Az egyre puszítóbb nyári viharok miatt nőnek a lakáskárok
2025-ben a lakáskárok száma jelentősen emelkedett, a kármennyiség 36 százalékkal nőtt az előző évekhez képest, amely csupán részben magyarázható a biztosítási állomány bővülésével. Az egész éves statisztikában meghatározó szerepet játszottak a nyári viharok, hatásukra a teljes éves kármennyiség mintegy 30 százaléka egyetlen hónapban, júliusban következett be. A károk átlagos kifizetése 2025-ben 113 ezer forint volt, amely 11 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, a növekedés fő oka az építőanyag- és munkadíjak drágulása. Az adatok azt mutatják, hogy a lakóingatlanok egyre inkább ki vannak téve az időjárási szélsőségeknek, ami hosszabb távon növekvő kockázatot jelent az ingatlantulajdonosok számára.
A CIG Pannónia adatai szerint a károk okai az elmúlt évekhez hasonlóan alakultak. Leggyakrabban csőtörések (37%) fordulnak elő, amelynek hátterében legtöbbször az elöregedett vezetékek, illetve a háztartási berendezések nem megfelelő vagy elhasználódott bekötése áll. Ezt követik a viharok és felhőszakadások (26%), majd az üvegtörések (12%), miközben a tűzesetek aránya alacsony (2%), ugyanakkor ezek járnak a legnagyobb anyagi veszteséggel, az átlagos kárösszeg tűzeset esetén megközelítette az 1 millió forintot, ami sokszorosa az átlagos összegnek. A szakértői tapasztalatok szerint az épületek rendszeres karbantartása és a megelőző ellenőrzések jelentősen csökkenthetik a kockázatot, még a tűzkárok jelentős része is elkerülhető lenne az elektromos és fűtési rendszerek rendszeres felülvizsgálatával és a tűzforrásokra való fokozottabb odafigyeléssel.
A károk területi eloszlása országszerte változó képet mutat a CIG Pannónia adatai szerint. A legtöbb káreseményt Budapesten (13%) jelentették, ezt Borsod-Abaúj-Zemplén (10%), Pest (9%) és Békés (8%) vármegye követte. A nyári viharok elsősorban a középső és a keleti országrészt érintették, míg a nyugati vármegyékben jóval alacsonyabb volt a károk aránya.