Március 8. szombat, Zoltán

A mocsári nőszőfű lett az Év Vadvirága!

KÖZLEMÉNY
2025. 02. 01., 15:53
Az idei évben a mocsári nőszőfű lett az Év Vadvirága. A kezdeményezés célja, hogy a nagyközönség alaposan megismerje a hazánkban élő ritka vagy ritkulóban lévő növényfajokat, és a védelmükért tett erőfeszítéseket, valamint a hozzájuk kötődő veszélyeztető tényezőket. Korábban internetes szavazással választották ki három jelölt faj közül a nyertest. A szervezők tapasztalata szerint az eddigi közönségszavazások során leginkább a látványosabb növények kapták a nagyobb számú voksot, így háttérbe szorítva a kevésbé dekoratív, de sokszor annál nagyobb természetvédelmi jelentőséggel bíró fajokat. Ezért az idei évben egy szakemberekből álló kuratórium választotta ki az Év Vadvirágát. A jövőben a szakmai kuratórium és a közönség által szavazás útján történő kiválasztásának módszerét fogják váltogatni a szervezők.

Az orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) 10-60 centiméter magasságú növény. A lilásan erezett és tompa csúcsú mézajkának köszönhetően nem keverhető össze semelyik másik fajjal. Zöld felálló szára felül molyhos, az alsó részén pedig két-három barna színezetű szárölelő allevél, míg feljebb hét-nyolc hosszúkás-lándzsás lomblevél található. A levelek fonáka és az erőteljes erezet sűrűn pelyhes, szőrös. 

Bókoló virágai fürtvirágzatot alkotnak. A virágok belső lepellevelei fehérek, valamint lilásvörösen erezettek. A mézajak hosszabb a többi lepellevélnél, valamint két részre tagolódik. Az elülső úgynevezett epichil fehér alapon sárga mintázatú, pajzs alakú és csipkézett szélű, amely keskeny nyakkal csatlakozik a hátulsó, (hipochilnak nevezett) vörösen vagy bíborosan csíkozott részhez. A magház kocsánya hosszú és pelyhes-szőrös.

A virágok belső lepellevelei fehérek, valamint lilásvörösen erezettek (fotók: Puskás József)

A június-júliusban virágzó mocsári nőszőfű Eurázsiai flóraelem, tehát Európa jelentős részén fellelhetők az állományai. Az elterjedési területe keletre keskeny sávban egészen Szibériáig húzódik, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mindenütt ritka és többnyire védett, veszélyeztetett faj.

A morfológiai jegyein túl az élőhelye is segítséget nyújt a felismerésében, ugyanis a többi nőszőfűfajunktól eltérően hazánkban üde lápréteken, forráslápokban, fűzlápokban, nádasok szélén, ritkán nedves, szikesedő réteken, valamint nedves pionír felszíneken (homok- és kavicsbányák, árkok stb.) fordul elő. Itt kell megjegyezni, hogy az említett élőhelyek a klímaváltozás és a helytelen tájhasználat következtében drasztikus mértékű visszaszorulást és szárazabb társulásokká való átalakulást mutatnak. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a mocsári nőszőfű és más lápréti fajok eltűnéséhez.

Igazgatóságunk működési területén a Felső-Bácskában, az Őrjegben, a Turjánvidéken, helyenként a Homokhátságon, illetve az Alsó Tisza mentén vannak előfordulási adatai a fajnak.

A mocsári nőszőfű hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

 A mocsári nőszőfű bókoló virágai fürtvirágzatot alkotnak

Kiskunsági Nemzeti Park