Érdekes összeállítás az M1-en a 112 éve történt kecskeméti földrengésről

A rengés ugyan rövid ideig tartott, de nagy erejű volt, a Richter-skála szerinti 5,6-es magnitúdójú, és több kisebb utórengés is követte. A földmozgást Győrben és Szegeden is érezhető volt, de észlelték a temesvári, a zágrábi és az ógyallai mérőállomásokon is.

A rengés a Kapos vonalától Kecskeméten át az Érmellékig húzódó közép-magyarországi törésövhöz kapcsolódott. Szinte csodával határos, de a katasztrófában senki sem halt meg, ugyanakkor a beszámolók szerint sokan megsérültek.

Beszakadt a Városháza közgyűlési termének mennyezete, a belvárosi zsinagóga kupolája megdőlt. Megsérült a laktanya, és az állami és gyermekmenhely lakóit is evakuálni mellett. Megsérült a Beretvás szálloda, a befejezés előtt álló katolikus bérház, a Közgazdasági Bank, a törvényszéki palota, a Luther-palota oromfala pedig rádőlt a szomszéd házra.

A katasztrófáról a Vasárnapi újság július 16-i száma több képet is közölt. A földrengés utáni napokban a katonaság segítségével kezdték meg a romok eltakarítását. A legsürgősebb kiadások fedezésére a város segélyeket és államkölcsönt kapott. Emellett széleskörű társadalmi összefogás indult meg, amelyben főszerepet vállaltak az egyházak és a korabeli civil szervezetek.

A városi középületek helyreállítási munkáit a tervező építészek irányították. A továbbiakban minden nagyobb építkezésnél fokozottan figyeltek a biztonságra, a vasbeton használatára. Kecskemét városa hamarosan megkezdte az előkészületeket egy földrengésjelző állomás létesítésére.

Az M1 összeállítása ITT tekinthető meg.

Forrás: hirado.hu

Székelyné Kőrösi Ilona írása a kecskeméti földrengésről ITT olvasható.