítést a dadogás tüneteinek leküzdésében, viselkedésterápiás alapokon. Az alkalmazott terápiákban közös, hogy a teljes személyiségre jótékonyan hatnak.

„Az évek alatt a logopédiai foglalkozások bátorságot adtak nekem, hogy meg merjek szólalni, akár nagyobb tömeg előtt is. Ez legfőként a technikának köszönhető, amit tanítanak, hogy hogyan kerüljük el a dadogást a beszédünkben. Ezek mellett rávilágított, hogy nem vagyok egyedül, többekkel egy cipőben járunk. Ahogy hetente mindig közösen gyakoroltunk, hogy hogyan küzdjük le a dadogást, elnyertük egymás barátságát. Itt realizálódott bennem, a többi dadogóval beszélgetve, hogy nem a világ vége velem sem beszélgetni.

Ezek mellett a logopédusaink nagyon kedvesek és közvetlenek, az alkalmakat személyre szabják és a mi igényeink szerint alakítják.”- egy már 19 éves fiú szavai ezek, aki több évig részesült beszédállapota miatt logopédiai terápiában Kecskeméten.

Befogadó, támogató szervezet az érintetteknek- a BeszÉLJ Egyesület

2024-ben jött létre a BeszÉLJ! – Beszédzavarral Élők Jóllétéért Egyesület, amelyet dadogó és hadaró érintettek alapítottak azzal a céllal, hogy segítsék sorstársaik életminőségének javítását, és további támogatásokat nyújtsanak ahhoz, hogy ők is magabiztosan érvényesülhessenek a mindennapokban, legyen szó munkahelyi vagy egyéb társadalmi helyzetekről. Az egyesület missziója azonban messze túlmutat mindezen. Azon dolgoznak, hogy a dadogó emberek is a lehető legtöbb és legjobb minőségű támogatást kapják, ezáltal vidám gyerekek és sikeres felnőttek lehessenek. Ennek "mérőszáma" nem elsősorban a folyamatos beszéd, hanem a megfelelő életminőség. Ez pedig már a társadalom feladata: felismerni az asszertív kommunikáció, az empátia, a türelem, a valódi kapcsolódás értékeit, hiszen nem az határoz meg valakit, hogy milyen folyamatosan beszél.

Hogyan segítsünk jól?- Türelem, empátia, szeretet

A szülőknek hihetetlen fontos szerepük van gyermekük beszédfejlődésében. A dadogás ugyan egy túlnyomórészt genetikai-idegrendszeri eredetű probléma, de az erre való hajlamot a környezeti hatások aktiválhatják. A szülők, bár befolyással bírnak, de nem tehetnek gyermekük beszédállapotáról. A bűntudat tehát egyáltalán nem indokolt, viszont a gyermek úgy érezheti: "biztos valami baj van velem", ami görcsösebbé teheti a dadogást.

A konstruktív szülői hozáállás röviden szólva: jól szeretni. Egy kicsit hosszabban: türelmesen, megértően, nem aggodalmaskodva érdemes kísérni a gyerek beszédállapotát (ami persze nem mindig könnyű szülőként). Nem kell helyette kimondani a szavakat, esetleg nagyon finom, nagyon empatikus módon lehet egy kicsit "lágyítani" a beszédét, ha nagyon belegabalyodna. Együtt lenni vele, kiismeni az elakadásait befolyásoló tényezőket és azokat lehetőség szerint minimálisra csökkenteni.  A fő szabály tehát a türelem, empátia, szeretet. Ez a legfontosabb a dadogás esetében (is).

A dadogással élőket támogató szervezetek:
Démoszthenész Egyesület
BeszÉLJ! Egyesület