A magyarországi németek kitelepítésére emlékeztek Kecskeméten

2025. 01. 17., 15:30
1946. január 19. Ez a dátum a német nemzetiségiek körében egy emléknapnak számít, melyre a hosszú évek elmúltával is szomorúan, megtörve emlékeznek. Ebből az alkalomból pénteken a Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat megemlékezést és koszorúzást tartott, a Czollner téren nemrégiben elhelyezett keresztnél.

A második világháború végén több kelet-európai országból megkezdődött a németek tömeges kitelepítése. A német hadsereg által a világháború alatt elkövetett emberiség elleni és háborús bűntettekért az egész német népet felelőssé tették, kollektívan megbüntették őket.

A magyarországi németek tömeges kitelepítése 1946-1948 között zajlott. A német lakosság Németországból való áttelepítéséről szóló rendelet szerint minden olyan magyar állampolgárnak Németországba kellett költöznie, aki a legutolsó 1941- es népszámláláskor német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát. E rendelkezés alól kivételt tettek az áttelepítésre kötelezett magyar anyanyelvű házastársa, kiskorú gyermekei és a vele egy háztartásban élő 65.  életévét betöltött felmenőinél.

A kitelepítésre ítélt németeket megfosztották az állampolgárságuktól, és elvették minden ingó- és ingatlan vagyonukat. 185 ezer német nemzetiségű ember volt kénytelen elhagyni Magyarországot, de mintegy kétharmada a kitelepítés után visszaszökött az ország területére.

Kecskeméten 2023-ban állítottak keresztet a magyarországi németek emlékére, akiket az 1946-1948-ban lezajlott kitelepítés során erőszakkal kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. A keresztet a Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat állíttatta a Czollner Mihály téren. A mai napon itt emlékeztek meg az 1946. január 19-én történtekre.

- Emlékezünk a kitelepített német családokról arra, hogy min mentek keresztül, hiszen el kellett hagyniuk hazájukat. Én találkoztam olyan német családdal akik Nieder-Olmban élnek, emlékeznek az akkor történtekre és keserves életük volt
— nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Neuendorfné Rózsa, a Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

A német ajkú településekről deportált személyek száma 1947-re elérte a 200 ezret. A mai megemlékezésen elhangzott, hogy ezek a személyek egy kis batyun kívül semmit sem vihettek magukkal, megfosztották őket állampolgárságuktól és vagyonuktól. Őrájuk emlékeznek már évek óta a Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat tagjai.

- Már több, mint 5 éve tartunk megemlékezéseket. Korábban a Bajor Étterem udvarában idéztük fel az akkor történteket
— mondta Neuendorfné Rózsa.

Az 1949-50-ben a megmaradt németek visszakapták állampolgárságukat, de a vagyonukat nem. A Magyarországon élő németek hosszú évtizedek után nem merték vállalni nemzetiségüket. A Magyar Országgyűlés 2013-ban egyhangúan megszavazta azt az indítványt, hogy január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává minősítsék.