Május 9. csütörtök, Gergely
Címke: szépirodalom
Keresés
Dátum választó
Rendezés
302 találat
| |
2024.03.16

Könyvajánló – Sarkadi Imre: A gyáva

Mi a nagyobb bátorság: viperát tartani kezünkben, vagy elszántan felvállalni a mindennapi élet terheit? Lenyelni egy hernyót, vagy hűséges társnak maradni egyvalaki mellett életfogytig? Sarkadi Imre kisregénye az önpusztító hazardírozás és a tiszta tudat őszinte megnyilvánulásait ötvözi, miközben fellebbenti a leplet a korabeli művészvilágról, a férfi-női szerepekről két igen különböző létformát ábrázolva. Még különlegesebbé teszi a művet, hogy épp a szerző tragikus és talányos halálának napján jelent meg első publikációja, tehát egyben egy életmű lezárása is.
| |
2024.02.04

Könyvajánló – Simone de Beauvoir: Képek, káprázatok

Az 1960-as évek Párizsának életképei tűnnek elénk Simone de Beauvoir regényében. Az írónő, aki vállaltan ellentmondásos és igen összetett személyiségként írta be magát az irodalomtörténetbe, itt is az ellentmondásokra, társadalmi anomáliákra, látszat és valóság kettősségére fűzi a történet fonalát. Lelkes feministaként, filozófusként is nevet szerzett magának, noha szépirodalmi alkotásai nem tükrözik egyértelműen nézeteit, s maga írói életművét tartotta legszámottevőbbnek. A Képek, káprázatok című regény egy fiatal nő önmagára ébredésének kivonata, miközben küzdelme a külsőségek mögött található világba taszítja.
| |
2023.12.17

Könyvajánló – Annie Ernaux: Árulás

Két ikerszöveget tükröztet a 2022-ben Nobel-díjat kapott Annie Ernaux ebben a kis könyvecskében. Ő volt az első francia női író, aki ebben az elismerésben részesült. A modern Simone de Beauvoir-ként is aposztrofált szerző szülei történetét írja meg két egymástól elkülönülő vallomásban; az emancipáció és az átalakuló társadalom szűrőjén keresztül a szülő-gyerek viszony alakulását, átalakulását, mélységesen mély gyökereit az emlékezés lassuló, de gondosan megválasztott perspektívájából.
| |
2023.11.13

Könyvajánló – Joris-Karl Huysmans: A különc

„Titkos remekmű” – írták róla korábban magyarországi kritikusai, azóta tananyag, de mindenekelőtt egy 19. század végi, botrányos fogadtatású, különös összefoglaló a korról. Hatalmas bátorsággal és bravúros írói tehetséggel kavarja föl a társadalom zavaros vizét, s szinte kéjes érzékletességgel és részletességgel tárja föl a művészet és a kultúra tályogait. Amellett, hogy afféle „enciklopédikus” lenyomatot ad a legfontosabb művekről, alkotókról, megmutatja, hogy milyen állapotba kerülhet az, aki elmerül a „mesterséges paradicsomok” orgiájában, s teret ad az érzékelés mindent fölemésztő vágyának.