Beethoventől az újragondolt vasszobrokig - Barabás Márton kiállítása Kecskeméten
KÖZLEMÉNY
A tárlat Barabás Márton eddigi alkotói útját mutatja be. A zene ihlette szobrászati munkáktól a vasszobrokon és az újragondolt formákon át a táblaképekig sok különleges alkotást láthat itt a közönség.
A kiállítás megnyitóján Szurcsik József Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész, az MMA alelnöke az, MMA Képzőművészeti Tagozatának leköszönő elnöke gondolatait Verebes György, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes művész, az MMA Kecskeméti Regionális Műhelyének elnöke tolmácsolta.
Mint mondta, a Magyar Művészeti Akadémia és a kecskeméti Hírös Agóra partnersége ékes példája annak, hogyan találkozik egy országos hatókörű szellemi műhely ereje a lokális kultúra elhivatottságával.
Hozzátette: Figyelemre méltó, hogy a Hírös Agóra a város és a régió művészeti életének fontos befogadó helyszíneként képes erőt adni a művészet népszerűsítésének és megmutatkozásának.
Kiemele: Barabás Márton kiállítása, amely valójában maga a megtestesült filozófia, az elidegeníthetetlen kvalitásos művészi értékképzés és a határtalan alkotói szabadság kifogyhatatlan fúziós erejét és szüntelen folytonosságát tárja elénk – minden tekintetben szárnyalást és tanulságokkal teli elmélyülést ígér.
A tárlatot Árvai-Józsa Kitti, művészettörténész nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy Barabás Márton alkotásainak alapköve a tárgyak mély tisztelete, a dolgok önálló méltóságának elismerése. Kiemelte, hogy a művész nem a „trendi” nonfiguratív vagy elvont konceptuális irányzatokat követi, hanem makacsul a saját útját járja: a pusztulásra ítélt, funkciójukat vesztett kulturális tárgyaknak ad egy újabb esélyt, hogy egyedi vizuális entitásokként szülessenek újjá.
A művészettörténész beszédében néhány konkrét alkotást is kiemelt, mint például a „Petőfi, szomorú kokárda” című művet is. Mint mondta, az alkotás eredetileg a Cifrapalota Petőfi-emlékkiállítására készült, és nemcsak a tárlat katalógusának hívóképe lett, de az Élet és Tudomány folyóirat címlapjára is felkerült. Hozzátette: ez a fajta megjelenés vagy nyilvánosság ösztönözte a művészt arra, hogy kulturális folyóiratok borítóit – mintegy a múlandó publicitás megőrzéseként – szín- és tipográfiahelyesen kézzel, aprólékosan megfesse.
„Barabás Márton egy összefüggő térbeli installációban gondolkodik, amelynek egyik meghatározó előzménye a művész 2020-as bécsi, a Haus der Musikban rendezett kiállítása. Az ottani, Beethoven-emlékévre készült, félbevágott zongorafedelekre írt, monumentális, blokkbetűs feliratok együttese most látható legelőször Magyarországon” – tette hozzá Árvai-Józsa Kitti.
A művészettörténész végezetül elmondta: a falakon függő megfestett zongorafedelek és a Leskowsky-gyűjteménynek ajándékozott kottatartók – amelyekből pár darab a térben belógatva látható – mind a zene és a vizualitás elválaszthatatlan egységét hirdetik. Ez a hagyományozás is ékesen tanúskodik arról, hogy a tárgykultúra iránti mély alázat, valamint az anyagi valóság tisztelete és a kulturális relikviák továbbörökítése alapjaiban határozza meg Barabás Márton művészi gondolkodásmódját.
A kiállítás megnyitóját Barabás Lőrinc trombitaművész, zeneszerző, Barabás Márton fia tette még emlékezetesebbé zenei előadásával.
A tárlatot 2026. november 28-ig, hétfőtől szombatig 10 és 19 óra között az intézmény nyitvatartási idejében lehet megtekinteni.
Szöveg és kép: Varga Katica