Három év alatt diáklaborhálózat született Kecskeméten

A természettudományok népszerűsítése a hazai oktatási rendszer kiemelt feladata, mivel ezek nélkül nem képzelhető el sem műszaki szakemberek, sem pedig egészségügyi dolgozók képzése. Három éve ezért is indult el az országos Selye János Diáklaborhálózat kiépítése című projekt, amely keretében Zalaegerszegtől Kecskemétig bezárólag két tucat város középiskoláiban épültek ki modern, jól felszerelt természettudományos laborok. A projekt, amely jórészt a vidéki térségekben valósult meg, kiemelt figyelmet fordít a tehetséges diákok felismerésére és támogatására, valamint a természettudományok népszerűsítésére.

A projektzáró rendezvénynek a Neumann János Egyetem nyújtott helyet péntek délelőtt. A Campus aulájában Zalaegerszegtől Fonyódon át Kecskemétig bezárólag több mint húsz standon mutatták be a középiskolások a diáklaborok tevékenységeit. A rendezvény záró eseményén Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselő méltatta a vendégek előtt a három év jelentőségét. Mint mondta, ő maga is gyakorlatias szakember és a labormunka is a gyakorlatias gondolkodás a megtapasztalás folyamatát erősíti. A Neumann János Egyetem – NJE – ahol a projektzárás történt, a gyakorlati képzést az elméleti mellett kiemelten kezeli. Majd hangsúlyozta, hogy a kritikus gondolkodásmód fejlesztésében jelentős szerepe van a hazai diáklabor rendszer kialakulásának és magas szintű működésének.

A városatya ezt követően átadta a szót dr. Osztényi Józsefnek, az NJE Alaptudományi Tanszék tanszékvezetőjének, oktatási dékánhelyettesnek. Az oktató hangsúlyozta, hogy a laborhálózat a diákok természettudományos szemléletmódjának a fejlesztését helyezi előtérbe. A vidéki diákok számára óriási jelentősége van a hálózat létrehozásának, mert így a vidéki és a fővárosi iskolák közötti különbségek csökkentése lehetséges. A modern laborok segítségével és a hozzájuk tartozó eszközök révén a diákok mélyebb betekintést nyerhetnek a biológia, kémia és fizika rejtelmeibe is. Emellett a hálózat lehetőséget teremt a kimagasló képességű diákok felkutatására és fejlesztésére.
A hároméves projekt szakmai ismertetését Mikulás Domonkos, a Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda főigazgatója foglalta össze. Elmondta, hogy mely szervezetekkel együtt valósult meg a kezdeményezés. Majd a Magyarországi Diáklaborok Egyesületének az elnöke felvázolta, hogy a 3 év során mintegy kétmilliárd forintnyi összeget költöttek a célok megvalósítására. Kitért arra, hogy Kecskeméten például a piarista iskola centrumban és a Bányai Júlia Gimnáziumban működnek laborok. A két intézményben a 3 D-s nyomtatástól a robotikáig bezárólag a diákok sok szakmai érdekességgel foglalkozhattak. A fiatalok közül a 3 év során többen szakmai utakon is részt vettek. Jártak Lengyelországban, Angliában Csehországban és Franciaországban is.

A projekt keretében létrehoztak egy mobillabort, amely segítségével 33 helységben 2300 diákhoz jutottak el és 35 pedagógust vontak be a munkába. A projekt során 6000 laborfoglalkozást tartottak idehaza, amelyeken 71 ezer diák vett részt. A rendezvényen elhangzott, hogy a pedagógusok a projekt értékelése során megállapították: a fiatalok mintegy 72 százalékának felkeltette az érdeklődését a labormunka. A továbbtanulók csaknem fele esetében befolyásolta a pályaorientációt a 3 éves projekt. Majd kérdésünkre a szakember elmondta, hogy látva a diáklaborok hálózatának sikeres tevékenységét, újabb hároméves támogatásra pályáznak a korábbi partnerekkel együtt.
