A hitelezés fellendülése lehet a kulcs a kkv-k felpörgetéséhez – Kecskeméten folytatódott a finanszírozási roadshow

Az eseményt Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg,

majd Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára többek között a mikro-, kis- és középvállalatokat segítő digitalizációs programokról beszélt, amelyek keretében kedvező hitelkonstrukciók, valamint támogatások érhetők el − sőt, adott esetben a visszatérítendő támogatás egy része vissza nem térítendővé alakulhat.

A megkérdezett vállalkozások kétharmada nyitott a mesterséges intelligencia alkalmazására, közel egyötödük már alkalmazza is –hangsúlyozta Szolnoki Szabolcs arra utalva, hogy a fogadókészség megvan a vállalatok részéről.

Kitörési pont lehet az új exportpiacok felé történő nyitás, ami abból a szempontból is releváns, hogy a hazai szereplők a külső kereslet dinamikáját pozitívabban ítélik meg a belső kereslettel szemben. „Új nemzeti bajnokokra van szükség” – emelte ki a helyettes államtitkár.

A hitelezés felpörgetése is elengedhetetlen azonban egy általános fellendüléshez. Ahogy egy friss kutatásból is látszik, a kkv-k körében a hitelektől tartózkodók saját forrásból kívánják megvalósítani a céljaikat, ám a piaci környezet és a magas kamatok egyaránt a hitelfelvétel ellen motiválják őket. Kedvező jel, hogy a Széchenyi Kártya Programban elérhető források iránt megnőtt az igény az időközben bekövetkezett kamatcsökkentés hatására.

Szolnoki Szabolcs ezen túl kitért még:

• az űriparban és a védelmi iparban rejlő hatalmas beszállítói lehetőségekre
• a vállalkozásokat digitális ökoszisztémákkal segítő koalíció szerepére (drón, 5G, blockchain, AI) és
• az uniós AI Act vállalkozásokat érintő hatásaira.

Egyre népszerűbbek a beruházási hitelek

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója, a Széchenyi Kártya Program eredményeit taglalva elmondta, hogy percenként 21 millió forintnyi igénylést fogadnak be. A különböző konstrukciók Bács-Kiskun Vármegyében is népszerűek, hiszen 2023 óta mintegy 6400 szerződés jött létre 188 milliárd forint összértékben.

Az egyik legnépszerűbb termék talán okkal a 10 évre immár fix 3% kamattal elérhető, legfeljebb 500 millió Ft-ig igényelhető beruházási hitel: 2025 első negyedévében tízből több mint négy szerződés erre irányult.

A hitelezési aktivitás ösztönzése kulcs a gazdasági növekedéshez, ugyanakkor a kamatkörnyezet és a finanszírozási hajlandóság között egyensúlyra van szükség emelte ki Krisán László

Gál É. Beáta, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kommunikációs és marketing igazgatója kiemelte, hogy szervezetük országos irodahálózaton keresztül tanácsadással, rendezvényekkel és képzésekkel segíti a hazai vállalkozásokat versenyképességük javításában.

Erre nagy szükség is van, hiszen a 2023-as adatok szerint a magyarországi kkv szektor termelékenysége az uniós átlagtól 50%-kal van elmaradva az uniós átlagtól, elsősorban a HR és innovációs képesség, valamint a digitalizáció terén meglévő hiányosságok miatt.

Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője a magyar gazdaságról adott részletes helyzetképet a jelenlévőknek. A fogyasztás ugyan lehetne erősebb, de a növekedést alapvetően a beruházások zuhanása és az export gyengélkedése fékezi, világított rá a szakember, majd hozzátette: a trumpi vámháború további bizonytalanságokat hordoz, és az uniós források elapadása is nehezíti a helyzetet.

A munkaerő helyzet fokozódik

Benedikt Károly, a KÉSZ Csoport marketing és vállalati kommunikációs igazgatója úgy látja, hogy az építőiparban nehéz idők járnak, ezért elengedhetetlen hatékonyabbá válni.

Munkaerő téren a tisztuló piac és a beruházások csökkenése miatt egy kicsit talán enyhülni fog a nyomás, a későbbiekre nézve azonban kiemelten kell foglalkozni az utánpótlással, főként, mivel helyi szinten az autóipar is elszívja a szakképzett munkatársakat –mondta Benedikt Károly.

Czakó Csaba, a LEHEL Projektmenedzsment Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az uniós forrásvesztéseket nagyon megérzik, de ennek ellensúlyozására több hazai gazdaságélénkítő program indult, amire lehet támaszkodni.

A humán erőforrásra továbbra is nagy szükség lesz, de jelenleg kicsi az érdeklődés a szakmák tanulása iránt a fiatalok körében. Mi átképzésekkel próbáljuk áthidalni a hiányt – emelte ki Czakó Csaba.

Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke értékelése szerint a nemzetközi értékláncba kapcsolódó kkv-k igencsak megsínylik a mostani időket, a belföldi keresletre támaszkodók valamivel jobb helyzetben vannak.

A mostani helyzet izmosító állapot, de teher alatt nő a pálma, és aki ezt az időszakot átvészeli, megerősödve jöhet ki, mondta a szakember.

Nagy gond, hogy az elegendő képzett munkaerő hiánya: csak az autógyár háromezer embert szeretne felvenni, a beszállítók is tömegesen keresnek munkatársakat. Az automatizálás segíthet, hiszen ott már nincs határ, de a kérdés, hogy ez megtérül-e, és ilyen volumenű beruházásokhoz biztos piac kell, mutatott rá Gaál József.

Szelényi Viktor, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgatója úgy véli, hogy nem a bankok oldalán van kínálati hiány, hanem a kkv-k oldalán tapasztalható keresleti szűkülés.

Mi azzal tudunk segíteni, hogy a Széchenyi Kártya Programban továbbra is ott van a kezességvállalásunk, amit most már 0%-on nyújtunk a beruházási hitelek felpörgetésének elősegítésére hívta – fel a figyelmet.

Tercsi Miklós, egy kecskeméti mélyépítő cég, az Ékisz Kft. ügyvezető-tulajdonosaként rávilágított, hogy a gazdaságban tapintható átfogó bizalmi válság őket is érinti, az uniós pénzek elapadása pedig különösen érzékenyen.

Most mindenkinek egy picit többet kell beletennie, hogy együtt tudjunk elmozdulni a jelenlegi helyzetből – jegyezte meg Tercsi Miklós.

A szakképzett munkaerő hiánya szerinte is kiemelt probléma: nincs utánpótlás, és egy Kecskemét szintű városban pl. nincs vízvezeték-szerelő szakképzés, aminek a hatása 10-15 év múlva fog kicsúcsosodni, tette hozzá.

forrás: portfolio.hu, fotó: Bogdándi Ferenc