Bene Ágostonné Ircsi: 2 lenyűgöző országos elismerés

2026. 10. 31., 14:48
Bene Ágostonné Ircsi, a kiskunfélegyházi népi iparművész ismét országos sikert aratott. A hagyományos kézművesség egyik különleges mestere két elismeréssel térhetett haza a XVIII. Országos Népművészeti Kiállításról. Díszüvegfonó alkotásait Gránátalma-díjjal, rátétes mellényét ezüst oklevéllel jutalmazták. A két kitüntetés mögött évtizedek türelme, kitartása és a régi mesterségek iránti rendíthetetlen szeretet áll.
Bene Ágostonné Ircsi kiskunfélegyházi népi iparművész, a díszüvegfonás mestere
Bene Ágostonné Ircsi két országos elismerést kapott a XVIII. Országos Népművészeti Kiállításon (kép: meglepetes.hu)

Vannak emberek, akiknek a kezében a legegyszerűbb természetes anyag is értékké változik. Egy vessző, egy marék szalma, egy régi üveg – olyan tárgyak, amelyek mellett talán észrevétlenül elsétálnánk.

Bene Ágostonné Ircsi azonban egészen mást lát bennük. Lehetőséget arra, hogy megőrizzen valamit abból a tudásból, amelyet elődeink nem könyvekből, hanem egymástól, generációkon keresztül tanultak meg.

Most ismét bebizonyosodott: ennek az elhivatottságnak országos szinten is komoly értéke van.

Bene Ágostonné Ircsi két különleges elismerése

A budapesti Néprajzi Múzeumban megrendezett XVIII. Országos Népművészeti Kiállításon a félegyházi alkotó két munkáját is díjazták.

A Félegyházi Közlöny beszámolója szerint fonott üvegeiért Gránátalma-díjat vehetett át, míg rátétes mellényét ezüst oklevéllel ismerték el.

A Gránátalma-díj az országos népművészeti seregszemle egyik legmagasabb szakmai elismerése. A kitüntetés a mesterségbeli tudást, a hagyományos technikák magas szintű alkalmazását és az alkotói értéket ismeri el.

Az idei kiállítás jelentőségét érzékelteti, hogy a Néprajzi Múzeum hivatalos tájékoztatása szerint mintegy 6000 pályamunka érkezett az országos megmérettetésre. A zsűri először nyolc regionális kiállításra válogatta a munkákat, majd ezekből állt össze a budapesti tárlat.

Ilyen mezőnyben két elismerést szerezni különösen figyelemre méltó teljesítmény.

Egy majdnem elfelejtett mesterség őrzője

Ircsi alkotói világának egyik legkülönlegesebb területe a díszüvegfonás.

A mesterség lényege, hogy a különféle üvegedényeket gondosan előkészített növényi szálakkal, aprólékosan kidolgozott fonatmintákkal borítják be. A munka egyszerre igényel türelmet, pontos kézmozdulatokat, anyagismeretet és kifinomult formatervezési érzéket.

A tiszaalpári díszüvegfonás hagyományát Kálmán Jánosné Évától sajátította el. Mestere nemcsak a fogásokat mutatta meg neki, hanem a természetes alapanyagok gyűjtésének, előkészítésének és felhasználásának fortélyait is.

Ez a tudás ma különösen értékes, hiszen egyre kevesebben foglalkoznak ilyen magas szinten a hagyományos díszüvegfonással.

Amit Ircsi készít, az több egy szép használati tárgynál. Egy továbbélő mesterség kézzelfogható bizonyítéka.

Nem az első siker, de minden elismerés különleges

A félegyházi alkotó neve régóta ismert a magyar népi kézművesség világában.

2016-ban már Gránátalma-díjjal ismerték el, 2026-ban pedig a Mesterségek Ünnepén Király Zsiga-díjat vehetett át.

Október elején, a Félegyházi Közlönynek adott interjújában arról beszélt, hogy egy-egy kitüntetés különösen sokat jelent azokban az időszakokban, amikor hosszú hónapok munkája után kevés visszajelzés érkezik az alkotóhoz.

A mostani kettős siker ezért egy hosszú, következetes alkotói pálya újabb fontos állomása.

De történetének talán nem is a díjak a legértékesebb részei.

A legnagyobb örökség az, amit továbbadunk

Bene Ágostonné Ircsi ugyanis nemcsak alkot, hanem tanít is.

A szálasanyag-fonás különböző technikáival ismerteti meg a fiatalokat és a felnőtteket. Kézműves foglalkozások, szakmai táborok és mentorprogramok révén segíti, hogy a vessző-, szalma-, csuhé- és gyékényfonás tudása ne merüljön feledésbe.

A Népművészeti Egyesületek Szövetségének 2026-os programjában például a díszüvegfonás és a demizsonkészítés oktatójaként is szerepel.

Ez különösen fontos egy olyan világban, ahol a tömeggyártás percek alatt előállítja azt, aminek elkészítésére egy kézműves olykor napokat fordít.

A hagyományőrzés ugyanis nem pusztán régi tárgyak másolását jelenti. Azt is, hogy a kézműves tudás képes alkalmazkodni a jelenhez, miközben megőrzi eredeti értékeit.

Egy mesterség akkor maradhat igazán életben, ha van, aki megtanulja, és van, aki továbbadja.

Félegyházáról az országos elismerésig

A XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás 2026. október 29-től 2027. április 11-ig látogatható a budapesti Néprajzi Múzeumban.

A tárlat nem csupán tárgyakat mutat be, hanem az alkotók személyes történeteit, a közösségek erejét és a magyar kézműves hagyomány sokszínűségét is.

Ebben a gazdag világban most ismét ott van egy kiskunfélegyházi mester munkája.

Bene Ágostonné Ircsi két újabb elismerése nemcsak személyes siker, hanem egy egész térség számára büszkeség.

Mert amíg vannak emberek, akik ilyen szeretettel és elhivatottsággal őrzik a múlt mesterségeit, addig a hagyomány nem csupán emlék marad. Hanem élő, továbbadható érték.

Kapcsolódó cikk:
Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás
Hagyományőrzés mesterfokon